Határőr, 1980 (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-03-07 / 10. szám

1. Brezsnyev elvtárs legutóbb 1979. május 30-a és június 1-e között járt hazánkban. Ez alkalomból közleményt adtak ki a tárgyalásokról, amely megállapítja: „...Ma­gyarország és a Szovjetunió testvéri barátságának szi­lárd alapja a társadalmi rend közössége, a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek egysége, a marxizmus— leninizm­us és szocialista internacionalizmus elveihez való hűség. Az élet meggyőzően igazolja a magyar—szov­jet szövetség hatékonyságát, amely biztosítja a két or­szág érdekeinek védelmét, s jól szolgálja a szocialista kö­zösség összeforrottságának és nemzetközi befolyásának erősítését, Európa és az egész világ békéjének és bizton­ságának megszilárdítását” Május 31-én a Parlamentben nyújtotta át L. I. Brezs­nyev a Csepeli Vas- és Fémművek kollektívájának azt a magas kitüntetést, melyet a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége adományozott. Beszédében Brezsnyev elvtárs — többek között — a következőket mondotta: „Csepel kollektívája képes volt kifejezni azt, ami szinte a levegőben volt. Éppen ezért vették át a csepeliek kez­deményezését a testvéri országokban, és ezért indulha­tott útjára nemzetközi méretekben az októberi jubileum tiszteletére hirdetett mun­kavensieny. Nagyon jó az, elvtársak, hogy a munkásosztály inter­nacionalista osztály volt és maradt. A Szovjetunió, Magyarország és a többi, szocialista or­szág munkássága, a tőkésországok munkásmozgalma szinte naponta bizonyítja magas fokú internacionalista öntuda­tát, bajtárdasságát, az igaz ügyért harcoló népekkel való szolidaritását.. Milyen kitüntetést vett át a csepeli kommunisták és dolgozók nevében Brezsnyev elvtársi és Emszt Antall, a Csepeli Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára? A Vörös Csillagrendet 1 A Vörös Zászlórendet Az Októberi Forradalom Érdemrendet 2. A felszabadulással együtt alakult demokratikus rend­őrség új feladatot kapott: a dolgozó népet védte, az el­nyomókat üldözte. Az új rendőrnek eleinte nem volt egyenruhája, csak karszalagja, fegyvere sokszor a puszta ökle volt. Szakismeretei elsősorban arra szorítkoztak, hogy a népet óvni, a fasizmust üldözni kell. Mégis tör­ténelmi szerepet töltött be a rendőrség, mert az első rendőrök már kezdettől fogva a nép államhatalmának részesei, képviselői voltak. A budapesti főkapitányságot koalíciós alapon szervez­ték meg A kommunista vezetés ugyan biztosítva volt, de a Független Kisgazdapártnak és a szociáldemokrata párt­nak is volt főkapitány-helyettese. A fegyverzet nagy részét a szovjet hadsereg bocsá­totta a rendőrség rendelkezésére, bár a régi rendőrök egy részének volt puskája és pisztolya. A rendőr-főkapi­tányságnak összesen két gépkocsija volt, a rendőrök ezért gyalog vagy kerékpáron közlekedtek. Fizetést kap­tak ugyan, azonban mire hozzájutottak, a pénz már édes­keveset ért. A kapitánysági konyhán kaptak ugyan so­vány és gyenge minőségű ételeket, de a rendőrök nagy része gyakorta ezt is hazavitte családjának. A rendőrök áldozatkész tevékenységének is köszön­hető, hogy az élet lassanként visszatért a medrébe, és a közrend fokozatosan helyreállt. E megállapítást a tények is bizonyítják: 1945-ben 315 gyilkosság történt, 1948-ban már csak 11, 1945-ben 1338 rablást követtek el, ezek száma 1948-ban 121-re csökkent. Ki volt Budapest első rendőr-főkapitánya? Sólyom László 1 Münnich Ferenc x Palicz Mihály 2­ 3. A határőrizet megszervezése éppúgy, mint a hadse­regé, a sajátos viszonyok miatt csak lépcsőzetesen való­sulhatott meg. Ez a sajátosság egyrészt az volt, hogy az ún. hadműveleti­ záróvonal nem tette lehetővé a felsza­badított területek teljes mélységében a hadsereg, illetve határőrség megszervezését. Másrészt pedig az ország egy jelentős része még a német fasiszták megszállása alatt volt. Csak azután, miután a hadműveleti záróvonal a szovjet hadsereg győzelmes előnyomulása eredményeként nyugatra tolódott el, kerülhetett sor a szervezés fokoza­tos kiterjesztésére. A hadműveleti záróvonalnak nyugati irányba történő újabb eltolódásával az 1. kerület területén is megkezdőd­hetett a határportyázó századok megszervezése. Az ezzel kapcsolatos intézkedést a kerületi parancsnokság április 18-án jelentette a HM-nek. Mind ez ideig a HM-nek a határőrség megszervezésére a SZEB-től nem volt külön engedélye, bár a hadsereg szervezésével együtt, annak részeként megindult. A SZEB a határőrség ügyében megszabta, hogy a felállítandó határőrség, az ország határának hosszát figyelembe véve, maximálisan 5000 fő lehet. Ezt rögzíti egyébként a SZEB képviselője és a HM szervezési osztályvezetője egyik tárgyalásáról készült fel­jegyzés is: „Jelen voltak a SZEB részéről Kolesznyikoff ezdk, Anyegin ezds, és Nyikolajcsuk ezds. A HM részé­ről a szervezési osztályvezető, 1. Kolesznyikoff ezds. közölte a HM szervezési osztály­­vezetővel, hogy a Szovjetek kormánya hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország honvéd határőrizetet állítson fel mintegy 5000 fős létszámmal. A határőrizet szervezete és területi elhelyezése a honvédelmi miniszter által beter­jesztett javaslat szerint hajtandó végre. Kérte Kolesznyikoff ezds, hogy a SZEB részére jelent­se be a Honvédelmi Minisztérium a határőrsök pontos helyét is. A szervezési osztályvezető bejelentette Kolesznyikoff ezds-nek, hogy Nyugat-Magyarország határőrizetét csak abban az esetben tudjuk felállítani, ha ezen a területen a kerületi és kiegészítő pság-okat is felállíthatjuk. Ko­lesznyikoff ezds. hosszabb gondolkodás után a kerületi és kiegészítő pság-ok felállítását is jóváhagyta azzal, hogy ezt előzetesen minden érintett helyen jelentsük be a SZEB helyi megbízottjának.” A jegyzőkönyv­­megszületésének napja lett a határőrség megalakulásának napja is. Mikor kelt ez a jegyzőkönyv? 1945. május 10-én 1945. május 14-én 1945. május 18-án 1 x 2­ 4. Harmincöt éve, 1945-ben készítette el a művész a gellérthegyi felszabadulási emlékművet. Az általános jel­képek mellett a szobor központi figurája egy szovjet katona, akinek a művész csak személynevére emléke­zett: Vaszilij. Ezért írta Reményi Gyenes István A sza­badság katonája című versében: „Neve: Vaszilij. Mind­össze csak ennyi. / Így őrzi ezt a művész, jegyzete. / S ha ő se tudja, nem tudhatja senki / Mi volt vajon a család­ja neve. Őrségben látta egyszer őt a mester, / Olyan volt, mint kit bronzba álmodott: / Izmos kis ifjú, telve tréfakedv­vel, / Vidám szemében élet csillogott...” Azóta ismert lett a szabadság katonájának neve: Va­szilij Mihaj­lovics Golovcov. 1965-ben a neki átadott fénykép hátára a következőket írta a művész: „...A visszaemlékezés a szabadság első napjaira, arra az időre, amikor a műteremben járt és személyében a felszabadító hősöket üdvözölhettem, az emlékezés mindarra, ami se­gített nekem megalkotni a szovjet katonák örök dicső­ségének emlékművét, az örömteli érzések egész sorát ébreszti szívemben...” Ki alkotta a gellérthegyi felszabadulási emlékművet? Kisfaludi Strobl Zsigmond , Pátzay Pál x Bokros Birman Dezső 2­ 5. 1950. február 24-én a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya egyezményt írt alá Moszkvában a magyar—szovjet államhatár rendjének megállapítása, a határkérdésekben a kölcsönös segítségnyújtás és együtt­működés tárgyában. Ez a megállapodás 1962. február 27-ig volt érvényben. Akkor lépett élet­be az 1961. októ­ber 3-án aláírt új szerződés. A 61 cikkből álló okmány megerősíti a magyar és a szovjet határőrizeti szervek kö­zötti viszony normáit, s a sokoldalú együttműködésnek szélesebb törvényes kereteket biztosít. Idézünk a szerződésből: „6. cikk. 1. A határ a terepen olyan határjelekkel van meg­jelölve, ahogy ez a magyar—szovjet államhatár 1948— 1949. évi redemarkációs okmányaiban Magyarország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Csehszlová­kia, valamint Magyarország, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és Románia államhatárai csatlako­zási pontjának okmányaiban szerepel. 3. Az egyes határjelek leírását, az államhatárhoz vi­szonyított helyzetét, a megfelelő redemarkációs okmányok, az államhatár csatlakozásait megállapító okmányok, va­lamint olyan új okmányok határozzák meg, melyek jelen Szerződés érvényességi ideje alatt készülnek el. 7. cikk. 1. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a határ­vonal megjelölése céljából felállított határjeleket és a határ menti nyiladékokat olyan rendben tartják, hogy a határjelek fekvése, alakja, képe, méretei és színezése, a nyiladékok szélessége és tisztasága megfeleljen az 1948— 1949. évi redemarkációs okmányok, valamint azon új ok­mányok követelményeinek, melyek jelen szerződés 6. cikkének 2. pontja alapján a határjelek kicserélésével kapcsolatban készülnek. 2. Határjeleken a továbbiakban a magyar és szovjet fa vagy vasbeton oszlopok — köztük fakövek­ vagy vas­beton-középpontokkal, valamint gránit- vagy vasbeton­­oszlopok, gránit vagy betontömbök értendők. 8. cikk. A határjeleket a Szerződő Felek karbantartás céljából a következőképpen osztják fel egymás között: a) A fa, gránit, vasbeton határoszlopok karbantartásá­ról az a Fél gondoskodik, amelynek területén a szóban forgó ha­tár­oszlop áll. b) Magán a határvonalon felállított fakövek, vasbeton és kőtömb határjel-középpontok karbantartásáról...” Hogyan szabályozza a szerződés a b) pontban említett határjelek karbantartását? Páratlan számozású határjel-középpontok eseté­ben a magyar, páros határjel-középpontok eseté­ben a szovjet fél gondoskodik 1 Páros számozású határjel-középpontok esetében a magyar, páratlanok esetében a szovjet fél gon­doskodik x Minden határjel-középpont esetében együttesen gondoskodnak 2­6. Huszonöt éve — 1955. május 14-én — írták alá az alapító országok képviselői (köztük hazánk) a Varsói Szerződést. A szocialista országok e védelmi szervezet létrehozásáról akkor döntöttek, amikor bebizonyosodott, hogy csakis közös politikai és katonai tömörülésük ered­ményezheti a védelmet és az európai biztonságot. Hat évvel a NATO megalakulása után jött létre e szerződés, melyben a felek alapokmányban rögzítették céljaikat. Ki­fejezésre juttatták elhatározásukat, hogy biztosítják a szocialista országok védelmét, megakadályozzák a NATO törekvéseinek realizálását. Az aláírt okmányiban rögzí­tették: „Ha valamely állam vagy valamely államcsoport Európában fegyveres támadást­­intéz a szerződésben részt vevő egy vagy több állam ellen, a szerződésben részt vevő minden állam az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 51. cikkének megfelelően... egyenként és a szerződés többi tagállamával való megegyezés szerint, minden szükségesnek mutatkozó eszközzel, a fegyveres eszközök alkalmazását is beleértve, azonnali segítséget nyújt a megtámadott államnak vagy államoknak.” Az elmúlt huszonöt év alatt a Varsói Szerződés szer­vezete igen sokkat fejlődött, ezt bizonyítják a lefolytatott hadgyakorlatok is. Folyamatosan növekedtek a haderő- és fegyvernemek harci lehetőségei, a tagországok ren­delkeznek mindazon hadviselési eszközökkel, amelyek birtokában képesek bármikor bármilyen harcfeladatot sikeresen­ megoldani. A Varsói Szerződés nyílt szervezet, tagja lehet bármely békeszerető állam. A kongresszusi irányelvek is a Varsói Szerződés békés jellegét hangsúlyozza: „Külpolitikánk egyeztetésében, a szocialista vívmányok és a béke védel­mében nélkülözhetetlen szerepet tölt be a Varsói Szer­ződés szervezete.. Ki volt a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek első főparancsnoka? Zsukov marsall1 Konyev marsallX Jakubovszkij marsall2 x 2 FELJEGYZÉS A SZ. E B. KÉPVISELŐJE SS •^^^SZERVEZÉSI OSZTÁLYVEZETŐJE ШЯЯШШШШШШ TÁRGYALÁSÁRÓL (R * • «I • t) (Men voltak M SZ. E. B. «szérűi Kotesnayikoff **í* ezds­ és Nikolajtsuk ezds. A HM részérűl а «от«* attunyvt*?,­. 1 1. KoleanyUtoff e*ds tetette a HM «ervezést mHnyvvmSfr* ftogy a Szovjetek kormánya hmájáruH аЫкж, hogy honvéd határőrizetet állítson No mintegy W0» Ш rétszL­ucuí­­ V «tervezete és területi elhelyezse a Védrina anna­ által be­terjesztett javaslat szerint hajtandó végre. Kérte Kolesznyikoff eadr., hogy a* St E­B részére te . honvédelmi minisztérium a liatárórsók pontos helyét is.

Next