Hazánk, 1899. január (6. évfolyam, 1-27. szám)
1899-01-01 / 1. szám
2__________BUDAPEST, VASARNAP HAZA NS _________1899. JANUAR 11. SZÁM. Budapest, deczember 31. Éjjel 12 órakor. E pillanatban lépett be az ország a törvényen kívüli állapotba. E pillanatban jön megtaposva az ezeréves magyar alkotmány. E pillanatban dobban meg minden magyar becsületes szive, telve fájdalommal, hogy a magyar alkotmány feletti őrködés Bánffy és társai hazaáruló kezeibe tévedt, kiktől csak rongyokká tépve kaphatja azt vissza a nemzet. E pillanatban erősbül a magyar szivekben a szent elhatározás folytatni a megkezdett küzdelmet, míg az eltaposott alkotmány régi fényében és erejében nem állittatik vissza. És e pillanatban tépte le losonczi báró Bánffy Dezső becsületének még fenmaradt utolsó foszlányait és vált ’ isten-ember előtt saját hazájának árulójává, Tisza és Bánffy. A kormánypártban történő újévi üdvözlések elé méltán tekint érdeklődéssel a politikai világ. Gróf Tisza István fogja üdvözölni Bánffyt. Az üdvözlés, valamint az arra adandó válasz szövege keresztül ment a miniszertanácson s a kormány tagjai, valamint a legszűkebb Tisza-csoport egészen tisztábanannak a történendők felől. Nem úgy a kormánypárt, amelyben a legkínosabb bizonytalansággal néznek a holnapi elsőrangú kritikus nap elé. A neheztelés világos elei mutatkoznak a kormánypárton, mert annak még a legalsó rétegeiben is visszatetszést kelt az, hogy minden tájékozás nélkül mint minden akarat nélkül való tömeget hajtják a holnapi események elé. Egyik taktikai fogása a Tisza- Bánffy csoportnak, hogy nem hívták értekezletre a pártot az újévi beszédek előtt, mert úgy akarják csoportosítani az eseményeket, mintha az egész párt helyeselné a Tisza és Bánffy között előre megállapított kijelentéseket, amelyektől éppen semmi jót nem lehet várni a parlamenti béke kezdeményezésére. Az újévi beszédek képezik a kormánypártban az ütközési pontot, a i—...in i ■■ — i —cT.................... .................. .............. - os minőségükben követtetik el vagy illetően adatik ki; b) a kezeikre bízott pénz s egyéb érékek elsikkasztásáért vagy törvényellenes alkalmazásáért; c) a törvények végrehajtásában vagy közcsend és bátorság fentartásában elkövetett mulasztásokért, amennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bízott végrehajtási eszközökkel elháríthatók vadnak.“ Mindezen vádpontok illenek Bánffy Dezső volt alkotmányos miniszerelnökre és ársaira, kik alkotmány- és törvénysértéseikért felelni tartoznak. Hiába bujkálnak azzal, hogy nem adok ki rendeletet, mint az osztrák kormány, mert tetteikkel tényleg az ország ügyetlenségét, az alkotmány biztosítékait a fennálló törvények rendelkezéseit Orbán megszegték, a kezeikre bízott pénzt törvényellenesen kezelik s végre elmulasztották a kiegyezésre vonatkozó törvények végrehajtását. Régi alkotmánysértéseiknek feltették a coronáját, midőn a Tisza-lex értelmében , a december 6-iki klubhatározat szerint vállalkoznak a törvénynélküli és alkotmányellenes kormányzásra. Az államcsínyt immár elkövették, a büntető törvényt a maguk fejére idézték, erkölcsileg, politikailag, bűnvádilag lakóijának. Istennél a bocsánat Bűnért irgalmazás. Csak egy, mit nem bocsáthat meg. A hazaárulás hol a Tisza-Bánffy-frakció újból összecsap a párt független elemeivel. A Bánffy-kormány és a kincstár károsodása. Nem lévén a kormánynak sem költségvetése, sem felhatalmazása, nincs joga semmiféle egyenes avagy közvetett adót beszedni. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, a Bánffy kormány nemcsak ennek az országnak a törvényeit tépte szét, hanem milliók erejéig is megkárosította az országot. Csak azt a hiányt vesszük számba, amely be fog állani a bélyegjövedéknél. A bíróságok és hatóságok kötelesek lesznek elintézni a felek beadványait, de a feleket a Bánffy-kormány egyszerűen felszabadította az ex-lex állapot idejére arra, hogy bélyeg és illetékmentesen keressék jogaikat. Amint halljuk, már legközelebb alkalma lesz a közigazgatási bíróságnak is foglalkozni az ex-lex állapot jogi és pénzügyi következményeivel, mert Sik Sándor, az ismert nevű fővárosi ügyvéd ennek a bíróságnak a határozatát fogja provokálni abban, hogy mikor nincs a kormánynak joga, felhatalmazása a bélyegjövedék nevű ismeretes közvetett adó beszedésére és kezelésére , mi kötelezi a polgárokat, hogy tartozatlanul fizessenek az államnak. A közigazgatási bíróság határozata elé érdekkel néz az egész jogászvilág, mert ez lesz az első hivatalos megbélyegzése a Bánffyak teremtette nyomorult helyzetnek. A beszüntetett adóvégrehajtások. Új esztendő ma ránk virradó napjával törvényen kívüli állapotok vannak Magyarországon. Az országgyűlés nem szavazta meg a kormánynak sem az adószedés, sem az ujonczállítás jogát s ennek következtében sem adót behajtani, sem katonákat sorozni nem lehet. Érzi ennek súlyát az a kormány is, melynek fennállása a törvénytelenségek elkövetésének hosszú sorozata s épp azért Lukács László pénzügyminiszer deczember 29-től keltezve körrendeletet intézett az ország valamennyi pénzügyigazgatóságához és a fővárosi adófelügyelőhöz, melyben január elsejétől kezdődőleg az összes adóvégrehajtásokat beszüntette. Az a bűntett azonban, amelyet a Bánffy-kormány az ország alkotmánya ellen elkövetett, ezzel még csak enyhítve sincs, mert itt más nem történt, mint a pénzügyminiszer egyszerűen a kényszernek engedett, miután újévtől kezdve a törvénytelen alapra helyezkedett kormánynak úgyis egyszerűen megtagadhatják az adófizetést. A pénzügyminiszer rendelete egyébként a következő : 3568. p. a. sz. Körrendelet valamennyi pénzügyigazgatóságnak és a fővárosi khr. adófelügyelőnek. Utasítom a Czímet, hogy jelen rendeletem vételétől további intézkedésig a közadóknak, a közadók módjára beszedendő kincstári követeléseknek és egyéb tartozásoknak végrehajtás útján való behajtását egész általánosságban szüntesse be. Ehhez képest rendelem, hogy sem a főszolgabíráknak, sem azok segédeinek útielőlegeket ne utalványozzon, valamint az állami végrehajtókat további intézkedésekig behajtással ne foglalkoztassa. Budapest, 1898. deczember 29. Lukács, s. k. A fővárosnál a ministeri rendeletet ma délután két órakor kapta kezeihez Halmos János polgármester, a ki azt kellő utasítással elküldte Faller Ferencz adóügyi tanácsosnak. Faller Ferencz tanácsos a rendelet vétele után rögtön utasította a főváros kebelébe tartozó összes végrehajtókat, hogy hétfő reggeltől kezdve — miután 1-én az ünnep miatt úgyis szünetel a végrehajtás — az adókat végrehajtás útján ne hajtsák be. A vidék több városába már tegnap megérkezett a pézügyminiszer rendelete,ez első fecskéje a rendeletekkel való kormányzár ,ftk. Ennek következtében többek közt az aradvárosi adóügyosztályban tegnap rövid uton egyelőre aldószerű elintézés nélkül beszüntették az adóvégrehajtásokat. Azok, akiknek a hivatalos titoktartás (és úgy látszik, erősen meg volt hagyva, azt mondták, hogy az adóvégrehajtások beszüntetése ilyen időben rendszerint való dolog, mert január és február hónapokban legkisebb a keresetképesség s ilyenkor ritkán nyúlnak az adóvégrehajtásokhoz. Mindazonáltal a végrehajtások ily feltűnő hirtelen és általánosságban történt beszüntetése mindjárt felsőbb meghagyásokra engedett következtetni, amit fentebbi értesülésünk megerősített. A pénzügyminiszer rendelete különben nyilvánvalólag a csütörtökön tartott miniszertanácsnak egyik következménye. Ezen — írja egyik fővárosi tudósítónk — szóba került az adóbehajtás kérdése is és a kormány abban egyezett meg, hogy nem tesz semmiféle intézkedést, vagyis azokat, akik önként nem hajlandók a jövő esztendei adójukat az ex-lex tartama alatt fizetni, erre nem kényszeríti. A klotár. A Bánffy—Tisza-csoport egyetlenegy kibontakozási programmja, a klotür órárólórára ellenszenvesebbé válik még a kormánypártban is. Azt hisszük, hogy még a Tisza István holnapi beszédében is észrevehető lesz az a lefelé hezitálás, amit különben teljesen igazol a közhangulat, amely egészen ellene fordult a Tiszáék egyetlen arkánumának. Lehetetlennek hisszük, hogy aki a mai teljesen felforgatott állapotokat nem akarja egyenesen kitenni a végső züllésnek, az ma akár mint akcióprogrammról, akár mint békepontozatról akarjon beszélni a klotürről. A holnapi nap különben megadja a felvilágosítást s valószínűleg le is leplezi a kormánypárt azon elemeit, amelyek a felforgatásból akarják tovább tengetni máris kétséges politikai exisztencziájukat. Kvóta és a kiegyezési funkum. A hivatalos lap mai száma közli a királyi kéziratot az 1899. évre szóló kvótaarány eldöntését illetőleg. E szerint a kvótaarány marad az eddigi s ez az arány fentartatik 1899. évi deczember 31-éig. Ennek a kéziratnak a mását közli a bécsi hivatalos lap is. Ezzel egy esztendőre elintézettnek látszik a kvótaarány, ami annál feltűnőbb, mert a Bánffy-kormány úgy a kvótára, mint a kiegyezésre csak félévi provizóriumot akart, így van az preliminálva a törvényhozás elé terjesztett javaslatokban. Ausztriában a 14. §. alapján kibocsátott császári rendelet teljes egy esztendőre statuálja a provizóriumot. Hogy a Bánffy-kormánynak a csődje teljes legyen a kvótában és a provizóriumban, a bécsi félhivatalos Fremdenblatt a következő kommentárt fűzi a ma publikált császári rendelethez: A parlamentáris tárgyalásokra mind a kvóta, mind a kiegyezési provizórium tekintetében csupán hat hónapot irányoztak elő, ami a képviselőházban benyújtott javaslatokból is kitűnik. Minthogy azonban ezek a javaslatok nem is kerültek parlamenti tárgyalás alá, a korona döntéséhez kellett folyamodni a kvótára nézve, a kiegyezési provizórium egyéb részei pedig a 14. §. alapján lépnek életbe. Míg a kvóta-provizóriumnak parlamentáris úton való létrejövetele esetén a félévi határidő leteltével annak újabb meghosszabbítása a parlament útján könnyen elképzelhető volna, abban az esetben, ha addig a két állam között nem jöhetne léte végleges megegyezés a kvótára nézve, a kvótaprovizórium parlamenten kívül való meghosszabbításánál újra a korona közbelépéséhez kellene folyamodni, amit azonban a két provizóriumnak egész évre való meghosszabbítása mellehetővé tesz. Azonkívül a két provizórium egyenlő artama újra kifejezésre juttatja a kvóta és a vámzövetség között való kapcsolatot. A nyilvánvalólag sugalmazott közlemény egyszerűen meghazudtolja báró Bánffy Szezső és Lukács László pénzügyminiszer ama kijelentését, melyekkel a leghatározottabban tagadta: a kiegyezés és kvóta között való junktimot Ez a junktim már a provizóriumnál jelentkezi s a végeredményében az, hogy vagy lesz fogyasztási adóvisszatérítés Magyarországnak magasabb kvótával, vagy pedig a Bánffy-kormány nagy „vívmánya“ üres dicsekedésnek marad. A valutarendezés ózdijából beszerző aranykészleteket ellenőrző országos bizottság Szél Kálmán elnöklete alatt ma a pénzügyminiszeriulisan ülést tartott, amelyen a pénzügyminister előteresztette a kincstár aranykészleteinek a legutóbbi bizotsági ülés óta való havonkénti álladékéról s az aranykészletek elhelyezéseiről szerkesztett kimutatásokat. Ezen kimutatások tudomásul vétele után a bizottság helyszíni szemlét tartott a központi állampénztárban elhelyezett aranykészletek fölött s azokat rendbn levőknek találván, a bizottság pecsétjével újabb ár etélyezte. Ezzel az ülés véget ért.