Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)

1835-06-03 / 45. szám

lete előtt egy csoport protestáns tanulóság­alia, nevetve „semmi papismust!*4 kiadása; a nép fenyegetőzött; mind két részről kövek repültek ; hanem a’ tanulóság az egyetem udvarába vonult, ’s a’ decan bezáratta a’ kaput. A­ városon kívül három diadalmi kapu volt felállítva, ’s köztök leginkább kitűnt a’ Cloncurry lord Maritimo ne­vű jószágában lévő, mellyen illy felírású zász­lók lobogónak: „Szabad nép.“ „Nevelés az ifjú­ságnak, munka a’ férfinak, Védelem az agg kor­nak.“ „Sajtószabadság.“ „Igazságosság minden hitvallás eránt.“ Így még egy izlandi vice-király­b­an fogadtatott. A’ várban a’ lord-bíróktól fogad­tatott a’ vice-király ’s megesküttetett. Számos tit­kos tanácsnokok, püspökök, a' katonai ’s pol­gári fő tiszthatóságok valának jelen, de a’ tory aristokratiából senkise. Stroud választóinak Máj. Lidikén tartott gyű­lésében Fox ezredes, Stroud parlamenti követe, jelenté, hogy Russell lordnak megbuktát Devons­­hireben nemzeti szerencsétlenségnek tekintvén, megíró a’ lordnak, hogy érette kész visszalép­ni, ’s örvendeni fog, ha választói őt választják képviselőjüknek. Az ezredesnek e’ hazafiúi vise­letéért egyezőleg köszönet mondatott. Russell lord, ki harsány örömkiáltások közt árta­ fel, e­­lőrebocsájtván azt, hogy régi barátjának áldoza­tát ugyan nem akaró elfogadni, de a’ status ér­,­­lékei kívánják a’ parlamentben létét; továbbá hogy miután Devonshireben megvettetett, eltökélté csak olly helyen kérni a’ képviselőséget, hol ne­ki vagy famíliájának sem birtoka, sem befolyá­sa nincs, ’s a’ mellynek választói előtt csak nyil­vános charakterére támaszkodhatik, — átfutá a’ statuspályán lefolyt életét, megczáfolá a’ szemre­hányást, hogy ő az egyház ellensége, lerajzoló Izland állapotját és az ottani protestáns egyház visszaéléseit, ’s beszédét így végzé: „Látván, hogy e’ rendszer századok óta rosszul ütött­ ki; látván, hogy általa mindég nagyobb bajokba bo­­nyolódunk, felkiálték: tegyetek a’ népnek igaz­ságot, adjatok neki nevelést, de sem kizárólag protestáns, sem kizárólag kathólikus nevelést. A’ katholikusok ezzel megelégedtek. Valjon a’ protestánsok azt fogják-e mondani, hogy nincse­nek megelégedve? Terjesszétek, mennyire lehet, az esmereteket és míveltséget, tegyétek őket ké­pe­­kké annak megítélésére, váljon a’ protestáns vagy kathólikus vallás-e jobb; így bizonyosan közelébb vonandjátok őket a’ protestantismushoz, ’s nem fogjátok a’ katholicismust erősíteni. De ez bár miként lenne is, mindenek felett igazsá­gosan tartozunk cselekedni, ’s ha izlandi polgár­társakkal megbékélhetünk, ha azon országot ka­tonai erő nélkül kormányozhatjuk, úgy az egész ország erősebb ’s képesebb leéne akármelly el­lenséggel szembe szólni. Ezen oktőket védelmez­tem én mindég, ’s ezek győztek a’ parlament­ben. Mint minister köteles vagyok intéz­vény in­­ket fentartani, a’ mellett hogy azokat reformálom. Reform és fentartás az én jelszavam. Intézvényeink változtatása nem lenne javára az országnak, erő­szakos változtatás pedig eltépné a’ társaság köte­leit. Az én czélom, lassanként haladni a’ század és britt honunk javításival. Egy status férfi sem állhat sokáig ellen a’ nép fel világosodott kívána­­ti által jóvá hagyott reformnak. Illy érzelmekkel megyek én a’ parlamentbe, ha képetek viselését reám bízzátok.“ Zajos tetszés követé a’ lordnak ezen beszédét Az alsó ház Máj. 12diki ülésében Buxton úr a’ rabszolgákkal kereskedés eltörlése eránt tőn indítványt, ’s több példáit hordá­ elő azon iszo­nyú kegyetlenségnek és sanyarúságnak, melly e’ kereskedéssel együtt jár. Beszédében leginkább Brasiliát érdeklé, hol a’ rabszolga-kereskedés, noha 1830 óta törvényesen eltíltatott, legnagyobb kiterjedésben űzetik, ’s negyedfél esztendő alatt csupán Rio Janeiro kikötőjébe 150,537 rabszol­ga vitetett. Végre felírást javallott a’ koronához, mellyben Ő Felsége kéretnék-m­eg, hogy a’ kül­ső hatalmakat bírja­ rá a’ rabszolgakereskedés el­törlésére, miben a’ ministerek megegyeztek. A* Máj. 13diki ülésben számos kérelmek adattak­ elő az adóssak befogatásának megszüntetését illető bili ellen. A’ dissenterek házassága eránti bili má­sodszori felolvasása Máj. 22dikére halasztatott. A’ Máj. 14diki ülésben Canterbury és Carlow köve­tei választásának megvizsgálására biztosság nevez­tetett. Peel Robert sir tudakozó a’ ministereket, szándékoznak-e a’theavámot változtatni, mi eránt Spring Rice úr közleményt ígért. Hume és Har­vey urak a’ kanczellari törvényszék mostani alko­tása és azon költségek ellen beszéltek, mellye­­ket a’ hivatalból kilépett lordkanczellárok (kik most öten vannak) nyugpénze okoz az ország.

Next