Háromszék, 2022. október (34. évfolyam, 9590-9610. szám)
2022-10-27 / 9608. szám
TÖRTÉNELMÜNK___________2022. október z7. csütörtök________________________ áromszék i 8 » Valahányszor a vár alatt elmegyünk, lelkünk fel fog sajogni és fájdalmas érzéssel fogunk az üres helyre mutatni: ott szárnyalt a turul, ott állt az oszlop. Ezt fogják mondani unokáink is. Ők is tudni fogják, hol volt a turul és az ő lelküknek éppen úgy fog fájni az emlékezés, mint fáj nekünk, hogy nincs helyén a turul... Te pedig vas turulmadár, őseinknek szent madara, ki vezetted a honfoglalókat úttalan utakon, míg ideértek, menj utadra, hová parancsolnak! Nem felejtünk el. Viszed magaddal lelkünk szent érzéseit. Emlékezni fogunk Reád, valahányszor a hegy fokára nézünk s gondolunk, hol régen voltál. Nem kísérünk el, mikor vonatra tesznek, nem borítunk be télen is zöld levelekkel, de lelkünk Veled, minden érzésünk Nálad lesz. Zokogni fog a szívünk, mikor a vonat megindul Veled, mikor búcsút veszel a munkácsi vártól, honnan vigyáztál bérceinkre, völgyeinkre, vizeinkre, síkságunkra. Isten veled, turulmadár! Ti pedig, nagy urak, kiknek ma ősi földünkön a hatalom keretekbe adatott, ne vegyétek rossznéven, hogy mi, kik e földnek őslakói vagyunk, búcsúzunk a turulmadártól. Ne vessetek ránk követ azért, ha fáj a lelkünk, mikor a múlt szent madarának sorsára gondolunk. Ti is csak így tennétek. És kell jönni időnek, mikor belátjátok, hogy kár volt a turult leszedni, az emlékoszlopot lebontani. Jönni fog idő, mikor belátjátok, hogy csak az az ország lehet boldog, nagy s hatalmas, melyben mindenki érzését, minden nép emlékeit tiszteletben tartják.” Turulból ötágú csillag Popovics Béla munkácsi helytörténész a korabeli sajtóban megjelent tudósítások nyomán rakta össze a millenniumi emlékmű Trianon utáni hányattatott történetét. Tanulmányában több korabeli fotómásolattal bizonyította, hogy a leszerelt szobor átvészelte a cseh időket és a Munkácsra 1938 márciusában bevonuló magyar katonák is előszeretettel pózoltak a várudvaron pihenő turullal. Sőt, egy 1943-as felvételen az is látható, hogy a szobor már nem a földön hever, hanem ideiglenes talapzatot kapott. A két világháború közötti időszakban Sátoraljaújhely több akciót is indított a turul megszerzésére. Szerették volna felállítani a Szár-hegyen időközben kialakított Trianon-emlékhelyen. A csehek viszont a Ronyva-patak túlpartjáról nem szerették volna ugyanezt látni, ezért nem adták át a szobrot. A szobor sorsát a bevonuló szovjet csapatok pecsételték meg. A berendezkedő új hatalom katonái a turulmadarat feldarabolták és a közeli frigyesfalvi vasgyárba szállították, majd ott ötágú csillagokat öntettek belőle. Azokkal a településszerte felépülő szovjet emlékművek tetejét díszítették. Többek között a Munkács főterén álló oszlop tetejére is ilyet helyeztek. A turulmadár visszaszáll Munkács polgárainak 2008. március 5-én nem mindennapi látványban lehetett részük. Egy teherszállító helikopter hatalmas bronzmadarat röptetett a vár fokára. A poraiból újjáéledő főnixhez hasonló módon született újra a millenniumi emlékmű, Kárpátalján megtörtént a csoda. A millenniumi emlékoszlop visszahelyezésének gondolata és a megvalósításhoz szükséges anyagi fedezet a munkácsi származású, Amerikában élő Pákh családtól származott. Az új emlékmű az eredeti pontos helyén épült fel újra, de nem annak hű másolata, hanem önálló alkotás. Egyedül az alépítménybe helyezett, emberfejeket ábrázoló három kőfaragvány - kurucfej - származik az eredeti emlékműből. A turulmadarat Mihajlo Beleny ungvári ruszin szobrász mintázta meg. A szobrászművész önálló művet alkotott, feltűnő eltérés, hogy az új turulmadár a kardot - hasonlóan a tatabányai vagy budavári társához - a karmai között tartja, nem a csőrében. A bronzszobor súlya 800 kilogramm, a szárnyak fesztávolsága 5,5 méter. Az emlékművet 2008. április 18-án ünnepélyes keretek között avatták fel. Lengyel Zoltán, Munkács megbízott polgármestere a történelmi igazságtétel pillanatának nevezte a turulszobor avatóünnepségét. Az emlékművet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök és Majnek Antal munkácsi római katolikus megyéspüspök szentelte fel. Áldást mondott Gulácsy Lajos, a Kárpátaljai Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. Semjén Zsolt, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt elnöke hangsúlyozta, a turulmadár a magyar nemzeti élni akarásnak a szimbóluma: lerombolták, de újraépítették. Ez egyben annak a bölcsességnek a jele is, hogy nem irányul senki ellen. A Munkácsy-gyűjteményéről híres Pákh Imre, munkácsi származású New Yorkban élő üzletember, az emlékmű finanszírozója kiemelte, hogy 101 éves édesapja, Pákh Sándor álmát váltotta valóra. Ukrán jelképre cserélték „Megdöbbentő és megmagyarázhatatlan támadás érte a munkácsi városvezetés részéről a kárpátaljai magyar közösséget. A helyi önkormányzat végrehajtó bizottságának döntésére hivatkozva Andrij Baloga polgármester elrendelte a munkácsi vár magaslatán álló turulos emlékmű elbontását, amit barbár módon, az alkotást szétfűrészelve azonnal meg is tettek. A kárpátaljai magyarság szervezetei nyilatkozatban ítélték el a példátlan cselekményt. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arra figyelmeztetett, hogy a háború kellős közepén egy ilyen eset destabilizálhatja a soknemzetiségű Kárpátalja nyugalmát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig berendelte az ukrán nagykövetség ügyvivőjét” - tudósított az MTI hírügynökség. Az eső is megsiratta a munkácsi turult címmel jelent meg tudósítás a Kárpáti Igaz Szóban a turul helyére illesztett ukrán címerkép október 25-i avatójáról: „A turulmadár helyén Munkácson felavatták az ukrán nemzeti címerként szolgáló háromágú szigonyt, a trizubot. Talán nem véletlen, inkább sorsszerű, hogy búskomor, csepergő esőben avatták fel a város és a vidék történelmét jelképező turul helyén az ukrán nemzeti kiscímert, aminek még saját talapzat sem jutott, hanem az eredeti emlékmű elválaszthatatlan részét képező obeliszk tetejére került. Az avatáson elhangzott, a mai esemény Munkács városa történetének aranylapjaira kerül, és magas politikai kultúráról tanúskodik mindaz, ami történik. Andrij Baloga polgármester avatóbeszédében az oroszukrán háborúról elmondott véleménye után azt fejtegette, hogy Kárpátalján tiszteletben tartják az itt élő nemzeti kisebbségek múltját és kultúráját, de ez a fajta tolerancia nem jelenti azt, hogy számukra mindent szabad. Miközben megköszönte Ukrajna szomszédjainak az országnak nyújtott segítséget, Magyarországot - amelyik több százezer ukrán menekültet fogadott és történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramját hajtja végre az ukrán emberek megsegítése céljából - kihagyta a felsorolásból. A hála és köszönet szavai helyett inkább kritikával illette Magyarországot. Az viszont akár jelzésértékűnek is tekinthető, hogy sem Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, sem pedig Viktor Mikita, a megye katonai kormányzója nem vett részt az eseményen. Az említett politikusok korábban elsietett döntésnek nevezték a turul eltávolítását, illetve elismerték, hogy az ügy nem tesz jót Kárpátalja nyugalmának. Felmerül a kérdés, mi lesz a lefűrészelt turul sorsa? Miután barbár módon, sietve eltávolították az obeliszkről, az újságírók és a látogatók elől lezárták a vár azon területét, ahol a turul magasodott. Úgy tudjuk, a szakszerűtlen eltávolítás következtében az alkotás súlyosan megsérült. A három és fél méter magas ukrán címer avatóján a polgármester azt ígérte, hogy a későbbiekben a vármúzeumban helyezik el a megcsonkított turulos emlékművet, de előbb nyilván helyre kellene állítani...” Az 1991-ben függetlenedett Ukrajna 1992-ben fogadta el címeréül a múlt ezredfordulón uralkodó Szent Vlagyimir kijevi nagyfejedelem pecsétábráját, melyet utólag háromágú szigonyként határoztak meg. Szerkesztette: Szekeres Attila csak az az ország lehet boldog, nagy s hatalmas, melyben mindenki érzését, minden nép emlékeit tiszteletben tartják Az újraállított emlékmű avatója 2008-ban fotó: kárpáti igaz szó Háromágú szigonyt szereltek az obeliszkre fotó: kárpáti kazszó