Havi Magyar Fórum, 2017 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2017-07-01 / 7. szám
64 TANULMÁNY kormányzóvá választották a boldog emlékezetű Hunyadi János akkori erdélyi vajdát, aki közel nyolc évig kormányozta az országot", és az „országot jobb állapotba hozta, mint amilyenben megkapta". Kiemelkedő jelentőségű haditettet hajtott végre, amikor 1456 júliusában „a törökök császárát Nándorfehérvár várának vagy erődítményének ostromától elkergette".5 Déli harangszó hirdeti 1456 óta a magyar vitézség örök értékét a keresztény világ számára: itt az idő, hogy hivatalosan is a szentek sorába iktattassék dicsőséges és boldog emlékezetű magyar hősünk, Hunyadi János, aki „Európa kapuja", Nándorfehérvár ostrománál a legnagyobb diadalt aratta az egyetemes kereszténység védelmében! II. Hunyadi János értékelése a görög történetírás világában Dimitriosz Hadzisz személye napjainkban is meghatározó jelentőségű a mai magyarországi görögök körében: „Az újgörög irodalom kistükre" (Bp., 1971.) címet viselő kötet különösen fontos és jelentős alkotás a magyar-görög művelődéstörténeti kapcsolatokban, hiszen ezen mű tartalmát Dimitriosz Hadzisz válogatta, ő állította össze a képanyagot, valamint a bevezetőt és az ismertető szöveget is ő írta. E körben a középkori magyar-görög kapcsolatrendszer jegyében indokolt megemlíteni az alábbi emléket:„Tűzrárosz a várnai csatáról" címmel található a fenti kötetben egy különleges görög alkotás a XV századból, mely méltán került be a fenti kötetbe Dimitriosz Hadzisz révén. „Két kézirat őrizte meg, közöttük csak néhány eltérés található. Az egyik kéziraton a szerző neve Zotikosz Paraszpondilosz, a másikon - a különben ismeretlen - Jeorgiosz Argiropulosz. Úgy vélik, hogy mindkét kézirat egy közös eredetire megy vissza, amely 1461 előtt keletkezett." „Műfordítása, Pecz Vilmos (1854- 1923) egyetemi tanár munkája, 1894-ben jelent meg Budapesten, elemző bevezetés és sok jegyzet kíséretében." A „várnai csata hiteles szemtanúja írta" le a küzdelem eseményeit: „az illetékes magyar kutatók általános nézete szerint igen értékes történeti forrás".11444-ben Várnánál Hunyadi János és magyar serege, és közöttük a székely haderő a törökökkel szemben olyan hatalmas küzdelemben vett részt dicsőséges vitézséggel, hogy a görög Zótikosz Paraszpondülosz szerint „Minden lélekzet elállott a miatt mi a magyarokkal történt" 1444- ben Hunyadi János vezérlete alatt a csata során. A fenti görög pap korabeli eposza dicsőítette a magyar Hunyadi Jánost, és ez az európai kultúra egyik legszebb különlegessége! A XIV és XV századok a görög sorstörténetben már a végveszély századai, hiszen a török előrenyomulás miatt a görög állam- és egyházlét forgott kockán. Az utolsó reményt ekkoriban Hunyadi János jelentette a görögök számára. Zótikosz Paraszpondülosz 465 soros görög eposza csodálatos jelzőkkel illeti Hunyadi Jánost, akit Nagy Konstantinhoz és Nagy Sándorhoz hasonlít. Ez az eposz egy igazi európai művelődéstörténeti kuriózum! A XV századi görög Zótikosz Paraszpondülosz a 465 soros görög versében „magasztaló hang"-on írt az 1444. november 10-én zajló várnai csatában harcoló Hunyadi Jánosról: „sárkánynak", „uralomra méltónak", „a görögök fejedelmének", „a kereszténység ügyéért harcolónak" nevezte. Vallásos fogalmakkal jellemezte: „mártírnak a főpapok között", „apostolnak az evangélisták között", „hitet hirdető hírnöknek" tartotta. Nagy Sándor és Nagy Konstantin mellett a „harmadik a fölötte csodálatra méltó János, a fejedelem", aki „a kereszténység és a görögség védője" volt. E görög nyelvű kézirat szerint Hunyadi János azért harcolt Várnánál, hogy „a görögök nemzetségét egészen megszabadítsa" a törököktől. Zótikosz Paraszpondülosz így írt: „dicsőítem Jánost, a királyt". Hunyadi János „igazhitű keresztény és Krisztus kegyeltje", „fölötte csodálatra méltó és nagy hadvezér" magyar serege vitézül harcolt Várnánál. E sorok Hunyadi Jánost tulajdonképpen a görög katonaszentek világába emelték, Szent György és Szent Demeter mellé! A XV század tekintetében Hunyadi János fölbecsülhetetlen érték a korabeli magyar-görög kapcsolatokban. Muráti Frigyes „Konstantinápolyi kéziratok Konsztantinosz Palaiologosz és Hunyadi János korából" című görög nyelven 1931-ben kiadott könyvének előszavában az athéni Bizánci Társaság főtitkára, dr. F. Koukoulosz az alábbiakat rögzítette: Muráti Frigyes „gazdag görög és magyar történelmi forrásokat, továbbá újabb segédanyagokat felhasználva" írta meg művét, és „nagy előszeretettel nyúlt a Corpus Bonnensis szerzőihez, különösképpen Bíborbanszületett Konstantinnak a birodalom kormányzásáról (de cerimoniis) írt művéhez, valamint Laonikosz Khalkokondülészhez". Murátinak, „a magyar és a görög történelem nagyszerű kutatójának és a lélek kitűnő ismerőjének remek elbeszélői stílusban sikerült leírnia a XV. század heroikus küzdelmét, amelynek során a két nép áldozatot nem sajnálva szállt szembe az Havi Magyar Fórum, 2017. július