Hazánk, 1900. október (7. évfolyam, 232-257. szám)

1900-10-18 / 246. szám

HAZÁNK. 246. szám. üzlettársunk, de tagadd el, hogy tudsz grönlandusul és alaskául. Üdv. Rox és Fox. Még nem határoztam ... Box. IRODALOM És MŰVÉSZET. * Rossini örökszép «Tell»-jét tegnap este a műhöz méltó előadásban hallottuk Operaházunkban. Kiváló érdeket az előadásnak Alberti Werner, dal­­műszínházunk új tagja adott, ki nálunk először teg­nap énekelte Melchtal Arnold rendkívül nehéz tenor, szerepét. A fiatal művész szerepét az eredeti par­titúra szerint énekelte, ami pazar magas C-ket, sőt a nagy hármasban egy még magasabb ciszt is köve­tel az énekes torkából. Albertinél e magas hangok a legteljesebb tisztaságban «törtek ki és eget kértek», aratva rengeteg tapsokat a meglepett közönség ré­széről. Ha nem is vagyunk barátai az ilyen műmutat­­ványoknak, mert hiszen a mellhangból énekelt magas C-k voltaképen visszaélések az igazi férfihang rovására, annyit nem tagadhatunk meg, hogy Albert ur fen­­nebb említett előnye mellett olvadó lágyságu és férfias erejű szép tenorhanggal is rendelkezik, mely a szenvedélyek sokféle árnyalatainak színezésére igen alkalmas s melylyel mesterileg bánni is tud. Az olasz és francia dalműnek tenorszerepeire tehát volna az ő személyében olyan tenoristánk, ki­­nek tekinteté­ben a kényesebb igényeket is teljesen kielégíti, ha játéka — mint a tenoristáké rendesen — eltűrne némi beható tanulmányt. Mellette Matild szerepében Pewny Irén asszony ragyogtatta szép koloraturáját s különösen egy pianissimo előadott kadenciájával meg­érdemelt tetszésben részesült. Sz. Bárdossy Ilona asz­­szony hanggal és drámai erővel megáldott Gemmy volt, mig Valent Vilma k. a. Hedvig szerepében hatalmas althangja mélységét és magasságát egyaránt ragyog­tatta. Óhajtandó volna, ha e tehetséges művésznő a komikai altszerepek mellett végre nagy artparthieket is nyerne, hogy képességeit teljesen kifejthesse. A férfiszereplők közül Szendrey és Ney urak ízléses énekükkel, Kornay úr kitűnő drámai játékával (Gess­­ler szerepében) tűntek ki. K kevésbbé örvendettünk Beck­­ur Teli csiszolhatlannak látszó nyers bariton­jának, melynek mindig csak erejét és recsegését érezzük a szükséges lágyság teljes hiánya mellett. Igen óhajtandó volna, ha néha Takács úr is éne­kelné a címszerepet a változatozatosság kedvéért. A kisebb szerepeket Hegedűs, Kertész és Kiss urak elfogadhatólag tölték be, a zenekar pedig a nagy­hatású nyitányt lendülettel adta elő Benkő karnagy könyvnélküli vezénylete alatt. k. g. * Főpapok egy szövetkezeti könyvről. Páris Frigyes, Csíkszeredái királyi ügyész, a ma­gyar szövetkezeti ügynek egyik kiváló és fárad­hatatlan előmozdítója tudvalevőleg egy igen be­cses tartalmú s lapunkban is ismertetett munkát irt «.« németországi mezőgazdasági szövetkezetek» cím alatt. Az értékes munkának hatása már is mutatkozik a fejlődő magyar szövetkezeti élet­ben. Hogy pedig e munkának minő kiváló jelen­tősége van, tanusítja az, hogy Vaszary Kolos her­cegprímás, Császka György kalocsai érsek, gróf Mailáth Gusztáv erdélyi püspök, Samassa József egri érsek, Szmrecsányi Pál szepesi püspök, Bartik Frigyes és Bartók György református püspökök ígéretet tettek, hogy a kiváló munkát körleve­lekben fogják ajánlani egyházmegyéjük papsá­gának és híveinek figyelmébe, sőt ezt közülök több főpap már teljesítette is. Érdekes a kalo­csai érseknek a szerzőhöz intézett levele, mely­ben tudatja, hogy Páris Frigyes könyvét egyház­megyéje hatósága által megvizsgáltatta s azt pásztorlevelében most már annál melegebben ajánja, mert ez a kiváló munka a keresztény hitelvek szellemében íródva, alkalmas a nép jó­létének előmozdítására. * Blaha Sárika fellépése. A New­ York szépe holnapi, csütörtöki előadásának különös érdekessége lesz, hogy Blaha Sárika ekkor fog fellépni először a Magyar Színházban. Blaha Sárika az üdv­ leányt, a darab címszerepét fogja játszani, míg a többi szerep a régi kezekben marad. * R. Merényiné Elza operaénekesnő pén­teken, e hó 19-dikén tartja meg a Royal-teremben hangversenyét Both Ernesztin zongoraművésznő közreműködésével. A fiatal művésznő dalestélye után rövid körútra rándul Németországba és már a jövő hó vége felé Aida és Hamlet címszerepében lép fel a pétervári császári operaházban. Budapesti esté­lyére jegyek már csak korlátolt számban kaphatók Méry Béla zeneműkereskedésében Ambássy­ út 12. (Telefon.) * Walter Crane felolvasása. Walter Crane, a fővárosunkban időző illusztris angol művész teg­nap este felolvasást tartott a Lipótvárosi Kaszinóban. Walter Crane csakis angolul tud s így felolvasását kevesen élv­ezték. Az estélynek nagy és díszes kö­zönsége volt, melynek soraiban ott láttuk: Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert nejével, Hegedűs Sándor kereskedelmi minisztert és nejét, Berzeviczy Albertet, Emmer Kornélt nejével és leá­nyával, Jászai Marit, Blaha Lujzát, Márkus Emíliát, Győry Ilonát, Bartolucci Viktóriát, Szalay Imrét ne­jével és leányával, Rudzsics Jenőt nejével, Mihalik József, Kiss Józsefet, Bruck Lajost és nejét, Popper Dávidot és nejét, Benczúr Gyulát és nejét és az író és művészvilág számos tagját. Kilenc órakor dr. Keszler József a felolvasó asztalhoz ült s bemutatta a nagynevű angol művészt a kaszinóba gyülekezett közönségnek. Azután Walter Crane-nak adta át a szót. A művész tartalmas elmefuttatásban mutatta be a rajz és annak főeleme: a vonal jelentőségét, belső életét, különleges nyelvét. Amit a vonal jelentősé­géről és változatáról mondott, azt egy tucat jól si­került vetített képpel illusztrálta Wittmann tanár. A nagy művész a vonalnak nyelvét három főosztályra vagy ágra osztja : I. Szimbolikus vonal. I. Dekora­tív és konstruktív vonal. 111. Tisztán grafikus és han­gulati kifejezés. Az első osztály kezdetleges szim­bolikus jeleket foglal magában, képes­ írást, hierogli­feket — a rajzolásnak egy egészen formális, absztrakt faját, mely végre az írott nyelv írásje­leivé, betűivé merevedik és az abc-t szolgáltatja nekünk. Második osztálya a vonalaknak a dekorativ és kon­struktív vonal. Az ornamentika, történetében lépten­­nyomon találkozunk ezzel a törekvéssel, hogy tudni­illik maradandóbb anyagban utánozzák, megörökítik azokat a motívumokat, melyek voltaképp a kezdet­leges konstrukció részei voltak, vagy eredetileg más anyagból készültek. Vannak a rajzvonalnak más fon­tos strukturális rendszerei is, melyek ismeretesek és állandóan előfordulnak, sőt mondhatni, hogy bizo­nyos esetekben a tervrajz nélkülözhetetlen elemei. A vonalnak a rajzban még más szerepe is van, mi­kor az alakot idomitja, annak irányt vagy határt szab, bár ő maga láthatatlan is lehet. Az eszmetár­­sítás törvényénél fogva bizonyos ideák elvárhatatlanul fűződnek bizonyos jellegű és irányú vonalakhoz. Az egyenes vagy vízszintes vonal például mindig fel­kelti a pihenés, béke, állandóság gondolatát. S ez még növekedhetik, ha a vízszintesre függőleges vona­lakat teszünk,­­ oszlopokat az épületbe, fákat egy tájképbe. A kanyargós, a hígyódzó, vagy hullámos vo­nal, tényleg nemcsak kifejezi a mozgás ideáját, hanem valósággal mértéke is a mozgásnak. A kigyódzó­­ vagy csigavonal szintén mértéke a táncmozgásnak és , e mozgás, mialatt a táncos mozdulatait figyeljük, össze van kötve lelkünkben a szépség és kellem magasztos ideáival. A kaszinó közönsége éljenzéssel­­ és tapssal fogadta a nagy angol művész előadását.­­ Azután a közönség az éttermekbe vonult, ahol a­­ kaszinó teát és hideg buffot szolgáltatott fel. Egy­­­­szerre megcsendült a zongora­teremben Blaha Lujza , ragyogó fényességű hangja. A megjelent művészek , Walter Crane tiszteletére hangversenyt improvizáltak.­­ Blaha Lujza eleinte egyedül, majd Takács Mihály­­í­­vat kettősben énekelték a szebbnél-szebb magyar­­ nótákat Lányi Géza művészies cimbalomjátéka mel­­l­­ett. Azután Ney Dávid gyönyörködtette a vendég­­­­sereget énekével. Utoljára pedig általános óhajra Alberti Werner hallatta tenorját. Két olasz dallal­­ viharos tapsokat aratott. * Ókori Lexikon. A Franklin-Társulat kiadá­sában megjelenő, Pecz Vilmostól szerkesztett Ókori Lexikon­ból megjelent az 1. kötet 5. füzete, mely 17—20. éveket foglalja magában. Az Assyriától Bigae­tusig terjedő cikkek közül kiemeljük az Assyria, Astrologia és astromania, Asylum, Athleta, Atii, Atilii, Atimia, Atlas,Attalus, Attica (egy egész ív), Augus­tinus, Aurelianus, Aurelii, Babylon, Babylonia, Bankár, Basilica, Biblia cimü nagyobb kiterjedésüeket, továbbá az Azali, Azisis, Bassiana, Bab­inus, Bato, Benefi­­ciarii, Bersovia cimü hungaricumokat. A füzetet 24 ábra disziti, melyek között két magyarországi emlék is (140. Birkózó athleták, Aquincum, 158. Rómaiak és barbárok harca. Ó-Szőny) előfordul. Athenaenek az Attica-cikkhez tartozó térképe, melynek elkészí­tése igen sok gondot igényel, csak a következő físzet t­ek egyikében fog megjelenhetni. Egy-egy füzet ára 1 korona; az egyes füzetek július—szeptember kivé­telével a hó 15-ike táján jelennek meg. ** Örök naptár. Eredeti és érdekes naptár "■az immár 3-ik­ kiadásban megjelenő Bacsó-féle «Örök naptár», melyet Bacsó Ferenc, fővárosi állami tiszt­viselő szerkesztett. Magába foglalja ez a múlt, jelen és jövő bármely évében előfordulható összes nap­tárakat, számszerint 61 teljes közönséges naptárt, melyek az évek folyamán váltakozva érvényesek. Rendszeres gyűjteményben közli továbbá az «Örök Naptár» hosszú évszázadok időjárási tapasztalatait és babonáit, a világtörténelmi nevezetességeket. Külső kiállítása olyan, hogy alkalmi ajándéknak is különö­sen ajánlható. Bolti ára 2 korona, de a «Hazánk» kiadóhivatalában 1 korona 20 fill. kedvezményes ár­ban kapható. Vidéki megrendelésnél ajánlott és bér­­mentes megküldés céljából 35 fillér porta melléke­s Színházak műsora. Nemzeti Színház: Pénteken: A cigány. — Szombaton: Aranyasszony. — Vasárnap délután : Három testőr. Este : A cigány. M. N­. Opera: Pénteken: Nincs előadás. — Szombaton: A zsidónő. — Vasárnap: A nürnbergi mesterdalnokok. Várszínház: Szombaton: Nagymama. Népszínház: Pénteken: San­ Toy. — Vasárnap délután: Felhő Klári. Este: Párisi élet. Vígszinház: Egész héten a Coralie és társa. — Vasárnap délután: A takácsok. Este: Coralie és társa. Magyar Színház: — Pénteken: Gésák (Lindh Marcellával.) — Szombaton: New York szépe. — Vasárnap délután: Koldus és királyfi. — Este: Asszonyregement. 9 Csütörtök, 1900. október 18. VIDÉKI KÖZIGAZGATÁS (Turócmegye közgyűlése.) Turóc vármegye közönsége október hó 15-én tartotta őszi közgyűlé­sét ifj. Justh György főispán elnöklése mellett, ki-,­nek indítványára Ferenc Ferdinand trónörököshöz házassága alkalmából üdvözlő feliratot intéznek. Lehóczky Vilmos volt országgyűlési képviselő, kép­viselőházi jegyzőnek özvegyét, ki kegydíjért folyamo­dott ő Felségéhez, melegen pártolva ajánlja a kö­zönség. Az orvosi díjazás szempontjából az egész vármegyét a IV. osztályba sorozták. Jövőre egy számtiszti és egy kiadói állást szerveznek a köz­pontban és egy írnoki állást a turócszentmártoni szolgabirói hivatalnál. A közgyűlésen a tótok közül csak Pieter Ambrus szerkesztő volt jelen, a többi tót bizottsági tag Besztercebányán a fogházban ül. FŐVÁROS. — A kölcsönpénzes közmunkák. A köz­gyűlés évről-évre külön bizottságot küld ki, a pén­­ügyi és gazdasági bizottságok tagjaiból a végett, hogy a kölcsönpénzekből fedezendő közmunkák pro­gram­­ját, a költségvetés összeállítása előtt megvizs­gálja s amennyiben lehetséges, redukálja. Ez a ki­küldött bizottság ma délelőtt tartotta meg az ülését Halmos János polgármester elnöklése mellett. Az előterjesztést Bárczy István tanácsjegyző tette meg s eszerint a kölcsönpénzes munkák 18.190.000 koro­nára vannak előirányozva. A bizottság a tételek legnagyobb részét meghagyta, mert olyan közmun­kákról van szó, amelyek elintézésére várnak, de mégis sikerült 890.000 korona előirányzatot törülnie s ebben 900.000 koronával szerepel a központi vá­sárcsarnok megbővítésére fölvett 700.000 korona. KIRÁNDULÁS PÁRISBA. A kiállítási záróünnepélyek alkalmával a menetjegyiroda különvonatot indít Budapestről Párisba­­ ■■.................egy-egy napi tartózkodással Münchenben és Zürichben. ■ ■ : A részvételi díjak rendkívül mérsékeltek: I. oszt. 185 frt, II. oszt. 155 frt, III. oszt. 120 frt, a tizenhárom napi teljes ellátással. Előjegyzések köz­vetlen a menet­jegy irodához intézendők. (IV. Hungária-szálló.)

Next