Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1814. 1. félév (1-52. szám)

1814-10-22 / 33. szám

—V­ ikoval egy keresztje, mellyel az fe­jér szélű veres pántlikán függve, melyen bal felöl hord. A’ M­­a­g­y -Keresztet pedig , melly két akkora­­nagyságú , mint a’ más két Clas­sis béli , a’ nyakban viselik ugyan tsak fejér szélű veres pántlikán fügve. Ezen Rend Vitézének az ifú Herczeg, és más több fegyver viselők kineveztettek. A’ Felséges A­u­s­t­r­i­a­i T­s­á­­szár Neve ünnepét Frankfurtban a' Menus mellett, October 4-dik napján fényesen megünneplették. A’ kívül belöl jó ízlés szerént meg világosíttatott theátromban ezen é­­nekes játék: G­ue­sclini Adel­heid, adattatott elő , és mineke­­lőtte annak előadásához fogtak vol­na , ezen kedves népi éneket Is­­ten! tartsd meg Ferencz T­sászárt, az egész játszó-sereg, a’ néző sokasággal egygyütt , a’­ muzsikáló - kar muzsikálása mel­lett , el - énekelte. Ezt követte a’ zengő, és sokszori Éljen! kiál­tás. Az éneket újra el kellett mon­dani. A’ játszó helyen egy lán­goló oltár volt fel állítva , és a’ fe­lett egy fényes nap emelkedett fel, mellynek közepében a’ Tsász. neve F.N­.ragyogott. Estve a’ város kivilá­­­gosítatott, a’ katonai ispitályban lé­vő minden betegeknek és megsebe­­sedtelmek fejenként egy egy butel­­la bor,­­pezsenye és kalázs adatott. OROSZ BIRODALOM. Sz. Pétervára September 4-én Ő Tsászári Felsége a’ Sz. Pé­tervárai és Novogrodi Metropolitá­­hoz A­m­b­rosius­i Emirientiá­­jához egy Felséges Választ (Re­scriptum) méltóztatott intézni, mellynek foglalatja ez: Fő Tisztelendő Me­tropo­lit­a Ambrosius! Megolvasván Papi oskolák­ra ügyelő Coromissiónak a'Sz. Pé­­tervári új Akadémiában most vég­ződött első Cursu­sról való tudósí­tássá!, meg győződtem arról, hogy a’Tudományoknak ezen kertje an­nak idejében bő gyümöltsöt fog teremni. Ditséret ’s dítsösség a’ Felséges Istennek , ki az én szán­dékomat, melly szerént az E­k­lésiá­nak méltó Lelki - pásztorokat igye­kezem szerezni, úgy megáldotta! különös örömmel jelentem ez alkal­matossággal Eminentiádnak az én háládatosságomat,tudván azt, hogy az ifjúságnak a' jó princípiumok­ban való megerősítésére, és az a­lapi oskolák felállíttatásokban fel­tett czélnak elérésére minémü hat hatos buzgósággal iparkodott. Tse­lekedetei egyformán mutatják a' köz jóra tett jeles szolgálatát is, és az a’h­oz való buzgóságát. Légyen ke­gyelmed bizonyos az én eránta va­ló változhatatlan tiszteletemről. Ál­landóúr vagyok Jóakarója. Sz. Pé­tervárában Aug. 27. (September 8-án) 1814. Sándor.

Next