Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 1. félév (1-52. szám)

1838-03-21 / 23. szám

HAZAI « KÜJLFÖLIDI TUDÓSÍTÁSOK. 23. szám. Pesten szerdán Bö­jtmásk­é­ Síkon 183§. Magyarország és Erdély (kinevezések, előléptetések; bővebb* leírása a’ pest-budai szerencsétlenségnek; Ó cs. ’s ap. k. Fölsége és b. Sina nagylelkű adakozása a’ pestbudai szerencsétlenek fölsegéllésére ; tudósítások az erdélyi országgy­űlésről; jelentés a’ m­. t. társa­ságtól; esztergomi vízveszély.) Ausztria. Nagybritan­nia (parlamenti ülések ; O’ Connell megfeddetik ; Marylebone lory követet választ; Canada lecsilapodott ’stb.) Francziaország (kamarai tanácskozások; Esterházy hg. a’ királynál udvarol; összeesküvésekről szárnyaló hí­rek ’stb.) Németország, Hollandia, Portugália, MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége múlt évi dec. 5di­­kén kelt határozatánál fogva Nyáry Antal bárót, nemes Honth vármegye’ alispányát, cs. kir. ka­marássá; Drescher Fridrik hites ügyvédet pozso­nyi ideigleni könyvvizsgálóvá; a’ zágrábi kir. aca­­demiához természetjog-tanitóvá Panner Tivadart, philosophia’ és törvények’ doctorát méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Árvay Károly, eddig az eszéki főpostahiva­talnál gyakornok, a’ temesvári főpostahivatalhoz járulnokká van kinevezve. Minthogy Ő cs. ’s ap. kir. Felsége 1837dik évi dec. 27dikéről a’ am. m. kir. Helytartó-ta­nácshoz bocsátott kegyelmes rendelete által, a’ végre, hogy az országos Kir. és RR. kívánsága’ következtében, az ország’ t. t. hatóságai’ számve­­véseinek megvizsgálása gyorsabban men­jen, az ed­dig ezen nin. országos igazgató kormányhivatal’ keblebeli számvevői hivatalnál volt két osztálynak, t. i. az adózásinak és alapítvány­inak egyesítését kegyelmesen elhatározni, ’s ugyan e’ hivatal’ erői­nek gyarapítása végett, még két számvevőtisztet, ugyanannyi igtatót és járulnékot, nem különben öt fizetésbeli gyakornokot kegyelmesen kirendelni méltóztatott; ennek következésében a’ nm. m. k. Helytartó - tanács f. e. febr. l0dikén 2742 h. sz. alatt ezen kebelbéli egyesített számvevői hiva­tal’ igazgató első számvevő tisztjévé Inán esi Ebeczky Imrét az adózási osztály’ eddigi számvevő-tisztét kegyelmesen kinevezni, és i. e. mart. 6. az újon alkotott és e’ szerint üres álla­­dalmakat következő módon betölteni méltóztatott: számvevőtisztek: Muszenics Antal , Richvalszky Antal; igtatók: Könyves Leopold, Pirchala Kár., Tibold Józs., Sartory Leop., járulnokok: Dömö­­tör Ján., Ebeczki Tihanyi Ján., Kojadinovics Gerg., Duchon Ad., Galambos El., Rózsahegyi Lász., eddigi gyakornokok ; fizetésbeli gyakornokok : Szelestey János, Tersztyánszky Mát., Valovics Ant., Schief AI., Kuka Ath. Első Félesztendő. A’ nm. m. kir. udv. Kamara a’ mehadiai só­­mázsamesteri hivatalra Szlávik József ottani má­zsást, az igy megürült mázsáshivatalra Lincz Ká­roly gyakornokot; — továbbá, a’ primási jószá­gok’ igazgatóságánál megürült jegyzői (Actuarius) hivatalra Wimmer Lajos ugyanott írnokot, ’s az így megürült irnoki hivatalra Birkés Endre gazda­sági gyakornokot nevezte­ ki. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége a’ am. m.k. udvari kamaránál Salzmann Mihályt számvevői hivatal igtatóját kegyelmesen nyugalmazni méltóztatott. H. Pest. Közelebbi számunkban röviden említet­tük a’ gyászos veszélyt, melly Pestet ’s Budának nagy részét majdnem végpusztulással fenyegeté, és a’ mellynél borzasztóbbra nem emlékeznek e’ két város évkönyvei. Részletesen leírni e’szerencsét­len esetet, egy toll sem képes,’s a’ mit közölhe­tünk róla, az csak gyönge vázlata az egésznek. Miután a’ dühöngő hullámok mart. 13 ’s 14ke kö­zötti éjjel a’ Duna-sornál húzott védgáton , és a’ váczi gáton átrohantak, mart. 14ke éjjelén a’ bel­ső város nagy részét, Terézia, Jó’sef és Ferencz külvárosokat víz borítá­ el; Csepel szigetnél, és a’ soroksári Duna ágon összetorlódván a’jég, visz­­szafelé tódult a’ vizár, az elszakított soroksári gá­ton keresztül fel a’ Ferencz és Jó’sef városokba. Mart.­tékén egy kissé apadni kezdett a’ víz, de’ csak hamar ismét sebesen nőt, s magas állásában megmaradt, fékén délután a’ Pest’s Buda közöt­ti szigeteken felülről megindulván a’ ház­fedeleket, malmokat, hajókat ’s egyéb­ faműveket magával sodró jég, ’s Csepel szigetnél újra összetorlódván, borzasztókig kezdett nőni az ár, úgy hogy esti 11 órakor már 29° 4' 9" magasságra hágott, melly az 1775 ki áradást 4° 7' 11" haladta­ meg; e’ volt legmagasb állása ’s 16ka reggeléig tartott, mi­kor aztán apadni kezdett, ’s 17ke délután visz­­szalépett rendes medrébe. A’ puszta visszaemlé­kezés is e’ borzasztó szerencsétlenségre, kínos fájdalommal szorongatja az emberi szivet, benne lenni pedig ’s azt szemmel látni, kinos’ volt a’ ha-

Next