Háromszék, 2022. július (34. évfolyam, 9525-9545. szám)
2022-07-18 / 9536. szám
2022. JÚLIUS 18., HÉTFŐ 6_ fi Háromszék A háborúk korába léptünk ! A háborúk korába lépett az európai történelem, most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor arról beszélt: Európában háborús árak vannak, senki sem gondolta volna idén február 24- én, hogy nem egyszerűen konfliktusháború jött létre Ukrajna és Oroszország között, hanem lezárul egy korszak, és új szakaszába lép az európai történelem, belépünk a háborúk korába. Ez a háború nemcsak a frontokon folyik, hanem a világgazdaságban is, de legalábbis az európai gazdaságban, és ennek része az energiaárak emelése. A kormányfő két nagy csatát valószínűsített: az első az energiáért, a megélhetési költségekért, az elviselhető rezsiárakért folytatott küzdelem, de lesz majd harc a munkahelyekért is, mert minden előrejelzés szerint a szankciós politika és a háború együttes hatása miatt az európai gazdaság recesszióba lép. A legfontosabb az lenne, hogy Brüsszelben belássák: tévedés történt, a szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt, ellenkező hatást váltott ki, mint ahogyan tervezték. „Eleinte azt hittem, hogy csak lábon lőttük magunkat, de most már látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, és ezért most levegőért kapkod”. A kormányfő kitért arra: ki kellett hirdetni az energia-veszélyhelyzetet, emellett pedig elrendelte egy operatív törzs felállítását is, amelyet Gulyás Gergely miniszter vezet. A miniszterelnök elmondta: „a rezsicsökkentés érdekében hozzá kellett nyúlnunk az átlagos fogyasztás feletti mennyiségekhez”, vagyis „próbáljuk megmenteni a rezsicsökkentést” úgy, hogy aki átlagos mennyiségű energiát fogyaszt, annak továbbra is legyen csökkentett rezsije, aki azonban az átlag fölött fogyaszt, annak piaci árat kell fizetnie, vagy ha tud, akkor próbáljon meg visszajönni az átlagos szint alá. Arról is beszélt, hogy a katával egy egyszerű és kezelhető adózási formát akartak létrehozni olyan kisvállalkozásoknak, amelyek a lakosságnak adnak szolgáltatást. De a cégek rájöttek, hogy van értelme, ha ráveszik a munkavállalókat, hogy „menjenek át katába”, és ma 450 ezer katásból körülbelül 300 ezer cégnek, leginkább egy cégnek számláz, tehát valójában színlelt szerződésről van szó - magyarázta. Most, hogy háború van, és háborús gazdasági logikában kell gondolkodni, „ez nem fér bele” - szögezte le az intézkedés kapcsán, amely ellen múlt héten több napon át, de hétvégén is tüntettek Budapesten és pár magyar városban. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa tüdőn lőtte magát FOTÓ: FACEBOOK/ORBÁN VIKTOR Ukrán-magyar pengeváltás i Közleményben reagált a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium azokra az állításokra, miszerint Magyarország megtámadná Ukrajnát. Korábban egy ukrán országgyűlési képviselő követelt magyarázatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavaira. Magyarország katonákat küldhet Kárpátalja területére a magyar lakosság védelméért - írta Maxim Buzsanszki ukrán országgyűlési képviselő Telegram-csatornáján. Szerinte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, Budapestnek vannak forgatókönyvei a katonai szükséghelyzetre a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében. Buzsanszki szerint az ukrán külügyminisztériumnak magyarázatot kellene követelnie arról, hogy ki és hogyan tervezi a „százötvenezer ukrán magyar megmentését Ukrajna területén”. Továbbá azt is javasolta, hogy Kijev hívja fel Budapest figyelmét Szijjártó Péter szavainak összeegyeztethetetlenségére Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartásával kapcsolatban. A politikus úgy gondolja, ez közvetlen utalás az 1939. szeptember 17-i eseményekre, amikor a Szovjetunió tudatta a magyar kormánnyal, hogy tiszteletben tartja Magyarország határait, majd ezen a napon a szovjet hadsereg átlépte a lengyel határt. A budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium a történtekre válaszként egy közleményt adott ki. Mint írják: „szövetségeseinkkel együttműködve minden lehetséges humanitárius segítséget megadunk Ukrajnának, azonban semmilyen szinten nem vagyunk hajlandóak kockáztatni a háborúba való belesodródást és Magyarország biztonságát”. Ez az álláspont továbbra is változatlan, így minden ezzel ellentétes állítást megfogalmazó hírportál valótlanságot közöl - emelték ki a közleményben. A magyar külügyminiszter nem vázolt fel egyetlen olyan forgatókönyvet sem, amelynek nyomán a magyar honvédség átlépné az ukrán határt. „A félrevezető álhírekkel szemben a valóság az, hogy Magyarország tovább folytatja történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját Ukrajna megsegítése érdekében, és szilárdan kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy nem engedünk semmiféle provokációnak, így nem küldünk sem fegyvert, sem katonát a háborúba” - olvasható a közleményben. KÜLFÖLD Kissinger: Hruscsovra hasonlít Putyin ! Vlagyimir Putyin orosz elnök számára még az elődjeinél is fontosabb, hogy egyenrangú hatalomként kezeljék, Ukrajna pedig azért kulcskérdés, mert Oroszország számára az egykori Szovjetunió 1989-es felbomlása stratégiai katasztrófa, és nem tudja elfogadni, hogy a Berlin és Oroszország közti terület egésze a NATO része lett-fogalmazott Henry Kissinger, az Egyesült Államok 99 éves volt külügyminisztere a Der Spiegel német hetilapnak adott interjúban, amelyben a többi között az ukrajnai háborúról és a Közel-Keletről is szó esett. Kissinger - aki Richard Nixon republikánus elnök külügyminisztere volt - kifejtette: a mai napig számos politikus fordul hozzá tanácsért, s már számos kötete jelent meg történelmi-politikai témában. Legutóbbi kötete hat politikai szereplő arculatát és különböző metódusait mutatja be. A Der Spiegel újságírójának kérdésére hangsúlyozta, hogy ezek nem „követendő példák”. „Nem receptkönyvet írtam a nemzetközi kapcsolatokhoz” - fogalmazott Kissinger, s hozzátette: minden krízishelyzet más, hiszen minden országnak más történelme van. „A világban mindig van konfliktus, ez nem újdonság, de mindig lehet tanulni mások helyzetéből.” Szerinte például Putyin leginkább Nyikita Szergejevics Hruscsovra, a Szovjetunió volt vezetőjére hasonlít elődei közül. Hruscsov ugyanis - így Kissinger - arra vágyott, hogy figyeljenek rá, és őt egyenrangú félként, országát pedig egyenrangú nagyhatalomként kezeljék. Putyin azonban, Kissinger szerint, „kevésbé impulzív, mint Hruscsov volt, de sokkal sértődöttebb és kimértebb”. A kérdésre, miszerint filozófiailag is, de leginkább Ukrajnára vonatkozóan jobbnak látja-e az erőviszonyok stabilitását szem előtt tartani a „normatív erkölcsi alapelvekkel” szemben. Kissinger az úgynevezett status quo ante példáját húzta elő mint a háború lehetséges lezárását. Ez azt jelenti, hogy a megtámadott ország a területének 93 százalékát megőrzi, ami jelzi, hogy az ország elleni agresszió nem volt sikeres. A maradék hét százalék tárgyalási alap, s Ukrajna esetében ezt a február 24- ei frontvonal állapotához kellene mérni: eszerint a kelet-ukrajnai Donyec-medence és a Krím félsziget képezné az egyeztetések tárgyát. Ezeken a területeken ugyan kérdéses volna a tűzszünet megvalósíthatósága, fogalmazott Kissinger, ám emlékeztetett arra, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is hasonlóan gondolkodott a háború kimeneteléről. A The Financial Times brit napilapnak nyilatkozva az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy a status quo visszanyerése „hatalmas győzelem” lenne Ukrajna számára, s diplomáciai eszközökkel harcolnának tovább a kérdéses térségekért. Henry Kissinger méltatta a szuverenitás fontosságát is, amely szerinte az ukrajnai a háborúban is jól érzékelhető, szerinte ugyanis „Putyin egyértelműen alábecsülte, hogy milyen mértékű ellenállással találja majd szemben magát”. Mint fogalmazott, a szuverenitás eszméjén alapultak az európai nemzetközi viszonyok is, és ebből fejlődött ki a nemzetközi jog legalitása. De aláhúzta azt is, hogy a jelenlegi helyzetben a szuverenitás alapelve „mindent elsöprővé” vált. „Ez pedig már csak a kulturális különbségek miatt is problémás lehet, hiszen a jelenlegi helyzetben is látható, hogy nem csak a világban, de régiónként is eltérő hierarchikus értékrendek léteznek” - fogalmazott. A volt politikus ugyanakkor aggodalmát fejezte ki Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök március végi kijelentését illetően, miszerint „Putyin nem maradhat hatalmon”. Kissinger szerint ez „nem volt körültekintő mondat”. Kissinger a fennálló ukrán-orosz konfliktushoz kapcsolódóan kijelentette, hogy támogatja ugyan a NATO és az Egyesült Államok orosz agresszió letörésére irányuló törekvéseit, s megérti, hogy Ukrajna további kisegítést és eligazítást kér, de bárhogyan is alakuljon az ukrajnai helyzet, Oroszország és Európa viszonyát is rendezni kell. Különösen fontosnak tartja, hogy Ukrajnában visszaálljon a háború előtti rend. Az erőviszonyok egyensúlyának jelenlegi megborulása szerinte nemcsak lokális, hanem globális problémává „nőtte ki ki magát, és kérdésessé vált,hogy Oroszország képes lesz-e koherens kapcsolatot fenntartani Európával. MTI-hírek alapján szerkesztette: Farcádi Botond