Hasznos Mulatságok, 1840. 1. félév (1-50. szám)
1840-05-23 / 42. szám
HASZNOS 42ik szám. Első félév. A’ ,Hasznos Mulatságok Szerkezteéhez. Sáki Adassi-ból. A’ legközelebbik gőzössel uraságod Nemzeti Újságával a” Literariai Csarnok 12dik lapját is Macronesekről mint a Magyar Nemzet legújabb őseiről, Chiosbel.( re véli, a’ saki tudósításra fordítónk figyelmünket. Elolvasván, ’s látván, hogy azt igazi sorosbeli Trelos nem írhatta, boszonkodtunk rajta, mert, ha hires vörös borunkból (Plin. XIV, 7. Dioscorides 1, 90) többet hörpentett volna is, olly mit nem írhatott volna. Chios eredetileg roniai gyarmat: Xrog //' e*tcpaveovccT)] vi/aog tojv Iiovujv‘4, mond byzantiumi Stephan. Lásd Pausaniust is L. Ili, 4. Ez annál bizonyosabb, mivel a’roniai partokhoz közel esett: „Chios par claritate, abea(Joniae era) distatXCHI. M. Passuum, cum oppido Chios libera“ Plinius L. V. 31. Lakosinak nyelve görög volt: „Chis sane et Erythraei eadem sermonis proprietate utuntur“ Herodot L. 1. Hogy szigetünk vagy városunk valaha Mahr is nevet viselt légyen, erről azon Stephan nem tud semmit; szavai ezek: „Chios celeberrima Jonum insula, habens etiam orbem ejusdem nominis. Hecataeus Europa: Chii juxta Erythras. Inter alia vere Chios sic dicta a Chio, Óceáni filia, veia nive, quae illic frequens est, vela Nympha Chione.“ De arról Scylax, Herodot, Strabo, chiusi Siminis se tudnak semmit. A mi Plinius jelentését illeti: ő vagy azon értelemben vette a’ Makris nevet, mint Euboeáról szólván: Makris oblonga—’s valóban szigetünk északra szélesebb mint máshol—vagy Chiost dóssal, melly nem különben Xrog nevet is viselt Bythiniában, öszvekeverte. L. Apollonius Rhodiust I v. 1198. Zozimust I, 35. ’S a’ Makris és Makrón Magyar nevek között nem csak elemi a’ különbség, hanem értelmi is: Makris görögben köz (appellativum) név; Makrón, Magyar ellenben tulajdon név: azért, ha szigetünk Makris nevet viselt volna is, nem következnék, hogy az a* Macronok, Magyarok lakhelye volt légyen. Hogy akár Noé, akár Deucalion vizözöne Titán azt a’ Makrisek Aegyptusból szállották volna meg, megnépesítendők; innét még nehányan Euboeába menvén, Makris városát építették; innen pedig Pontosba költözködtek volna; épen nem igazolhatjuk , tudván , a’ tulajdonképi Aegyptus Noé vizözöne után sokáig nem is volt; a’ Nil hordta vörös homokból keletkezett; ’s azért maiglan törökül El-kabit, vagy El-kaeb-viz hordta föld nevet visel (L. Pliniust, Ilerodotust Aegyptusról) Tudjuk azt is, hogy az Aegyptusiak sok ideig a’ bel- ’s távol tengerre kelni nem mertek, hogy hozzánk gyarmatot hordtanak volna; csak minekutánna a’ sydoniak, tyrusiak, roniaiak a’ közép tengert béutazták, partjait gyarmataikkal megrakták, bocsátottak lakosokat a’ görög földre. L. Geschichte der Geographie. Löwenberg Berlin 1840. Deucalion Pelasgus (nem Scytha) Heliphron és Elophassa fia, a párisi márvány chronikák szerint, Krisztus születése előtt élt Lykoneiában (nem Chiosban) 1574 ben. Pincus vize eláraszta egész Thessáliát (nem Chiost 1521 ben) , akkor pedig már az emberi nem nemzetségekre oszlása régen megtörtént. Tudós Klaproth Julius is azon időre számolta Deucalion vizözönét, de hogy szittya volt volna, nem is álmodta L. Asia polyglotta 34 lapon. Ha néhányan tőlünk Euboeába, innét még Pontusba költözvén a’ Makrisek - Magyarok szülőji lettek volna, tudta, ’s el se halgatta volna ezt tudós Joldink chiusi Skymnus; de szóval sem említé. Említi ő ugyan a’ pontusi Makareseket a’ Hudsontul Londonban kiadatott már ritka és drága, azértnem is minden könyvtárban találkozó kisebb geographusok gyűjteményében; de hogy gyarmatok lettek volna, épen nem; őket a’ Barbara népek közé számláló (Vol. □. p. 54. 55.); ha Chiosi, vagy görög gyarmatiaknak esmérte volna, illy gorombán rólok nem szóllott volna. De a’ nála idősebb Scylas, Herodot, Xenophon, Periegetes Dienes, Strabo, ’s a’ névtelen Periplus írója se tárták őket chiosi vagy görög gyarmatoknak. Azért se olly vakok, se olly büszkék nem vagyunk, hogy pernyerteseknek tartsuk magunkat, és a’ Makron - Makares - Magyarok szülőségével dicsekedjünk. A’ chiosi tudósításban hamis vádolást is vettünk észre; az Aboriginesek szerzője, nem a’Macronok munkájára nézve mondó: „Genearchus Magyaromus Macronibus Ponticis propiores non reperies in orbe terrarum hanem öt okra nézve. 1) A’ Pontusi Macronok Makaresek Magyarok neve között nagyobb az öszve illés mint a’ Maconesek ’s Maconeseké között. 2) Arpasus vize körül Ptolemaeus szerént Mardara, Cholkisban ravennási Guido szerént Makara, Machere városok voltak, mellyek a’ Magyarokra mutatnak. 3) Mert a’honi hagyomány a’ Magyarok őseit persiai birodalomban keletkezteti, Pontus pedig oda tartozott. 4) A’ Hunok, a’ diosioli és persepoli feliratok szerint először Pontosban tűnnek fel, tehát ezek testvéreinek , a’ Magyaroknak is, ott kellett először