Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-09-16 / 23. szám
VIII Törvényczikkely. A' jobbágyok örökösödéséről. 1. §. A’ jobbágyok az 1832-tödik évi czikkely 9-dik §iak rendelete szerint, minden ingó és ingatlan szerzeményeikről, megszorítás nélkül szabadon rendelkezhetnek. 2. §. A’ jobbágyoknak minden ősi javaikban, ’s végrendelet nélkül hátrahagyott szerzeményeikben törvényes házasságból származott fiú és leány maradékaik olig világos megjegyzéssel azonban, hogy mind az, mit a’ mindkét nemű magzatok kiházasitásukkor vagy azután is szüleiktől kaptak, osztálybeli részükbe tudassék be — teljesen egyenlő mértékben örökösödnek, —’s minden e’ részben eddig fenállott ellenkező szokások, szőlőhegyi vagy más helybeli szabályok , ezennel jövőre megsemmisíttetnek. 3. §. Ha mindazáltal valamelly földesúr a’ maga valóságos udvartelki birtokát jobbágyoknak szőljék alá, vagy más használatra , magános szerződés mellett olly világos és határozottan kikötött feltétel alatt adta ki, hogy azokban az örökösödés rende és magszakadás esete egyedül a' író ágra szorittassék ,— a’ szerződés az örökösödés rendére nézve is megtartandó leend. 4. §. Az 183' 16dik esztendei IVdik czikkely 9dik, és az Vdik czikkely 4dik szakaszainak rendelete szerint, a' jobbágytelket természetben csak a’ földesúr megegyezésével lehet felosztani , midőn pedig az osztozók a’ telket természetben fel nem oszthatják, vagy felosztani nem akarják, ‘s e' részben a’ közöttök előlegesen munkába ▼enni kellett barátságos egyeség nem sikerül ; szabadságukban áll azt maguk között tartandó árverés által a’ legtöbbet ígérő osztozónak — ha az a’ jobbágytelki terheknek viselésére alkalmatos — által adni; ki azután a’ többi osztozókat kielégitni köteles. ( 90 ) sor. Ha az úrbéri rendezési perek miatt tartani kellett közös uriszék határnapjának kijelölésére nézve a’ közbirtokosok maguk között meg nem egyesülnének , az illető közbirtokosoknak bár mellyike, vagy a' jobbágyok , a' megye közönségéhez folyamodjanak, e’ pedig ez 1836ik évi Xdik törvényczikkely 2dik §ában megállapított szabályok teljesítésével, uriszék tartása végett határidőt rendeljen, ’s azon, az uriszék valósággal és okvetetlenül meg is tartassák. 15. §• Ugyanazon Xdik törvényczikkely 6dik §-nak f) pont alatti rendelete akkép módosittatik : hogyha a’per kezdetén mind a’ földes uraság, mind a’ jobbágyok részükről egyiránt a’nyilvánittatik, hogy nincs semmi olly törvényes vagy szerződési akadály, melly a’ törvény értelmében kívánt úrbéri rendezés behozatalának ellentállani,? __ *s ezen kölcsönös és teljes megnyugvásnál fogva az uriszék az úrbéri rendezésnek behozatalát Ítélettel megállapítja , illy esetben azon körülmény érdemében hozott úriszéki ítéletet a’ megyei törvényszék 's illetőleg a* kir. Helytartótanács felsőbb megvizsgálások alá előlegesen fel- ] terjeszteni nem szükséges, ha mindazáltal a’ részben bírói elitélést kívánt bármelly kérdés vagy ellenzés fordult volna elő a’ perben, a’törvénynek azon fj pont alatti rendelete szorosan megtartassák. 16. §. Ugyanazon Xdik törvényczikkely 6dik §nak h) pont alatti rendeletéhez az tétetik, hogy a’ kir. Helytartótanács a’ felebbvitel utján eleibe terjesztett úrbéri rendezési pereket okvetetlenül azon idősor szerint vegye tárgyaltatás alá, a’ mint azok a’ megyéktől hozzá felérkeztek. 17. §. Azon készpénzbeli fizetések, mellyek az 1836dik évi úrbéri törvényekben szám szerint kijelölve vagynak, folyó ezüst pénzben értetődnek. 5. §. Ha azonban az osztozók a’ jobbágytelki terhek viselésére alkalmatosak nem volnának , vagy ha az osztozók legalább fele része a’ telekre nézve nyilvános árverést kívánna, azt meggátolni semmi esetben nem szabad. Miután pedig, az osztozók között ezen esetben is előlegesen megpróbálandó barátságos egyeségnek nem sikerülésével, a’ nyilvános árverés meghatároztatik, az előadóvá tett teleknek aran község elöljárói által,a’földesúr befolyásával, mindenkor előre bocsátandó igazságos becs szerint állapíttassák meg, — ’s a’ nyilvános árverésre köz hírré is teendő egy hónapi határidő jeleltessék ki, és ha az árverés alkalmával tett ajánlás a’ becsárt fel nem érné, ’s abban az osztozók meg nem nyugodnának , egy a’ hónapi szinte kihirdetendő újabb határidő múlva a’ telek még egyszer árverés alá bocsáttassák, ’s akkoron a’ legtöbbet ígérőnek , ha bár a’ becsvárnál kevesebbet ajánlana is, adassák által. 6. §. A szőlők felosztásánál azon legkisebb terjedésre nézve, mellyen alól azokat természetben felosztani eddig sok helyütt szabad nem volt, a’ helybeli szokás jövendőre is sinor mértékül fog szolgálni, csak hogy illy esetekben is, ha a/, osztozóknak legalább fele része kivánja a’ nyilvános árverés általi eladásnak leend helye. A’ nyilvános árverésre nézve pedig általánosan azon mód és szabályok tartassanak meg, mellyek az 5-dik §-ban felebb megalapítalak. 7. §. A’ mag nélkül elhunyt jobbágynak még életben lévő szülei, annak ősi javaira, s végrendelet nélkül hátrahagyott szerzeményeire nézve, az örökösödés rendében mind az oldalassági vérséget , mind a’ földesurat megelőzik. S. §. A’ házasság alatti közszerzemények a’ jobbágyok között mindemk házastársat egyformán illetvén , azokról egyik úgy mint másik fele részben szabadon rendelkezhetik, ’s ezen fele részből a’ férj feleségét végrendelet által sem zárhatja ki. — Ha pedig az egyik házastárs mag nélkül, és végrendelet nélkül hal meg minden közszerzemény az életben maradott házastársra száll. 9. A’házastársaknak viszonyos örökösödése, egyenes maradékoknak és végrendeletnek nem létében , még azon szerzeményekre nézve is, mellyek a’ házasság előtt szereztettek minden egyéb örökösödést megelőz ; az ősiekre azonban soha ki nem terjed. 10. §. Az oldalassági vérségnek örökösödése azon esetben, ha a’ törvényes maradék nélkül elhunyt jobbágy testvéreivel már meg volt osztozva, csak az ősi javakra terjed ki; a’ végrendelet nélkül hátrahagyott szerzemények pedig ha az elhunytnak sem özvegye nem maradott, sem szülei már életben nincsenek, a’ földesurat illetik. 11. §• De ha illy esetben a’ szerzemények között jobbágytelek is vagyon, azt az illető földesúr, az 18326dik évi XI-dik törvényczikkely 9diktusa rendeletéhez képest, más alkalmatos jobbágynak, a’ szokott terhek viselése mellett álfaladni köteleztetik, ’s a’ telki haszonvételek átengedéséért semmi árt nem követelhet; azon jobbágy mindazáltal, ki az olly telket átvette, a’ telken lévő épűletek és javításokat a’ földesúrnak becsű szerint kifizetni tartozik. 22. Midőn ellenben a’mag nélkül kitolt jobbágy testvéreivel osztatlan állapotban hunyt el, nem csak ősi javaiban, hanem ha özvegye nem maradott, és szülei sem élnek, mindennemű szerzeményeiben, mellyeket végrendelet nélkül hátrahagyott, a’ legközelebbi oldalassági vérséget illeti az örökösödés. (Folytatjuk.)