Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)

1839-12-07 / 46. szám

HASZNOS 46dik szám. Pest, 1839. Szombat Dec. 7dikén Második félév. Em­ber hatalma, az állatokon. A’ teremtenek egy parancsát sem teljesítek az emberek eleitől fogva mostani, olly híven, mint ezt meg a’ paradicsomban adottat: „A földet — hajtsá­tok birodalmatok alá, és uralkodjatok — minden állatokon.“ Mindenütt hol az ember a’ földön megjelen, az állatoknak vagy pusztulni kell, vagy az ő czéljai­­nak eszközeivé válni. Csak­hogy sokan az állati fogalmat igen is kiterjesztik. Egy nagyravágyó hó­­doltató az űzőbe vett népeket, egy szenvedélyeinek áldozó zsarnok alatt valóit: azon Szerencsétlen or­szágokban , hol örökös jobbágyság uralkodik, né­­melly födes úr a’ jobbágy­ait, az amerikai gyapott és czukor termesztő a’ rabszolgáit; némelly népek­nél a’ férj feleségét vagy feleségeit csupa állatoknak tekinti ’s velők’ ahoz képest is bánik. De nem ezt akarók tulajdonkép most beszélni, hanem az ember ügyességét bámultatni, az igazi vadállatok megsze­lídítésében. Nevezetesen azok, kik a’ föld kereksé­ge különböző részeiben honos állatokból összegyűj­tenek ’s ezeket a’ maguk nyereségére, de a’ nézők gyönyörűségére és tanúságára is pénzért mutogatják, csak nem hihetlen példáit adák ama’ készségnek. Van , Aken, Martin és mások minden hirlapokban emlegettettek e’ féle csuda mutatványaikról, most pedig egy Carter nevű angol állat mutató vonja ma­gára Londonban a’ közönség figyelmét. Játékszíne van neki ott, ’s a’ kárpit felvontával láthatni, barát­ságban azon fene vadakkal, mellyeknek vérszomja közmondássá vált. Megjegyzék a’ többek közt követ­kező mutatvánnyait: Lefekszik hanyatt ’s ezen fék­ben szólít egy fiatal tigrist, hogy nyúljék el rajta Ekkor játszik vele mint egy kis kutyával, nyalatja ábráza­tát , aztán ingerkedik a’ tigrissel, dőhösségbe hozza ’s megint tüstént lecsillapítja, mind a’ legnagyobb biztossággal. Színpadán egész játékokat ábrázol Carter az állataival. Egyikében egy oroszlányt há­moz fel, szekérbe fogja, mellybe maga belé ül; né­hány hídon átszekerezik vele, ’s végre egy hegyre felvontatja magát az oroszlányával, mellyet olly jó erkölcsűvé mivele, mint egy tanult valódi há­­mos lovat. De a’ legbámultabb gyakorlata em­ez : Reá fekszik két iszonyatos, ordító oroszlány­ra , fejét egyiknek kitátott szájába dugja , kezét má­siknak szájába nyújtja, ’s kedvenczét a’ fiatal ti­grist a’ nyakéba veszi, egyszersmind pedig ábráza­tát játékosan nyalatja egy párducczal. Aztán ezt a’ párduczot egy lánczon, melly csinált virágokkal úgy be van fűzve, hogy csupa virágláncznak látszik, be­vezetik a’ színpadra, meghordozzák és a’ kárpit a’ nézőség zajos tapsai közt lebocsáttatik. Az emberhaj kereskedésről. Ámbár a’ poros czoffok’ és parókák’ ideje sze­rencsésen rég elmúlt, és a’ hajnővés hiában iparko­­dék ifjú ’s öreg divaturacsaink’ szakállas arczaikon némi pótlékot nyerni, még is a’ tetszetes hajpipere mindenkor egy a' legvonzóbb kecset közé tartozik a’ szép nemnek, ’s az utolsó bécei kézmű kirakás is legsikerültebb munkálatok által győze meg bennünket arról, hogy hajművészeink ezen természeti fejfedet’ korszerű kiképzésében semmikép sem maradtak hátra, sőt inkább a’ haj használás több új diszáru-czikkek ’s fonadékokra a’ legfoganatosban kiterjedési ’s keres­kedési ág felett tehát, valamint az em­berhajjal való mesterséges bánásmódról is, némi nyomozatok annál kevésbé lehetnek feleslegesek, mivelhogy ezen nem csekély tárgy még soha szóba sem jőve, mind a’ mel­lett hogy vele egy, hozzánk olly közel fekvő, érdek kapcsolt­atik összve. Bámulatos azon tömérdek pénzösszeg, mellyet az emberhaj-kereskedés és fogyasztás, Franczia ’s Angolországban még mindig forgásban tart.Benföldön a­ bihozatal külföldről, (egy mázs. 50 ft vámmal) az utolsó időkben megcsökkent. Bécsben, és a’ többi német ’s olasz tartományban 1836 hét mázsa 82 font, 183­ hét mázsa 86 font, 1838 pedig hét mázsa 38 font hal használtatott fel. Cseh, Morva és Magyar­­országból ugyan is mindig tetemesb mennyiségű haj­kellék érkezik , ámbár minőségre silányabb de a’ pa­róka művészektől közönségesebb munkálatokra hasz­nálható. A’ külföldi hajkereskedők, kik eddig a’ bécsi vásárokat meglátogatni szokták, évenkint min­dig gyérebbek, jelenleg pedig egy vagy kettőre ol­vadtak. A’ finomabb elkészített haj’ főraktárai Ober­ursel, Dingelstadt és Groszheubach­ban vannak, hon­nan a’ hajnemek 20 — 30 mázsánként Párisba és Londonba szállíttatnak. Ezen lakhelyekről, különös szedők és házalók küldetnek ki felső és alsó francziaországba a’ Rajna’ tájékára egész Németalföldig és Hollandig, Sweitzba Hesz- és Westphaliába , és még Szászországba is , kik alkalmas hajózottokat részint készpénzért, falu­kon pedig leginkább nyakkendőkért vagy más asz­­szonyi piperéért bevásárlanak, s a raktárakba ki­válogatás végett összehordanak, itt az időkülönbség nem jó tekintetbe, a hajak pedig közel a fejbőrhez nyh­atnak el. A’ kiválogatásnál a’ hajak hossza sze­rint történik az osztályozási fokozat, XI negyedről-

Next