Havi Magyar Fórum, 2006 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
64 MÚLTFAGGATÓ 200 éve született Török a Marosvásárhelyi Evangélikus Református Kollégium professzora, a magyar szabadságküzdelem vértanúja Török János 1806. június 21-én született az udvarhelyszéki Bágy községben. 10 éves koráig szülőfalujában tanult, majd 1816 és 1833 között a székelyudvarhelyi Református Kollégium diákja. 1824 júniusában felvették a felsőbb tudományokat hallgató ifjak közé. A 24 diák között a 2. helyen subscribált. Jobbágyivadék, tehát tanuló pályája alatt a nélkülözés, a nyomor, a szükség voltak állandó kísérői. Nappal, a tanórákon kívül mindvégig szolgadiáki feladatokat látott el, éjnek idején tanult. Hihetetlen szorgalommal tanulta a bölcsészeti, teológiai és jogi tantárgyakat, mindvégig első tanuló volt. Szorgalmát és tudását méltányolva a kollégium vezetősége még mint diákot a kollégium könyvtárnoki hivatalával bízta meg, majd az utolsó két évben osztálytanítói megbízást is kapott. Neve a magyar könyveket olvasó társaság tagjai között is első helyen állt. 1833-ban búcsúzik a kollégiumtól, búcsúbeszédét tanáraihoz latin nyelven, kollégáihoz magyar nyelven intézi. Annak érdekében, hogy tanulmányait külföldön folytathassa és ehhez támogatást szerezzen, négy erdélyi református kollégium tanárai és diákjai előtt szigorlatot - examen academicum - kellett tennie. Kiváló eredményeiért külföldi tanulásához a Református Főkonzisztórium kölcsönt szavaz meg számára, amelyet a berlini egyetem elvégzése után kamatmentesen (!) kellett visszafizetnie. Berlinben nem csupán tanult, hanem felkutatta az Odera menti Frankfurt egyetemén tanult erdélyi evangélikus református diákok ösztöndíját, amelyet Wilhelm Georg brandenburgi választófejedelem alapított. Ezek után az ott tanuló erdélyi fiatalok évenként újból 80 rfzt. ösztöndíjat kaptak! Hazatérése után, 1836-tól Marosvásárhelyen püspöki titkár. 1837-től a marosvásárhelyi evangélikus református kollégium professzora. Beiktatása a hagyományok és az erdélyi iskolai törvények alapján történik. Ezek előírják: „az új tanár az igazgató által a tanulók gyűlése elé vezetve előadása kezdetén tartson ünnepélyes beszédet, a beszéd után pedig az igazgatótól kötelességére intetve kézadással vállaljon kezességet s tegyen ígéretet, hogy Isten igéje és az iskola törvényei szerint fog tanítani és élni." Székfoglaló beszédének címe: „A história haszna". Ebben hangsúlyozza, hogy „az ember szülői és iskolai nevelés révén válik valóban emberré". Vallja, hogy a história ad tanácsot ahhoz, hogy az ember a társadalomban eligazodjék, megtanul okosan, erényesen és vallásosan élni. Diákjait a következő szép szavakkal szólítja meg: „Nemes Tanuló Ifjúság! Jövendőbeli kedves tanítványaim, barátaim! Nem idegen érzéssel jöttem közütökbe, az igaz nem az a dajka szoptatott, de az édes anya, az a bérezés Dácia szült engem is, mely titeket, azon testvérileg érző szív dobog keblemben, amellyel jó testvér jó testvérét öleli, s mellyel mindkettő a szülőház édesanya örömét neveli. Fogadjatok tehát úgy, mint jó, s csak a tapasztalat kiváltsága jogán elsőszülött testvéreteket". Igényes, nagy tudású, igazságos tanár volt, diákjai rajongásig szerették, sok szegénysorsú ifjút támogatott. Egyeteme és magyar történelmet, bibliamagyarázatot, valamint görög, héber és latin nyelvet tanított. 1842-től a teológia tanszékvezető professzorává választják. 1843-ban a kollégium nyomdájának felügyeletével is megbízzák, 1844 nyarától tanvezető, 1848 júniusától a kollégium rektora. Az 1848-as bécsi és pesti forradalom hírét Marosvásárhelyre a fiatal költő és újságíró Urházy György, az Unió dalok szerzője hozta meg. Marosvásárhely lakossága és a tanulóifjúság még aznap óriási lelkesedéssel ünnepelte a forradalmat, a 12 pontot. Március 23-án, a Kirlyhoz intézett feliratban kinyilvánítják, hogy Erdély átalakulását törvényhozási úton akarják. Sürgős feladatnak tekintik az Uniót, a jobbágy felszabadítást, a cenzúra eltörlését, a nemzetőrség felállítását. A haza legreménydúsabb virágai - a tanulóifjúság az első perctől felfogta, hogy mit vár tőlük a haza. Március 25-én Marosvásárhelyt megalakuló nemzetőrségi zászlóaljba a kollégium diákjai az általuk választott Török János százados professzor vezetésével külön diákszázadként lépnek be és azonnal fegyveres gyakorlatokba kezdtek a kollégium játszóterein. Március 27-én, jegyzőkönyvben rögzített kérelemlevélben az ifjúság „óhajtja Erdély kis honunkat biztosan remélhető felvirágzása tekintetéből az emberiség igényei által nagyszerűleg felölelt és békés úton megoldani már el is kezdett testvér Magyarországhoz csatoltatni, azzal egyesítetni". A tantermek gyűléstermekké alakulnak, ahol az eddig szépen hallgató diákok tüzes nyelvű aposto Havi Magyar Fórum, 2006. június