Hazánk, 1900. május (7. évfolyam, 102-127. szám)
1900-05-24 / 121. szám
HAZÁNK. 121. szám. vonásával pedig 41.771 erre jogosult özvegy asszony érvényesíti az első biztosítási évet illető igényét. A második évben számuk — az időközben elhaltak levonásával — 98.395-re, az ötödik évben már 237.341-re, a 15-ikben 623.384-re, a 35-ikben 1,046.768, az 55-ikben 1,143.760-ra növekszik. Innét a szám lassabban növekszik, míg végre a 68-ik évben éri el tetőpontját, 1,445.914-re való emelkedésével. Ily módon számítja ki a szerző a munkás árvák számát, ezek számára 14 éves korukig tartó járadékot javasolván. E szerint a támogatandó gyermekek száma lenne az özvegy- és árvatörvény életbeléptetésével . Az özvegy- és árvabiztosítás keretébe kellene tartozniok, dr. Prinzing vázlata szerint, minden oly munkás özvegyének és árváinak, kiknek életükben joguk lett volna aggsági, vagy rokkantsági járadék húzására, vagy már ilyenben részesültek is. Az özvegy járadéka 80 márkában lenne helyesen megállapítandó, az özvegy magas korának, vagy munkára képtelenségének esetében pedig ehhez némi pótlék járulna. Ehhez képest elég magasan számítaná Prinzing az árvák járadékát; ezek fejenként 40 márkát kapnának, de egy család legföljebb 200 márkát élvezhetne. Az új 4°/6-os koronajáradékra most van folyamatban az aláírás. A fővárosban, valamint az aláírásra kitűzött helyeken rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult a kibocsátás iránt. Az áruházak boszuja. Azt hinné az ember, hogy királyunk látogatása csupán a szocialistákat hozta ki a sodrukból, újabban azonban arról értesülünk, hogy mások is igyekeztek kimutatni duzzogó kedveket. A berlini lapokban úgyis azt olvassuk, hogy a berlini áruházak — a küszöbön álló forgalmi adó miatt háborogva — semmi részt nem vettek a király látogatása alkalmából rendezett ünnepélyekben, sőt a kivilágításban és az utcák díszesebbé tételében is szeparálták magukat az ünneplő közönségből. Megjegyezzük, hogy a szocialista «Vorwärts» nagy elégtétellel mutat rá erre a különös tüntetésre, amelyet azonban az ünneplő közönség sehogy sem akart észrevenni. Sőt rosszabb is történt, az ugyanis, hogy illetékes körökben még hálát akartak szavazni az áruházaknak, mert — mint a «D. Tagesz.» megjegyzi, — az áruházak tartózkodása folytán az utcák díszítése sokkal ízlésesebb volt, mintha példának okáért ezek az áruházak is kiraktak volna nyakravalókból egy «I. F. J.» monogrammot, vagy sorsjegyekből egy magyar címert. Szerencse, hogy a börzeadó-javaslatot nem a német császár budapesti látogatása alkalmával nyújtották be, különben megértük volna, hogy a börze nem világított volna ki! Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa ma Bilinski lovag kormányzó elnöklésével tartott ülésében a bankvezetőség erre vonatkozó indítványával egyetértőleg elhatározta, hogy a kamatláb változtatásáról az idő szerint eltekint, továbbá elhatározta, hogy sóbánya-utalványokra és m. kir. kincstári jegyekre való kölcsönöknél a kamatláb egy fél százalékkal a más értékpapírokra való kölcsönöknél érvényes kamatlábon alul tartassák. Végül azt is elhatározta a főtanács, hogy Godgorzén fizetendő váltók, utalványok stb. után eddig járt távolsága dit ezentúl ne szedessék. A cs. kir. szab. adkai biztosító társulat Triesztben e hónap 3-án tartotta meg rendes évi közgyűlését. Az előterjesztett igazgatósági jelentés elsősorban meleg hangon emlékezett meg a röviddel ezelőtt elhunyt báró Reinelt S. E. igazgatósági tagról, aki negyedszázadon keresztül vett tevékeny részt a társulat igazgatásában. A 61-ik (1899.) üzleti év alakulására vonatkozó számadatok közül a következő fontosabbakat emeljük ki. Az életbiztosító ágazatban az 1899. évben kötött biztositó ügyletek 31.021.684 korona biztosított tőkére és 100.974 korona járadékösszegre rúgnak. A biztositó átlag 1899. december végével 205 millió korona tőkét és 538.639 korona járadékot tüntet ki. A díjbevétel 8.946.702 koronát teszen, míg a halál- és elérési esetekben teljesített fizetések 3.987.533 koronát igényeltek s ezenfelül függő károkra 769.887 korona jön tartalékba helyezve. Ezen ágazat dijtartaléka és dijáttételei 53.643.679 koronára rúgnak. Az elemitűz- és szállítmány biztositó ágazatok díjbevétele 17.550.045 koronát tett ki, viszontbiztosításokra 7,876.417 korona jön kiadva és kárfizetésekre — a viszontbiztosítókat illető rész levonása után — 6,746.165 korona fordittatott, míg függő károkra 989.040 korona jön tartalékba helyezve. E két ágazat dijtartaléka 10.125.294 koronára rúg. A tűzbiztositó ágazat 1899-ben épp úgy, mint csaknem mindegyik bélés külföldi társaságra az adriai biztositó társulatra is felette kedvezőtlen volt és a végeredmény kedvező alakulása az egybegyűjtött tartalékok kamatai és az életbiztosító mérleg kedvező eredményének tudható be, 100.000 korona adótartalék levonása után fönmaradó 1.002.488 korona nyereményből 200.000 korona az életbiztosító ágazat külön nyereménytartalékának utaltatik át, mely ily módon 2.000.000 koronára emelkedik és osztalék címén — mint az előző évben — részvényenként 150 korona kerül elosztás alá. A társulat tartalékai több mint sok, mi csak szemlélhetjük. Hozza elő a sakkfigurákat. A vöröshajú lány a szobájában feküdt és a menyezetre bámult; a keze időnkint szinte görcsösen kinyílt és ismét becsukódott. A műterem felsorulásával megbízott napszámosnő kopogtatott az ajtón. — Bocsánatot kérek mi is, — igy szólt, — a padlósúroláshoz két, sőt háromféle szappant is használnak: egy sárgát, egy tarkát és egy fertőtlenítőt. Eszembe jutott, hogy jó lesz, ha megkérdezem, hogy milyenfajta szappannal súroljam le az asztalokat és deszkákat. A sárga szappan — Ez a kérdés semmiképpen sem indokolta a dühnek azt a kitörését, amelylyel a vöröshajú lány a szoba közepére ugrott és szinte kiabálva mondta: — Azt hiszi-e, hogy törődöm vele, akármilyen szappant használ? Valamelyik fajta majd csak megteszi ! A napszámosnő elsietett, a vöröshajú lány pedig a tükörbe pillantott és ezután mind a két kezével eltakarta az arcát. Olyan volt, mintha valami titkot hangosan kikiáltott volna. 622 millió koronát tesznek, amelyből a díjtartalékra (saját számlára, tudniillik a viszontbiztosító rész levonásával) 55,226.356 korona, a nyereménytartalékokra 6,363.186 korona és az árfolyam ingadozási tartalékra (a tőkeelhelyezéseknek 1899. évben beállott jelentékeny értékkereslet levonása után) 989.978 korona esik. Báró Reinert, a trieszti kereskedelmi kamara elhunyt elnöke helyébe ezen kamara első alelnökét, Dimmer Ferencet választották be a társulat igazgatóságába. Fakivitel: Bordeauxból Írják, hogy épületfára áprilisban erős kereslet volt a francia piacokról és Bordeauxból tetemes szállítmányokat továbbítottak. A behozatal még nem öltött nagyobb arányokat, mert az északi piacokról kevés ajánlat érkezett és magas árak mellett. A monarchiából 123 fenyőgerenda, 10.738 tölgydeszka érkezett. Gömbölyű fa árai 100 frankkal emelkedtek, kádárok és szőlőgazdák nagyobb vásárlásokat eszközöltek. Az árak alkalmasint tartani fogják magukat, mert a behozatal csekély és a készletek nemsokára teljesen ki lesznek merítve. Tölgyfadonga Magyarországból 62.105 darab, az Egyesült Államokból 26.762 darab érkezett. Állatforgalmi korlátozás. A földmivelési miniszter közli, hogy a cs. kir. osztrák belügy-miniszter a ragadós száj- és körömfájás uralgása miatt a hasított körmű állatoknak Moson vármegye nezsideri járásából, továbbá a juhhimlő uralgása miatt juhoknak a horvát-szlavonországi Lika-Krbava vármegye dolnji-lapaci járásából Ausztriába való bevitelét megtiltotta, ellenben a sertéseknek a horvátszlavonországi Varasd vármegye klanjeci járásából Ausztriába való bevitelét ismét megengedte. Janina lisztbehozatala. Főkonzulátusunk jelentése szerint, 1899-ben Janinába 158.700 arany írt értékű lisztet importáltak és pedig legnagyobb részben Franciaországból. Egy magyar malom kísérletképpen 2200 írt értékű lisztet hozott be. Az év második felében az árak fölmentek, mert Anglia mindenfelé eszközölt bevásárlásokat. Jegyzések: Marseilles 15—16, szaloniki 17—18 és olasz liszt 22—25 ft. mm.-ként. Kőbányai sertésüzlet. Május 23. Hízott sertés árak: 1. Magyar elsőrendű: 1. Öreg nehéz (páronkint 400 kilogrammon felüli súlyban) 100— 102 f. 2. Öreg közép (páronkint---------kilogramm sulyban)------f. 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli súlyban) 105—107 f. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 kilogramm súlyban) 103—104 fillér. 5. Fiatal könnyű (páronkint 250 kilogrammig terjedő sulyban) 100—102 f. II. Magyar szedett. 6. Nehéz (páronként 280 kilogrammon felüli súlyban)---------f. 7. Közép (páronként 240— 280 kilogramm súlyban) --------f. 8. Könnyű (páronként 240 kilogrammig terjedő súlyban) 96—98 1 fillér. III. Romániai: 9. Nehéz (páronként 230 kilogrammon felüli súlyban)--------f. 10. Könnyű (pá az 1.évben 93.000 az 5.évben 407.160a 2.« 180.780a 6. « 470.190a 3.' (C 262.420a 10. « 658.920a 4. «C 337.890a 14. « 741.010 REGÉNYCSARNOK. Kialudt fény. Angol regény. 31 Irta Kipling Rudyard. — Nem asszony szerepel a játékban, hanem leány. — Miből gyanítja? — Fölkelt és reggel fél nyolckor elment hazulról — éjfélkor kelt fel. Ilyesmit soha sem tesz, kivéve, ha szolgálatot teljesít. Akkor is ki kellett őt ráznunk a takaróiból, az el-maghribi csata előtt, — emlékszik-e ? Igazán utálatos ! — Furcsa dolog. De talán elszánta magát végre, hogy lovat vegyen. Hátha azért ment el oly korán hazulról. — Azt megmondta volna, ha lóról volna szó. Bizonyos, hogy leány. — Hogy mondhatja azt oly határozottan? Talán csak férjes nő. — Dicknek van némi érzéke a humor iránt, ha önnek nincs is. Ugyan ki kel fel hajnalban, hogy meglátogassa a más ember feleségét? Bizonyos, hogy lány. — Hát hadd legyen lány. Majd az megtanítja Dicket, hogy rajta kívül más valami is van a világon. — Az a lány majd elrontja Dick kezét, elpazarolja az idejét, feleségül megy hozzá és örökre tönkre teszi a munkáját. Mielőtt megakadályozhatnék, tisztes, feleséges ember lesz belőle. — Az mind meglehet, de azért a föld nem fog másképpen forogni, ha megtörténik is . . . ha! ha! ha! Sokért nem adnám, ha Dicket láthatnám, amint sétálni viszi gyerekeit. Ne bánkódjék ezért. Allah kezében vannak ezek a dal HETEDIK FEJEZET. A tenger csakugyan nem változott. Az iszapzátonyokon alacsony volt a vízállás. A fehér parti fövényen a tengeri mák elszáradt szárai bólintgattak egymásnak. — Nem látom a régi hullámtörőt, — mondotta Maisie. — Legyünk hálásak azért a sokért, ami még megmaradt. Nem hiszem, hogy az erődben egyetlenegy új ágyút állítottak fel, amióta itt voltunk! Menjünk, nézzük meg. Fölmentek a Keeling-erőd sáncaira és leültek egy szélmentes sarokba, egy negyvenfontos ágyú mellé. — Ha most itt volna Amomma! — mondotta Maisie. Egy ideig mind a ketten hallgattak, azután Dick megfogta Maisie kezét és nevén szólította a leányt. Maisie a fejét rázta és kitekintett a tengerre. — Maisie, kedvencem, nem történt-e semmi változás ? — Nem ! — felelte a leány, összeszorítva a fogait. — Megmondanám, ha úgy volna, de nincs úgy. Kérem, Dick, legyen esze! — Nem hiszi-e, hogy valaha megtörténhetnék ? — Nem, meg vagyok róla győződve. — Miért? Maisie a kezére támasztotta az állát és folyton a tengert nézve, gyorsan kezdett beszélni: — Jól tudom, hogy mit kivan, Dick, de nem teljesíthetem. Nem az én hibám, igazán nem. Ha érezném, hogy szeretni tudnék valakit — de nem tudok. Egyszerűen nem ismerem azt az érzést. — Igaz-e ez, drágám ? — Dick, ön oly jó volt hozzám, hogy ezt csak azzal hálálhatom meg, ha igazat mondok. Nem mernék önnek hazudni. Úgyis eléggé megvetem magamat azért, hogy így van! — De miért, az Isten szerelmére? — Mert — mert mindent elfogadok öntől, amit ad és semmivel sem visszonozhatom. Aljas és önző vagyok és bánt, ha rágondolok. — Jegyezze meg magának egyszer s mindenkorra, hogy a magam ura vagyok és magát azért nem érheti gáncs, ha kedvem van, tenni valamit. Kedvesem, maga nem tehet magának semmi szemrehányást. — De igen, még roszabbá teszi a dolgot, hogy beszélek róla. — Akkor hát ne beszéljen róla. (Folyt. köv.) _ __________Csütörtök, 1900. május 24.