Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)
1835-10-07 / 29. szám
29. Szám. HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. PESTEN Szerdán Mind’Szent hat Idik napján. 1835. MAGYAR ÉS ERDÉ LY Ő KSZ AU. Pozsony Oct. Zsején. Az új úrbéri czikkely-javaslat, melly a’ nemesek birtokában lévő jobbágy-telkeket illeti, Sept. 29dikén kerületi ülésben vizsgáltatván, több ide célzó kérdések is vitattak. A’ következett két nap ezen kérdések voltak kerületi tanácskozások tárgyai: miképen kellessék azon pusztákat népesítni, mellyek valaha mint faluk voltak öszveírva? miképen teljesítessenek azoktól a közterhek? végre mikép szedessék be az adó a’nemesektől? Egyszersmind meghatároztatok, hogy e’czikkely a’ kerületi átnézés után tüstént országgyűlési tanácskozás alá vétessék. Ő cs. kir. Felsége a’ m. kir. Szent Istvánrend kanczellárjához Gróf Reviczky Exojához Sept. 24dikéről Teplitzből bocsátott legfelsőbb kabineti iratánál fogva mélt. Péchlijfalusi Péchy Imre urat, a’ Hétszemélyes tábla közbíráját több mint ötven évi hív és hasznos szolgálatinak tekintetéből a’ nevezett rend kis keresztjével díszesíteni kegyelmesen méltóztatott. Ő cs. kir. Felsége Martzius 26diki legfelsőbb határozatában eddig katonai határ-ügyviselő Marosi Sámuelt erdélyi udv. ágensé nevezni kegyelmesen méltóztatott. (Kir. kamarai híradás). Az erdélyi kir. kincstárnál egy bánya-titoknoksági tisztség megüresült. Pest városa tudós vendégei közé számolja közelébb Naumann Fridrik János híres ornithologot, az anhalt-cötheni herczegi muzeum felügyelőjét , ki Aug. 30 dikán érkezett Hazánk e’ fővárosába, majd Péteribe rándult ki tel. Bernáthfalvai Földváry Miklós úrhoz, a’ természet, tudományok ’s szép művészet barátjához, kit már elébb levelezésekből esmert vala, ’s kinek most belföldi kitömött ritka madár-gyűjteményét szemlélni akará. Visszaérkezvén ismét Pestre, itt a’ munkás természetvizsgáló Petényi úrnak társa Második Felesztendő,ságában, idejét azon ritka madarak rajzolgatására fordítja, mellyek nemzeti Múzeumunk birtokában vannak. Fáradatlan szorgalommal dolgozik ő szünetlen nagy munkáján, melly nevének halhatatlanságot szerez (L. bővebben mai Haszn. Mulatságunkat). Pest. Oct. idikén Ferenczvárosi Egyháznapunkat sz Ferencz rendi Kopeczky Bonifacius áldozatjai zsengéjének bemutatásával; ez alkalommal P. Gegő Elek szónokunk a’ „kor szellem fergetege szertelenkedésének mérsékléséről, jótévő lengésének pedig használásáról.“ magyar, P. Stumbacek Miklós helyettesünk az „oltári áldozatról“ német nyelven mondott beszédeikkel ünnepélyesítették. Legyenek ők és a’ Szerzet’ minden tagjai áldásul a’ világnak és emberiségnek ! A’ Pesti magyar kir. Egyetem minden osztályinál folyó hónapodikén kezdődtek el a’ szokott tanítási órák, „Veni Sancte“ előzvén meg azokat, mellyre a’ fő oskola minden karainak dékánjai, professorai, ünnepies öltözetben, és a’ nagy számútanuló ifjúság díszes rendei jelentekmeg. Kolozsvárt. Az ide való ev. reformata sz. egyháznak forrón szeretett, ’s az egész haza közbecsűlését bíró, volt érdemes papja Herepei Károly úr, előbb a’ koloszvári ref. collegiumban a’ bölcselkedés, azután kevés idővel a’ n. enyedi ref. collegiumban a’ theologiai tanító székre közoktatónak neveztetvén ki, sept. 20-kán véve búcsúját szeretett nyájától. A’ templom tömve vala 'több ezerekre menő minden rendű ’s vallásu hallgatókkal. A’ búcsút vévő érdemes pap a’ kolozsvári ref. tanuló ifjúság harmoniás éneklése közt, szivreható ékes beszédet tarta ezen igékről: Követlek uram, de előbb engedd meg hogy búcsút vegyek azoktól, kik az én házamban vannak. Beszédében előadta a’ papi