Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 1. félév (1-52. szám)
1836-06-25 / 51. szám
^1. szám. Pesten szombaton Szent - Ivánhó’ 25kén. 1836. HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. Magyarország (az 1832/6 évi országgyűlésen alkotott törvényczikkelyek folytatása; kinevezések; magyar tudós társaság; nógrádi tisztválasztás; pótlékok a’ szabolcsi és komáromi tisztválasztáshoz ; veszprémi levél; Tani Sándor orvos - doctor; stb.) Ausztria. (Bombelles gróf Ferenc/ József fürig nevelési felügyelője.) Nagybritannia. (parlamenti ülés; Victoria Agasszony választása; stb.) Spanyolország. (Cordova; Morning Herald czikkelye; hadi hírek;stb.) Törökország. MAGYARORSZÁG Az 183 dik évi országgyűlésen alkotott törvényczikkelyek: VI. Törvényczikkely. Azokról, mellyek a telek haszonvételén felül a jobbágyok hasznai közzé tartoznak. Azokra nézve, mellyek a’ telek haszonvételén felül a* jobbágyok hasznai közzé tartoznak, következők határoztatnak: 1. §. A’ telek utánni állományba be nem számított, vagy eredetileg, ’s egyedül a’jobbágyok élelmére nem szánt minden irtásokat a’ jobbágyok addig, míg azok úrbéri úton vissza nem vétetnek, a’ földes úrral kötött, vagy a' törvényes bizonyság ’s tiszti Ügyvéd közbejöttével, a’ kik ez eránt tudósításaikat a’ vármegye közönségének beadni kötelesek, kötendő szabad egyezés szerént,— ha pedig ez nem eszközöltethetnék — az eddig divatban volt föld, vagy haszonbér fizetés mellett fogják használni; mihelyt pedig azok visszaváltatnak, nyomban az uraság szabad rendelkezése alá jutnak. Hogy pedig az irtások visszaváltása iránt meghatározott szabály legyen , azok , mellyek az uraság ellenmondása mellett történtek , a’ reájok fordított munka megtérítése nélkül az uraság által visszavétethetnek, azokra nézve pedig, mellyek az uraság ellenmondása nélkül bár melly idő pontban ekkoráig tétettek, valamint azokra is, mellyek iránt vagy a’ földes úrral kötött egyesség szolgál alapúl, vagy a’ hellyeken valamelly somma pénz törvényesen fekszik, ezennel határoztatik , hogy ez utóbbiak csak a törvényesen rajtok fekvő pénz lefizetése mellett, vagy illetőleg az egyezés tartalma szerént; az előbbiek pedig, mellyek iránt az érintett két eset nem forog fen, akármikor, mindazonáltal a bírói becsű ár lefizetése mellett vétethessenek vissza. Melly bírói becsű árt úgy kell érteni, hogy' mindenkor előrebocsáttatván a' reája fordított munka mennyisége *s minősége iránti vizsgálat, ez számba vétessék, ’s ezek minden esetre úrbéri úton vizsgáltassanak* meg , és a’ T. NI. Tanácsnak a’ dolog addigi egész voltában leendő fentartása mellett terjesztessénekfel. Hogy a’jövendőben teendő irtásokra nézve, Első Félesztendő, mellyek földes úri engedelem nélkül teljességgel tiltatnak, egyik vagy másik fél rövidséget ne szenvedjen, ezen földes úri engedelem szükségkép mindenkor írásba foglaltassék, abban a’ viszszaváltáskor megtérítendő munkabér világosan feljegyeztessék, ’s így az uraság jegyzőkönyvébe, a’ mi az adás vevési szerződések okáért minden Uradalomnál, s minden községnél fog tartatni, beiktattassék; az nyilván kijelentetvén, hogy a földes úr a jobbágy által írásba foglalt uradalmi engedelem nélkül tett irtásokat , törvényes bizonyság ’s tiszti Ügyész jelenlétében , kik arra felvigyázni kötelesek, hogy sem az úrbéri állományokból , sem a’ jelen törvény kihirdetése idejénél régibb irtásokból valami ez úton el ne szakasztassék , minden bér megtérítése nélkül vissza veheti , melly sommás vissza vehetési jus azonban minden irtás esetében csak az illyetén irtás használatának kezdetétől számlálandó három esztendeig fog gyakoroltathatni, azok lefolyta után pedig az uradalmi engedelem nélkül tett irtások is egyedül úrbéri úton lesznek visszaszerzendők; — ellenben ha a’ földes úr a' kiváltás feltételeit írott engedelmébe foglalni elmulasztaná, akkor a’ kiváltás csak szabad egyezés útján történhessék meg. 2. §. Minden jobbágy község, mellynek t. i. különös bírája, ’s esküttjeiannak, a’ hely fekvése, ’s kiterjedéséhez képest egy, vagy több házakban bort mérethet, akár volt ez előtt annak használásában, akár nem; ha saját szőllőhegye van, Szent Mihály napjától fogva Sz. György napig, ha pedig szőllőhegye nincs, Sz. Mihály napjától csak Karácson napjáig. Ha a' földes úr a’ korcsmák száma eránt a’ jobbágyokkal meg nem egyezhetne, az a’ szokott úrbéri úton fog elhatároztatni, — úgy azonban , hogy a’ bormérés mindég csak magában a’helységben, ’s nem azon kivül, vagy' sátor alatt engedtetik meg. Mindazonáltal azon községek, mellyek az úrbéri korcsmáltatás ideje alatt tartatott kiváltsági országos vásárok alkalmával, a’ bormérést a’ helységen kívül fekvő gyepen is gyakorlották, ezen használatban jövendőre is megtartatnak. Szőllőhegy név alatt értetnek pedig ollyan tájok , mellyek az uraság nyilvános megegyezé- s sével szőllővesszőkkel beültettettek, és a’mellyek-