Hasznos Mulatságok, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-08-01 / 9. szám
nál *) való fontosb létét, 's annak lehető legtökélletesb kifejtését szemügyre vevén, nem fog gyönyör* ködhetni az anyag holt testületében, hanem rányomván erre a' viszony’ bélyegét, lelket öntend a’ lélektelenbe ’s szelleme díszével elözönlendi.—Az által alakuland azután, valamint átaljában a’ testi világban úgy különösen az emberi társaságban, a’ szellemi kötelék ’s a’ biztosság ’s tartósság eleme meg fog alapitatni a’szellem’ örök eszméjében; az által olvartand egymásba a’ birtok ’s a’ vagyon azaz származni fog a’ kezesség’s a’holmi’ értéke. Valamint tehát azt rósz gazdának mondanád, ki meg tudja ugyan mondani mint lehet a' világ’ kincseire szert tenni, de mit sem gondolna azok biztosításával és bátorságba helyheztetésével: úgy rósz gazdálkodási rendszernek fogod nevezni azt, hol a’ személyesség’ fensége elsüllyesztetvén, a’ biztosság megnyugtató kezessége elhanyagoltató. A’ Hitel’ nagyérdemű írója hontársihoz intézett emberbaráti tanácsát hogy „Hazánkban mindenkinek vagy legalább a’ lehető legnagyobb résznek gyomra, feje, és erszénye ne legyen üres, sőt hogy kiki magának több ’s több életjavakat ’s kellemeket szerezni iparkodjék, avval rekeszti be ,hogy mindenki, miután már az életjavakat elérte, azon legyen hogy azokat bátorságban bírhassa is.“ Minthogy pedig a’ termesztmény nem biztosítathatik termesztmény által, valamint a’ jószág bátorságba nem helyheztethetik jószág és a’ szerezmény más szerezmény által, természetesen csak valami harmadik magasb természetű és életszerűbb kötelék hozzájárulása fogja eszközölhetni, hogy a’ bátorság megnyugtató érzelme bennünket megszálljon;— és minthogy a’ biztossság’ értelme a’ folytonos keresetnek legnélkülözhetlenebb feltéte, azonban a’fekvő jószág is, a’ mellyre adatnak rendesen a’ tőkék, csak látszó kezességet nyújthat, egyedül a’ törvény, melly ’*) Holminak neveztetik itt minden ingó ’s ingatlan vagyona’ személylyel és személyességgel ellentéve. A’ szó szokatlan ez értelemben , de legyen jó, mig valaki jobbat találand. A’ szerk.