Hazánk, 1901. március (8. évfolyam, 52-77. szám)

1901-03-17 / 66. szám

HAZÁNK. 66. szám, lelemberekkel. Tegnap az utóbbi fajta tipikus alakjá­val végzett, amennyiben öt évi fegyházra ítélte Rosenberg Vilmos volt fővárosi bankigazgatót, ki a tőzsdén elvesztvén vagyonát, ötven­ váltót hamisí­tott 40.000 forint értékben pénzintézetek és magáno­sok kárára.­­. Egy darabka szén. Egy darab szénért, mely hat krajcárt ér, hat hónapi börtön — ez volt az eredménye a budapesti Ítélőtábla mai egyik főtárgya­lásának. A törvény betűje kérlelhetlen s aki harmad­szor követ el vétséget, bármily csekély is legyen az, ugy ítélendő el, mintha bűntettet követne el. Pézsi Károly a salgótarjáni bányában ezelőtt hét évvel, mikor még 12 éves volt, kétszer egymásután lopott szenet. Mind a kétszer elzárásra ítélték. Most a télen, mikor a dermesztő hideg szülei szegényes kunyhó­jába is behatolt, a tárnából feljövet, egyik kutyából egy nagy darab szenet vett ki és a zsákjába, akarta rejteni. De az egyik felügyelő meg­csípte és a dolog ismét a büntető járás­bíróság elé került, mely az említett törvény értelmében lopás bűntettének minősítette Pézsi esetét és hat hónapi börtönre ítélte. Az elitélt felebbezése folytán a budapesti Ítélő­tábla foglalkozott az ügy­gyel Csiky József táblai bíró előadása alapján. A közvédő, dr. Metzler Gusztáv arra hivatkozott, hogy az előzetes két büntetés csupán rendőri büntetésnek, nem pedig vétségnek tekintendő. A tábla azonban a 30. számú kúriai döntvényre hivatkozva — mely az ilyen esetekben vétségnek mondja id a kihágást is — kénytelen volt a felebbezést elutasítani és a törvény­szék ítéletét megerősíteni. NYILTTÉR.*) SZT.-LUK­ACSFÜRDŐ. Téli gyórgykezelés B­udapesteia. Iszapfürdők, helyi iszapkezelés «'*. Olcsó ellátás. P­rospek­­tust ingyen küld az igazgatósát]. Magyar ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaság.­zetnél a II. kerületi fiókintézetnél, a IV. « « az V—VI. ker. « a VI—VII. « « a VII—VIll. ker. «■ valamint ennek V. , Nádor-utca 4. szám, II., Margit-körút 2. sz., IV., Szervita-tér 3. szám, VI. , Podmaniczky-utca 2., VI., Teréz-körút 2. sz. és VIli., Kerepesi-út 77. sz., «Wiener-Bank-Verein»-nál és Részvényeink 10. számú szelvénye folyó évi április hó 1-étől kezdve Budapestem a Seinte-Bécsb­en a fiókjai és letétpénztárainál egyenként 10 koronával váltalak be. Magyar ipar- és kereskedelmi bank r.-f. 1 Ezen új, eredeti gyógymód rendkívüli sikerrel lesz alkalmazva kösz vény, aszhma, szív-, vese-, gyomor-, bél- és hólyagbántalmazónál, súlyos ideg-, vér- és bőrbajoknál. Biztos védelem szélhüdés és elmezavar fen. 12 év óta ki lett próbálva és most évente száz meg száz teljes gyógyulással számol be.­­ E gyógymód megalapítójánál, és egyedüli képviselőjének Dr. KOVÁCS J. egyet, Arvortrnak (Hemopata) rendele — intézete van ——— Budapest, V., Vael-körut 18. sssora alatt. Rendelés naponta 9—1-ig és 3—6-ig. Díjazott levélre válaszol. Betegeket intézetén kívül is kezel. Nehéz betegeknek legbiztosabb gyógymódja. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerié. KÖZGAZDASÁG. A tőzsde hete. (Értéktőzsde — Gabonatőzsde.) Budapest, március 16. Az osztrák kormány hír szerint érintkezésbe lépett már a Rothschild-csoporttal az osztrák­­beruházási kölcsön érdekében. A emissionális tevékenység ideje közeledik tehát s mi sem ter­mészetesebb, minthogy a tőzsde, melynek tudva­levőleg az állami üzletekből eredő províziók imponálnak leginkább, erőteljes hausse-szal fo­gadja az osztrák hetilapotokban bekövetkezett változást. • Az osztrák parlamenti zavarok lecsendesü­­lése tényleg nem várt hatást gyakorolt a tőzs­dére. Sem a transzváli háború befejezésének re­ménye, még kevésbbé a pénzpiac javulása az irányzatváltozást előidézni nem tudta. Most lát­hatjuk kétségbevonhatlanul, hogy úgy a bécsi, mint a budapesti tőzsdék fellendülésének az osztrák belállapotok képezték legfőbb aka­dályát. Nem csodálható tehát, ha ezen akadály elhá­rulásával a tőzsde hangulata megválto­zott. Nem csodálható, ha a piac éve­ken át tartó tespedése után mindenki áhítozik egy kis fellendülés után. De ezzel azután kell, hogy be is érjük, mert már az eddigiek is mutatják, hogy a tőzsde a múlt tapasztalatán nem okult , hogy őrült túlzásaival most is kész veszélybe sodorni az ország egész gazdasági helyzetét. Szerencsére eddig a közönség távol tartja magát a spekulációtól. Ámde kell, hogy a jövő­ben is így cselekedjék. Mert a tőzsde emberei kiválóan tudják a módját, hogy és miként lehet a hiszékeny közönséget a játék veszedelmes ör­vényébe ragadni. Kilátásunk van most már arra, hogy a gazda­sági helyzet legalább részben javulni fog. Ha Ausztriában megkezdik a beruházásokat, úgy akkor ezzel nálunk sem fognak soká késni. Ausztriának 1664 km. víziutak kiépítésére 800 millió koronára van szüksége, de nem sokkal kisebb összeget lehetne beruházásokra fordítani akkor, ha csak a legszükségesebb helyi érdekű vasutak és a fiumei forgalom élénkítésénél elma­­radhatlanul szükséges hidak megépítéséhez akar­nánk fogni. Kétségtelen, hogy mindez előbb-utóbb meg­történni fog és hogy mindezek hatása alatt vas, kőszén és egyéb iparvállalataink fel fognak len­dülni. Ámde ne feledjük, hogy mindez egyelőre a jövő reménye csak. Mert ha az árfolyamok két hét alatt 30 sőt 40 koronával emelkedtek is, azért a gazdasági­ helyzet még nem javult. Az iparvállalatoknak még mindig kevés a megbízá­suk és a munkanélküliek száma nem apad. De ettől eltekintve, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a külpolitikai eseményeket. Kí­nával nem vagyunk még rendben s hogy Anglia menynyire hiszi a transzgáli háborút áprilisig be­fejezhetni, az kitűnik abból, hogy a háború cél­jaira ismét cirk­a 60 millió dollárt irányzott elő. Ezek pedig olyan momentumok, melyek nagy hatással lehetnek és vannak is a pénzpiacra. Egy félig-meddig kedvezőtlen fordulat illluzárissá teheti az összes tervbe vett beruházásokat s a spekuláció ismét magára marad felhajtott ár­folyamaival. Az elmúlt héten a legnagyobb forgalom a hitelrészvényekben fejlődött le. A párisi piac megszilárdulásával az osztrák-magyar államvasút részvényárfolyama is javult. A helyi piacon Adria tengerhajózási és Újlaki téglagyár részvényekben fejlődött ki élénkebb üzlet. Szilárdan vol­tak tartva még a Közúti vasút a Rimamurányi és időnkint a Salgótarjáni kő­szénbánya részvények is. A járadékpiac a pénz­viszonyok m­egfeszülésével, valamivel gyengébben volt tartva. A Gabonatőzsdén élénk volt a forgalom az elmúlt héten. A földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól érkezett jelentések szerint a vetések állása megfelelő. Néhol kifagytak a vetések, általában azonban" kedvezőnek mondják a vetések­ állását, mivel a nagy hideg elpusztí­totta a káros rovarokat egereket. A készárupiac nálunk a hét első napjaiban igen élénk volt s a fogyasztás tartós kereslete folytán az árak is emelkedtek. A nagy készletekről terjesztett hírek tehát puszta mesénél egyebek nem voltak s a hajózás megkezdése sem fogja az árfolyamokat leszorí­tani. A lisztüzlet megélénkülésére mutat egyéb­ként a malmok nagy vételkedve is. Nagyobb­­üzlet azonban csak a búzában fej­lődött ki, míg ellenben a takarmányáruk telje­sen el voltak hanyagolva. A határidőüzletben a készáru piac szilárdsága volt irányadó. A forgalom időnkint itt is szilárd volt. A külföldi piacok közül Amerika az argenti­nra­ rossz aratás dacára is lanyha volt, míg ellenben a francia piacok magasabb árfolyamo­kat jeleznek. Katonák szabadságolása. A magyar gazdákat ér­dekelni fogja az a Franciaországból jövő h­ír, hogy az ottani hadügyminiszter tekintettel arra, hogy a szüret idején a munkás kéz mennyire megritkul, el­határozta, hogy oly szőlősgazdák fiait, akik a had­seregben szolgálnak, a szüret alkalmából szabadsá­golja. Ehhez nem szükséges egyéb, minthogy a fiatal emberek besorozásuk alkalmával írassák be a könyvbe, hogy szőlőtermeléssel foglalkoznak, illetőleg szőlő­termelő apák fiai. Minálunk tudtunkkal hasonló gon­doskodás nem történt a hadügyminiszter részéről a nemzeti munkaerő ily irányú hasznosítására nézve. A földmivelési miniszter a pozsonyi kiállítás érdekében. Darányi földmivelési miniszter, a po­zsonyi kiállítás rendező-bizottságába Kazy József cs. és kir. kamarás, miniszteri osztálytanácsost és Szomjas Lajos miniszteri titkárt küldte ki. Egyúttal kilátásba helyezte a kiállításnak nagyobb mérvű anyagi támogatását s a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségéhez intézett leiratában tudatta, hogy Po­zsony, Nyítra, Trencsén, Bars, Ilont, Esztergom, Komárom, Győr, Moson, Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyék főispánjait és gazdasági egyesü­leteit megkeresse a kiállítás hathatós támogatása iránt. A decentralizált malomipar. A múlt év nagy gazdasági eseménye, a malomipar decentralizálása most már a forgalmi statisztika adataiban is átte­kinthető és remélni engedi, hogy üdvös visszahatását máris érezteti gazdasági életünkben. A Fiuméba vasúton szállított liszt mennyisége 1899-ben kitett 1,067.250, 1900-ban 1,234.454 métermázsát, az emelkedés tehát 16 százalék. Az export emel­kedésének túlnyomó része a vidéki malmokra esik; a fővárosi malmok szállítása emelkedett 5-5 százalékkal, a vidéki malmoké 120.220 mé­­termázsával, ötvenhat százalékkal. Megjegyzendő, hogy a malomipar decentralizációja még csak a múlt év közepén indult meg az őrlési forga­lom beszüntetésével. A trieszti forgalom is emel­kedő irányzatot mutat. A múlt évben összesen 259.628 méter mázsa liszt érkezett vasúton magyar­­országi állomásokról Triesztbe. Trieszt kiválóképpen a dunántúli malmok kikötője, amelyek jóval többet vittek ki oda, mint a fővárosiak. A vidéki malmok múlt évi Illeszti forgalma 148.578, a fővárosiaké 111.050 méter mázsa, a vidék többlete tehát 37.528. Egyébiránt úgy a vidéki, mint a fővárosi malmok szállítása fokozó­dott a múlt esztendőben. Az üzleti eredmények is igen kielégítők voltak úgy a fővárosi, mint a vidéki malmoknál. Csak a búza ára nem emelkedett. Ámde ez utóbbi ok miatt tulajdonképpen a gazdákat illeti meg a panaszlás joga. Különös, hogy mégis a malom­ipar van tele panaszszal s éppen a fővárosi nagy­malmok kardoskodnak az őrlési forgalom visszaállí­tása mellett. Vájjon a gazdák feje fáj-e nekik, vagy az, hogy a lisztkivitelben mind nagyobb részesedési arányt kell a vidéki malmoknak juttatniok ? Az O. M. G. E. lótenyésztési szakosztálya teg­nap délután gróf Andrássy Sándor elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés tárgya a külföldi állatforgalmat korlát­ozó állategészségügyi intézkedések megbeszé­lése. Lestyánszky Sándor mint tanácsos ismertette behatóan a kérdést , utalva az állategészségügyi vi­szonyok folytonos javulására, a külföldi határállomá­sokon az állatok megvizsgálását ennek dacára szük­ségesnek tartja — mig a belföldi állatforgalomnál az állatok megvizsgálása nem föltétlenül szükséges —­­ de egy évig, mig az állategészségügyi visszonyok javulta feltétlenül nem konstatálható, javasolja a régi állapot fentartását. A bizottság hosszas vita után, melyben az előadón kívül résztvettek gróf Szécsényi Imre, dr. Hutyra Ferenc, Förster Géza, gróf Dessewffy Aurél, Losonczy Mihály és Kovács Sebestyén Endre, gróf Dessewvffy Aurél oly értelmű indítványát fogadta el, hogy felrr a földmivelési mi­niszterhez, a határállomásokon az állat — főleg a lóvizsgálatot elrendelő intézkedésének fentartását, — a belföldi forgalomban pedig csupán a fertőzött já­rásokból szállítandó lovakra nézve tartja a vizsgála­tot kötelezőnek. A cukor­uzsora a francia kamarában. Párisi le­velezőnk nemrégen beszámolt a francia cukorkartell üzelmeiről. A saint-oueni nagy cukorfinomítót tudva­levőleg beszüntetik, 1500 emberét elbocsátják azért, hogy az ott termelt 750.000 zsák cukrot a Say- Lebaudy-Saumier cukorkartell feloszsza egymás kö­zött. Már akkor szó volt róla, hogy Sayt és Jaluzot képviselőt, a cukor­kartell intézőit a francia büntető- 9 Vasárnap, 1901. március 17.

Next