Háromszék, 2022. július (34. évfolyam, 9525-9545. szám)
2022-07-19 / 9537. szám
11 2022. JÚLIUS 19., KEDD MAGYARORSZÁG Egyre közelebb a 2400 milliárd forinthoz Néhány nap múlva egyeztetnek egymással a magyar kormány és az Európai Bizottság magas rangú tisztviselői, és elképzelhető, hogy utána létrejön a megállapodás a helyreállítási alap forrásainak ügyében - értesült a Portfolio. A portálnak összesen hat budapesti és brüsszeli forrás beszélt a tárgyalásról, ahol a helyreállítási alappal összefüggésben a jogállamisági eljárásról is szó lesz. Közülük ketten azt mondták: ha a tárgyalás jól alakul, az Európai Bizottság hamarosan, még a „nyári szünet” előtt elfogadhatja a 2021-2027-es uniós forrásokra vonatkozó Partnerségi Megállapodást. Ezt követően később még az egyes fejlesztési programokat egyenként is jóvá kell hagyniuk, és az uniós pénzek még a legjobb esetben is csak jövő tavasszal érkezhetnek meg. Megszelídült a magyar kormány? A Portfolio szerint az előrelépés annak is köszönhető, hogy a magyar kormány a háttérben néhány új felajánlást tett Brüsszelnek azért, hogy mielőbb hozzájussanak a helyreállítási alaphoz. Ezek közt voltak olyanok is, amelyeket hivatalosan is bejelentettek a napokban (amivel a forint euróval szembeni további gyengülését is próbálták megakadályozni), de a pontos részletek sok esetben még nem ismertek. Vannak továbbá olyan kérdések, amelyekről még mindig tárgyalnak a felek, többek közt a pedagógusok béremeléséről és a közoktatás átszervezéséről is. Az utóbbi témában az Európai Bizottság már évek óta felhívta a figyelmet bizonyos problémákra az országspecifikus ajánlásaiban. Magyar részről eddig kevésbé voltak nyitottak ezekre a javaslatokra, de most ebben is változás állt be. Cél a jogállamisági eljárás megakadályozása is A Portfolio szerint a magyar kormány célja nemcsak az, hogy az Európai Bizottsággal megegyezve hozzájussanak a helyreállítási pénzhez, hanem az is, hogy ezzel együtt bebiztosítsák magukat a jogállamisági eljárásban. Hivatalosan a helyreállítási alap, valamint az eljárás kérdéseiben külön-külön zajlanak a megbeszélések, de a gyakorlatban - a tárgyalásokra rálátó források szerint - ezek összefüggenek egymással. Az eljárás végrehajtásának megakadályozására ugyanis szükség van ahhoz, hogy a helyreállítási alap és más források akadálytalanul megérkezhessenek Magyarországra. Mindeközben vasárnap adott interjút Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, amiben érdekes fejleményekről számolt be. Az uniós tisztviselő a HVG360 szerint azt mondta: nemrég találkozott Varga Judittal, aki most először mutatkozott hajlandónak arra, hogy érdemben tárgyaljon a jogállamisági kérdésekről. Reynders azt mondta, hogy pozitív fejleményeket láttak az utóbbi időben, és ez szerinte elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar kormány mielőbb hozzá akar jutni a helyreállítási alaphoz. 2400 milliárd forint a tét A magyar kormánynak nagy szüksége lenne a körülbelül 2400 milliárd forintnak megfelelő uniós forrásra. A Portfolio szerint a kérdés azért is sürgető, mert a bonyolult uniós jóváhagyási folyamat nagy részének még idén végbe kell mennie. Kulcsfontosságú, hogy ennek részeként az Európai Tanács még az idei év végéig jóváhagyja a konkrét programokra irányuló támogatásokat, mert ha ez nem történik meg, akkor Magyarország elbukja a helyreállítási alapban adható támogatási keret 70 százalékát. Ha sikerül időben tető alá hozni a megállapodást, ez a veszély elhárul, és a magyar kormány végre tudja hajtani az idei és jövő évi költségvetésben előírt uniós kifizetéseket. Ellenkező esetben jelentősen vissza kell szorítani a költségvetést és le kell mondani számos beruházást azért, hogy ne legyen még nagyobb az államháztartási hiány. (Bereznay István/ Index) Orbán Viktor az Európai Unió márciusi csúcstalálkozóján FOTÓ: JOHN THYS/AFP Az EU területének közel felét fenyegeti aszály Az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai részeket fenyegeti aszály - hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által tegnap közzétett jelentés. A dokumentum szerint a több európai régiót már év eleje óta sújtó aszály továbbterjed és súlyosbodik. A csapadékhiány hatással van a folyók vízhozamára, továbbá csökkent a tárolt vízmennyiség, ami negatív hatást fejtett ki az energiaágazatra. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy a vízellátás a következő hónapokban veszélybe kerülhet, mivel előrejelzések szerint a következő három hónapban a szokásosnál szárazabb időjárás várható Európa nagy részén. A kutatóközpont szerint a szárazság Olaszországot érintette a legsúlyosabban. A Pó folyó medencéje mentén súlyos aszályra kell számítani. Öt olasz régióban vízhasználati korlátozásokat vezettek be. A jelentés azt írja, hogy Spanyolországban a víztározók vízmennyisége 31 százalékkal alacsonyabb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában a vízenergia előállítására szolgáló vízmennyiség az előző hét év átlagának felét éri el. A kutatók arra is rámutattak, hogy a vízhiány és a nagy hőség miatt Franciaországban, Romániában, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon is csökkenni fog a terméshozam. Tisztogat Zelenszkij Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap este kiadott rendeletével felmentette tisztségéből Irina Venegyiktova főügyészt és Ivan Bakanovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét. Az ukrán államfő hivatalának honlapján megjelent dokumentumok szerint Venegyiktova menesztésénél a hadiállapot bevezetéséről szóló törvényre, Bakanov menesztésénél pedig az ukrán fegyveres erők fegyelmi eljárására hivatkozott. Venegyiktova tisztségét ügyvivő jelleggel eddigi helyettese, Olekszij Szimonyenko fogja ellátni, Ivan Bakanov helyére - szintén ideiglenesen-Vaszil Maljuk eddigi vezetőhelyettest nevezte ki Zelenszkij. Az Ukrajinszka Pravda hírportál Bakanov menesztésével összefüggésben felidézte a Politico című amerikai lap június 24-i cikkét, miszerint Zelenszkij már akkor fontolgatta az SZBU vezetőjének felmentését egy sor sikertelen művelet és Herszon megye elvesztése miatt. Zelenszkij akkor azzal reagált erre az értesülésre, hogy az SZBU vagy bármely más rendvédelmi szerv vezetésének leváltása ezek tevékenységének felülvizsgálatától függ. KÜLFÖLD Beszólt Magyarországnak a szlovák külügyminiszter Ivan Korcok felszólította a magyar felet, hogy tartsa be azokat a szabályokat, amelyekben Magyarország és Szlovákia megegyezett az oktatási támogatásokat illetően 2004-ben. A szlovák külügyi tárca szerint 2011-től Magyarország egyoldalúan megváltoztatta az oktatási támogatások kifizetésének módját - írja a ma7.sk. „A Szlovák Köztársaság ezért nem kér semmi mást, csak azt, hogy magyar partnereink tartsák tiszteletben a 2004-es egyezményt” - mondta Juraj Tomaga külügyi szóvivő. A szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség anyaország részéről nyújtandó oktatási-nevelési támogatásainak eljuttatásáról szóló megállapodást Kovács László akkori magyar és Eduard Kukan külügyminiszter 2003. december 12-én írta alá Brüsszelben. Most a Denník N szlovák napilap magyar változata arról tájékoztatott, hogy Szlovákia arra kérte a magyar felet, az oktatási támogatást ne egyéneknek folyósítsa, hanem intézményeknek. A szlovák oktatási minisztériumnak nincs hivatalos információja a Magyarország által szlovák állampolgároknak folyósított támogatásról. „A nemzetiségi iskolákban a kulturális és nyelvi identitás megőrzésével is foglalkoznak. Ez a sajátos nevelési folyamat a nemzetiségi iskolákban időben és anyagilag is igényesebb. Ezt a nemzetiségi iskolák finanszírozása során is figyelembe vesszük” - mondta a TASR hírügynökségnek az oktatási tárca sajtóosztálya. „Ha az oktatási támogatást közvetlenül az iskoláknak nyújtanák, akkor azok a támogatást a nemzetiségi oktatási program megvalósítására tudnák felhasználni” - vélekedik a minisztérium. MTI-hírek alapján szerkesztette: Farkas Réka