Hazánk s a Külföld, 1866 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1866-09-16 / 37. szám
Mészáros Lázár, 1848-diki hadügyminiszter. Nemzeti átalakulásunk viszontagságteljes napjainak egyik legjobban becsült, mindenki által szeretett, szomorú sorsa miatt tragikus végű, és sziklaként rendületlen becsületességénél fogva egyik legnagyobb jellemét mutatjuk be ezúttal rövid vonásokban olvasóinknak , mely vázlat időszerű is lehet azért, mert Ráth Mór kiadásában e lapok szerkesztőjétől most e hóban jelent meg azon terjedelmes munka első kötete, mely az első magyar hadügyér kimentő életiratát, száműzetése alatti levelezéseit gróf Batthányi Lajos özvegye, Szutsics Amália k. assz., Kmety, Vukovics, Ludvig, Mészáros Antal s másokkal, s végre sajátkezűig irt, két kötetnyi forradalmi „ Emlékiratait iól tartalmazza. Mészáros Lázár Bácsmegyében, Baján, 1796. febr. 20-dikán született. Atyja Mészáros János anyja pedig a dalmata származású Piukovits Katalin vola, s igy Mészárosunk anyai ágon dalmataszerb eredetű, épen úgy mint Vukovics s más nagy hazánkfiai. Korán árvaságra jutván, hajlama szerinti pályára, katonáskodásra adta magát; először 1812-ben a francia háborúban a fölkelő magyar seregben megyéje részéről mint 16 éves gyerek főhadnagyul választatott, később pedig ugyanezen rangban kineveztetett a rendes 7-dik huszárezredhez. Mint katona Magyarországon és Szlavóniában, de leginkább Olaszországban állomásozott, s első irodalmi kisérletei már ifjú korára esnek, mert például Szlavóniából sógornéjával folyóirat alakjában levelezett, kétségkívül tiszttársai közreműködése mellett. Állomá Mészáros Lázár, 1848-diki hadügyminiszter.