Havi Magyar Fórum, 2006 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2006-06-01 / 6. szám

64 MÚLTFAGGATÓ 200 éve született Török a Marosvásárhelyi Evangélikus Református Kollégium professzora, a magyar szabadságküzdelem vértanúja Török János 1806. június 21-én született az ud­varhelyszéki Bágy községben. 10 éves koráig szülőfalujában tanult, majd 1816 és 1833 között a székelyudvarhelyi Református Kollégium diákja. 1824 júniusában felvették a fel­sőbb tudományokat hallgató ifjak közé. A 24 diák között a 2. helyen subscribált. Jobbágyivadék, tehát tanuló pályája alatt a nél­külözés, a nyomor, a szükség voltak állandó kísé­rői. Nappal, a tanórákon kívül mindvégig szolga­diáki feladatokat látott el, éjnek idején tanult. Hi­hetetlen szorgalommal tanulta a bölcsészeti, teoló­giai és jogi tantárgyakat, mindvégig első tanuló volt. Szorgalmát és tudását méltányolva a kollégi­um vezetősége még mint diákot a kollégium könyvtárnoki hivatalával bízta meg, majd az utol­só két évben osztálytanítói megbízást is kapott. Neve a magyar könyveket olvasó társaság tagjai között is első helyen állt. 1833-ban búcsúzik a kollégiumtól, búcsúbeszé­dét tanáraihoz latin nyelven, kollégáihoz magyar nyelven intézi. Annak érdekében, hogy tanulmányait külföldön folytathassa és ehhez támogatást szerezzen, négy erdélyi református kollégium tanárai és diákjai előtt szigorlatot - examen academic­um - kellett tennie. Kiváló eredményeiért külföldi tanulásához a Református Főkonzisztórium kölcsönt szavaz meg számára, amelyet a berlini egyetem elvégzése után kamatmentesen (!) kellett visszafizetnie. Berlinben nem csupán tanult, hanem felkutatta az Odera menti Frankfurt egyetemén tanult erdé­lyi evangélikus református diákok ösztöndíját, amelyet Wilhelm Georg brandenburgi választófe­jedelem alapított. Ezek után az ott tanuló erdélyi fiatalok évenként újból 80 rfzt. ösztöndíjat kaptak! Hazatérése után, 1836-tól Marosvásárhelyen püspöki titkár. 1837-től a marosvásárhelyi evangé­likus református kollégium professzora. Beiktatása a hagyományok és az erdélyi iskolai törvények alapján történik. Ezek előírják: „az új ta­nár az igazgató által a tanulók gyűlése elé vezetve előadása kezdetén tartson ünnepélyes beszédet, a beszéd után pedig az igazgatótól kötelességére in­tetve kézadással vállaljon kezességet s tegyen ígé­retet, hogy Isten igéje és az iskola törvényei szerint fog tanítani és élni." Székfoglaló beszédének címe: „A história hasz­na". Ebben hangsúlyozza, hogy „az ember szülői és iskolai nevelés révén válik valóban emberré". Vallja, hogy a história ad tanácsot ahhoz, hogy az ember a társadalomban eligazodjék, megtanul okosan, erényesen és vallásosan élni. Diákjait a következő szép szavakkal szólítja meg: „Nemes Tanuló Ifjúság! Jövendőbeli kedves tanít­ványaim, barátaim! Nem idegen érzéssel jöttem közütökbe, az igaz nem az a dajka szoptatott, de az édes anya, az a bérezés Dácia szült engem is, mely titeket, azon testvérileg érző szív dobog keblem­ben, amellyel jó testvér jó testvérét öleli, s mellyel mindkettő a szülőház édesanya örömét neveli. Fo­gadjatok tehát úgy, mint jó, s csak a tapasztalat ki­váltsága jogán elsőszülött testvéreteket". Igényes, nagy tudású, igazságos tanár volt, diák­jai rajongásig szerették, sok szegénysorsú ifjút tá­mogatott. Egyeteme és magyar történelmet, biblia­magyarázatot, valamint görög, héber és latin nyel­vet tanított. 1842-től a teológia tanszékvezető professzorává választják. 1843-ban a kollégium nyomdájának fel­ügyeletével is megbízzák, 1844 nyarától tanvezető, 1848 júniusától a kollégium rektora. Az 1848-as bécsi és pesti forradalom hírét Maros­­vásárhelyre a fiatal költő és újságíró Urházy György, az Unió dalok szerzője hozta meg. Marosvásárhely lakossága és a tanulóifjúság még aznap óriási lelke­sedéssel ünnepelte a forradalmat, a 12 pontot. Március 23-án, a Kirlyhoz intézett feliratban ki­nyilvánítják, hogy Erdély átalakulását törvényho­zási úton akarják. Sürgős feladatnak tekintik az Uniót, a jobbágy felszabadítást, a cenzúra eltörlé­sét, a nemzetőrség felállítását. A haza legreménydúsabb virágai - a tanulóifjú­ság az első perctől felfogta, hogy mit vár tőlük a haza. Március 25-én Marosvásárhelyt megalakuló nemzetőrségi zászlóaljba a kollégium diákjai az ál­taluk választott Török János százados professzor vezetésével külön diákszázadként lépnek be és azonnal fegyveres gyakorlatokba kezdtek a kollé­gium játszóterein. Március 27-én, jegyzőkönyvben rögzített kére­lemlevélben az ifjúság „óhajtja Erdély kis honun­kat biztosan remélhető felvirágzása tekintetéből az emberiség igényei által nagyszerűleg felölelt és bé­kés úton megoldani már el is kezdett testvér Ma­gyarországhoz csatoltatni, azzal egyesítetni". A tantermek gyűléstermekké alakulnak, ahol az eddig szépen hallgató diákok tüzes nyelvű aposto­ Havi Magyar Fórum, 2006. június

Next