Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-10-17 / 31. szám
244 tigul, köz ügyekben szavazni ? Szabad-e avval kérkedni, hogy a’ fegyvergyártó az oskolamestert mellőzhetővé teszi? Józanságot és észt mistat-e az, ki a' népet legnagyobb veszélybe akarja ejteni ? Az erkölcsi erő, mond korunk legnagyobb bajnoka , annyi mint három negyed rész a’ hadi szerencsében. Ha az anyagi erő olly keveset nyom a vérmezőn, mennyivel kevesbet nyom az erkölcsi csatatéren? Meg vagyunk győződve, hogy azon párt, melly legelőször akart fegyvert dagadni, legelőbb fogja megbánni azon iszonyokat , mellyekbe rohan. Mi épen nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy azok, kik fegyverről csevegnek, fegyverhez nem fognak nyúlni; sőt azt hiszszük, hogy a’ dolgozó néposztály’ föllázadt szenvedélyei nem fognak csillapulni, mig erővel ki nem törnek, ’s illy kitörés minden czélt kétes messzeségbe fog tolni, ’s a’ kereskedésnek, bár múlólag is, veszélyes döfést adni. Hasztalan munka , elcsábított embereket inteni. A’ dolgozó néposztályokat vezéreik szomorú jövendőbe taszitandják, mert a’ dolgozók’ ügye, kevés kivételekkel, sohasem volt gondatlanabb kezekben.“ — A’jövő évi lord mayorra Londonban sept. 2okánilson alderman, sheriffekké Johnson Tamás Esq. és Wood Tamás Esq. aldermanek választattak.— A’ minap említett ,párviadal’ következtében hozott halálos ítéletet, a’ királyné,egyéves fogsággal váltotta föl. Vincent ur, a’ londoni radicalok’ kiküldöttje,od. ijén nagy aszszony-gyűlést hítt össze a’ Hartshallkertbe, egy mértföldnyire hathol. A’ bemenetel minden férfinak, Vincenten és barátján kívül, meg vala tiltva. 4000 aszszony volt jelen, és még több százan tolongának a’ kapu körül, kiket hely nem léte miatt nem lehete beereszteni. Vincent úr beléptekor hangos tapssal, és lengő kendőkkel üdvezeltetett. Elnökké Ballwellné választatott, s helyét elfoglalván, így szólt: „Bathi asszonyok! igen örülök, hogy ezen gyűlésben elnök lehetek, mert a’ nagy kérdés fontosságát, mi bennünket öszvegyüjtött, férfiakra, aszszonyokra és gyermekekre nézve értem (tetszés) Mi hatni akarunk a’ nép erkölcsi és értelmi jobbúlására és finomulására. Az én kívánságom az, hogy s a nőnem együtt munkálódjék a’ férfi nem megszabadításán, mi- vel meg vagyok győződve, hogy az aszszony’» boldogsága a’ férfi szabadságától és miveltségé- től függ (tetszés) Reményiem, hogy barátunkat, Vinqent urat, kit ezennel bemutatok, figyelemmel, csendességgel hallgatandjátok“ Erre Vin-cent ur kendőlengetés közt föllépvén, beszédjét* így kezdé: „Mondhatlan szerencse nekem, kedves hölgyek, előttetek megjelenni. Megjelenésiek tanúja a’köz szabadsága és jólét’ ügye iránti részvéteteknek.“ Beszédében élénk rajzot adá az aszszonyok’ társas sérelmének és igyekezett megmutatni, hogy az alsó ház a’nép’érdekét elhanyagolja. E’ mellett ő és mások olly inditólag beszélének a’ gyárbeli gyermekek’ szenvedéséről, hogy a’ hallgató nők könyekre fakadónak. A’ nevelés’ fontosságára menvén át, fölszólítá az aszszonyokat és hölgyeket, miszerint minden néposztály közt a’ józan erkölcsiség’ alapelveit terjeszszék. Két óráig hallgató a’ gyülekezet feszült figyelemmel és mély csenddel Vincent ur virágos beszédét, ki azáltal nagy diadalt nyert. Berekesztésül Barwell aszszonynak kitűnő viseletéért az elnöki széken, köszönet-mondást indítványozott, mi egyhangúlag elfogadtatott. Barwell aszszony megköszönte a’ gyűlésnek, és a’ dolgot befejezettnek jelenté. Midőn gyűlés után Vincent urnak mondanák, hogy azon aszszonyok, kik be nem mehetének, őt hallani kívánnák, félórai beszédet tarta hozzájok. Estve a’ fáradatlan radical ismét a’ munkások gyűlésében tünteté ki szónokságát. Az Özvegy királyné oct. 3kán utazott el Portsmouthba, onnan Hastings serhajón Gibraltárba,Nápolyba és Máltába evezendő. — Esterházy Pál hg Miklós fiával együtt oct. 3kán Bécsbe indult, ’s a’ M. Herald szerint jövő áprilisben fog visszatérni. A’ M. Chronicle jelenti, hogy Manchester városa ő felségétől, a’ toryk’ makacs ellenszegülésének daczára, hatósági szabad levéllel ajándékoztatott meg. — A’ whigek’ és toryk’ ellenében pártatlan Spectator a’ kormány’ kilátásairól szólván említi, hogy parlamenti szavazat’, lajstromozásakor a’ toryk mindenütt szaporíták’ pártjokat, a’ whigekét pedig csökkenték, kikre nézve Middlessexnek mind két parlamenti ülése elveszett,’s ha most átalános választás történnék, a* toryk alkalmasint megbuktatnák a’ whig kormányt. A’ dolgozó osztályok’ mozgalmairól pedig ugyane’ a’lap így nyilatkozik: ,,A’ tömegek hosszú csatára készülnek. Ez csak első táborozás, a’ háború éppen most kezdődik. Dőreség volna hinni, hogy a’ dolgozó népség’ e’ mozgásai semmi komoly eredményt nem szülnek, hogy nyári felhőként fognak elvonulni, ’s mindent úgy hagynak, a’ mint van. Egy élő sem számíthatja föl azok’ következéseit, vagy a’ belőlök eredhető változásokat jóra vagy roszra, de milliók még soha sem hozattak hónapokig mozgásba, mint most az általános szavazatjogot követelők, a’ nélkül hogy azon ország’ kormányában ’s intézeteiben, hol igy véleménynyilatkozás történik, kisebb nagyobb mértékben látható fontos eredmény föl ne tűnnék.“