Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)
1839-10-12 / 30. szám
( 118 ) északkeleti hegyvidékeit lengyel gabinával látják el. A’ Tiszán már régóta szabályszerű hajózás áll fen, a’ kormány északi Magyarországból a’ Duna, Száva és Dráva melléki raktárakba ezen szálítatja le a’ sót, és így már Lengyelország ’s az adriai tenger közt teljes összeköttetés létez, melly Nagybritannia’ javára rögtön használtathatnék. Azonban illy nemű vállalatoknál különösen a’ környületre kell figyelmezni, hogy a’ britt bevitelvámtól függő gabnakereskedés’ sajátszerü tulajdonsága mellett, melly csak hosszú időközökben, akkor pedig nevezetes mennyiségben áll elő, sehol sincs olly jól rendezve a’ közlekedés, hogy tetemes mellékköltségekre ne volna szükség, ha nagyobb mennyiségű szálitás kivántatik. E’ rövidségen nagy részben lehetne az által segíteni, ha a’ vevő egyenesen a’ földmívelőhöz , nem pedig a’ kikötői piaczok’ tőzséreihez fordulna, a’ folyókon szárítást ’s Angliába küldést pedig adandó alkalomhoz képest hagyná eszközöltetni. Illy vásárlásokat kora ősszel kellene tenni , és ha távolabb tartományokban volna szükség vásárlani , téli hó előtt még jeles mennyiség hozathatnék át a’ Kárpátokon. A’ Tiszánál Szolnok és Szeged , a’ Dunánál Pétervárad és Újvidék, a’ Szávánál Sziszek szolgálnának lakhelyekül. E’ mellett még fontolóra vevén a’ temérdek segédeszközöket, mikre talál Nagybritannia Európának egy olly részében, hol a’ gyér népesség mellet kézműívek’ keletkezésére még sokáig nem gondolhatni, igen óhajtható volna összebeszélni britt kézműáruknak amaz országok’ termékeivel kicserélése iránt. Ha e’ közlekedést illőleg használni akarnák, úgy nem csak gabna’, hanem épületfa’ és mindenféle ásványok’ tekintetében független lenne Oroszországtól Nagybritannia , mig kender és faggyú is ezen az útón hozathatnék Moldva ’s Oláhországból és az északi török tartományokból, ’s minthogy e’ közlekedés által minden néposztályok állapotra tetemesen javíttatnék , a’ kézműárak’ keletének is szerfelett növekedni kellene. Nem lehet arról kétség, hogy Ausztria , mellynek kormánya első nyilatkozék barátságosan, mikor Nagybritannia szabadelvűbb kereskedési politikát ajánlott Európának, örülni fogna, ha britt tőkepénz és britt vállalkozási szellem gazdag tartományai felé fordulnának. Itt olly mező nyílnék, melly egészen más hasznokat igér, mint Poroszországtól ’s a’ német vámegyesülettől bármilly környületek közt várni lehetne ; mert hogy a’ munkás Dr. Bowring *) valami fontos engedményt nyerhessen , teljességgel nem remélhető. Németország’ nagy részének kevésbé termékeny földe, a’ természettől áldottabb vidékek’ tömött népessége, lehetlenné tevék Europa’ e’ részeiből Angliába szűk aratás’ esetére nagyobb mennyiségek’ szárítását. A’ Rajna, Majna, Elbe és Odera melléki termékenyebb országokban éppen olly tömött a’ népesség, mint Anglia’ legnépesebb vidékein. Ezen országokban a’ kézmívek’ inkább szükség’, mint politikától adatott ösztön’ eredményei, mint az ezen országok’ eszközei ’s termékeihez alkalmazott vállalatok’ sikere mutatja. Magas védvámok által igen is messzire vihetni a’ kézműi nyerészkedést; azonban nem remélhető, hogy Poroszország, politikája’ irányát tekintve, egy könnyen fölhagyjon kinézeteivel, mellyek’ földerítésében statusférfiai olly sokáig és szorgalommal fontolgatók valónak. Ausztria sokkal szabadelvűbb volt a’ brittek iránti viseletében. A’ majlandi szerződés nem csak e’ nagy birodalmat nyitámeg a’ britt kereskedésnek, hanem Moldvát és Oláhországot is járhatóbbá tévé, ’s ez egyetlen tettel az orosz határ nyűgat felé mostani állásában változhatlanul megállapítatott. Oroszországgal történhető háború esetében az ezen országok által nyúzott segédeszközök’ helyes használatától függne a’ harcz' gyors kimenetele vagy késiéti eldöntése , és ama’ két fejdelemség nem helytelenül mondathatnék a’ dardanellák’ tulajdoniépi kulcsainak. Eddig a’ M. Chronicle’ értekezője. Egész terjedelmében felfogó ’ honunk’ fontosságát Angliára nézve mind kereskedési, mind politikai tekintetben; kifejté az angol-ausztriai kereskedési szerződés’nagy használt mind a’ két statusra nézve; azonban hogy e’ szerződés az ausztriai birodalom minden tartományai között Magyarországra lenne legáldáshozóbb, csak azon körülményből is némi bizonyossággal következtethetni, hogy e’ szerződés’ keletkezte óta az angol lapok a’ többi tartományok közt főleg honunkat verők kereskedési szemléletek’ tárgyául ’s általában gyakrabban emlegetik, mint eddig. Most a’ gabnakereskedés, mint az első életszükséget fedező, vonja ide az angolok’ figyelmét. Angliával létesítendő kereskedésünkre ez által tetetnék meg mintegy az első lépés, mellyet a’ kereskedés’ több ágai mulhatlanul követnének; kis idő múlva kereskedésünk egészen más, kedvezőbb irányt fogna venni. Az értekező jól ismeri honunk’ helyzetét; csak az a’ kérdés: vagyon megelégednének-e az angolok mostani tökéletlen, lassú ’s nem egészen biztos szárítási eszzközeinkkel ? Nehezen. Minden esetre itt az ideje, hogy folyóink’ ezésszerű szabályozásával gyors és biztos hajózást létesítsünk’s a’szárazon utak’ készítése által a’ könnyebb szálítást siettessük. Nagy munka ugyan ez, mellyet csak összesített országos erő bizhat meg; de kiszámíthatlan a’ nyereség, mellyel a’ rá fordítan á) Dr. Bowringot, nyelvünknek is avatottját, az angol kormány többször kerdé kereskedési megbízásokkal Parisba, Egyiptomba, Törökországba, legközelebb Berlinbe a német vámegyesület gyűlésére.