Hazánk, 1901. június (8. évfolyam, 128-153. szám)

1901-06-09 / 135. szám

­­ letbiró. A Nemzeti Színház új szezonját szeptember 1-ére az eddigi szokásoktól eltérően eredeti újdon­ság fogja megnyitni. Színre kerül a megnyitás nap­ján Zivuska Jenő A becsületbiró című tragédiája,­­amely két évvel ezelőtt a M. Tud. Akadémián a Teleki-díj nyertese volt. ‘ * Szezonzárás a Magyar Színházban. Holnaphoz egy hétre, június 16-án lesz az utolsó előadás a Magyar Színházban ebben a szezonban. Csütörtökön New­ York szépe kerül színre Turchányi Olga ven­dégszereplésével.­­ * Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Hétfőn: Hamist. — Kedden : Domimonde. — Szerdán : A jó falusiak. — Csütörtökön : A megboldogult. — Pén­teken : Rosenkranz és Güldenstern. — Szombaton : A bor. (Utolsó előadás.) Operaház. Hétfőn: Nincs előadás. — Kedden : A Rajna kincse. — Szerdán : Nincs előadás. — Csü­törtökön : A V­alkür. — Pénteken : Nincs előadás. — Szombaton : Siegfried. Vasárnap : Carmen. Népszínház. Hétfőn : Cirkuszélet. —­ Kedden : milliók a hó alatt (először). — Szerdán : Milliók a hó alatt.­­— Csütörtökön : Milliók a hó alatt. — Pén­teken : Lili. (Küry utolsó fellépte.) — Szombaton : Milliók a hó alatt. — Vasárnap délután: Solymosi iskola növendékeinek vizsgája; este : Milliók a hó alatt. Vígszínház. Hétfőn : Arany Kakas. — Kedden : ICsafe párosán. — Szerdán : Ocskay brigadéros. — Csütörtökön: Csak párosán. — Pénteken : Pénzt vagy életet. — Szombaton: Coralie és társa. — Vasárnap: Csak párosán. Magyar Színház. Hétfőn : A denevér. — Kedden: Szulam­it — A denevér. — Csütörtökön: New-York szépe (Turchányi Olga vendégszereplésével). — Pén­teken : Az ikrek. — Szombaton : New-York szépe (Ledofsky Gizellának e szezonban utolsó fellépésével). Vasárnap: Az ikrek (Szoyer Ilonkának e szezonban utolsó felléptével). Fővárosi Nyári Színház. Hétfőn : A denevér. — Kedden : A denevér. — Szerdán : A három testőr.­­— Csütörtökön : A jóbarátok. — Pénteken: Orpeus­­a pokolban. — Szombaton : Cyrano de Bergerac. — Vasárnap délután : Dr. Szeleburdi; este : Tündérlak­­Magyarhonban. Urania. Hétfőn : A tánc. — Kedden : A tánc. — Szardán: A tánc. — Csötörtökön: Amerika. — Pénteken : A tánc. — Szombaton: «A föld körül» (először.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * A római katholikus papság Ausztria-Magyar­­­­országon. A Revue britannique-ban Chélard Raoul­­ly cím alatt ismerteti Ausztria és Magyarország ka­tholikus papságának felfogását és szerepét a feleke­zeti és nemzetiségi téren. Sajnálatos jelenségnek tartja, hogy a nemzetiségi kérdést szoros összefüg­gésbe hozzák a vallásos kérdésekkel, ahelyett, hogy naint harminc éven át csupán politikai jelentőséget tulajdonítanának neki. Itt — úgymond — Francia­­ország adta meg a rossz példát, az a Franciaország, amely a század elején a felvilágosodottság fáklyájá­val, igyekezett eloszlatni a tévedés sötét homályát. A — Fél Róma ellen — megtévesztő jelszava sehol­­sem bír kevesebb jelentőséggel, mint éppen Magyar­­országon, ahol a katholikus egyház feje, Vaszary Kolos hercegprímás a kereszténység kilencszázados évfordulóján kijelentette,hogy Magyarország katholikus klérusa mindig hű fia volt az egyháznak, de politikai­­ nézetében mindig független volt s ebben a tekintetben soha sem vetette alá magát semmiféle hatalomnak. A vallás s Magyarország ősi alkotmányához való ra­gaszkodás mondhatni majdnem egy fogalommal fond össze. Ausztria és Magyarország katholikus papsága nem is hasonlítható össze a latin ország papjaival, mert mig a latin országok klérusa nem egyéb mint a pápai hatalom képviselője s gyakori esetben az állami hatalom ellenlábasa, addig a papság Ausztria­­és Magyarországon Rómától sokkal függetlenebb sza­badelvű s a polgári társadalomnak szorosan hozzá simuló tagja. Alig mondható külön osztálynak, mert a katholikus pap nálunk, mint a polgári társadalom bármely más tevékeny tagja is, hivatalt vállal, az állam vagy közügyek hasznos szolgájává lesz. Kül­földön a pap mindig csak mint ilyen áll a világ szeme előtt eltiltva más emberek szórakozásától, mond­hatni elzárkózva minden elől, ami nincs szoros össze­függésben a vallással. Magyarországon a papot alig kü­lönböztethetik. Meg a reverendát is gyakran felváltja a hosszú kabát, modora miben sem különbözik más mű­velt emberek modorától s eltekintve papi hivatásától, életfolyása, foglalkozása és szórakozásai ugyanolya­nok mint polgártársaié. A papságnak a polgári tár­sadalommal való ilyetén összeolvadása a történelem­ben találja magyarázatát. A török uralom s későbbi időben a szabadságharc alatt egy célért küzdve, erős kapocs fejlődött ki a klérus s a magyar nép között. A hazafiság mindennél erősebb érzése elsimított minden ellentétet. Ausztriában és Magyarországon sohasem volt vallásháború, mint másutt, bár a ka­tholikus vallás mint államvallás hosszú ideig ki­váltságokat élvezett s ma is nagy vagyon fölött ren­delkezik. Chélard részletesen ismerteti a katholikus papság történelmi szereplését a török uralomtól kezdve. Kapisztrán János, Pázmány Péter, Károlyi Gáspár, Verseghi Ferenc, Martinovics, Virág Benő és Czuczor Gergely életét rajzolja, mindenütt kiemelve hazafisá­­gukat és felvilágosodott életnézetüket. Aztán áttér a közelmúlt eseményeire. A Ferencrendiek megrend­­szabályozására, amely a római Szentszék hatalmá­nak megerősítése helyett, a papok tömeges kitérésé­nek volt okozója s a görög katholikusok magyar isteni tiszteletének ügyére, amely 1897-ben új életre keltette a pánszláv törekvéseket. A magyar katholikus paság hazafias és magyarosító tevékenységét fejte­geti ezután Chélard, megjegyezve, hogy ez túl tesz még azon a munkálkodáson is, amelyet egy időben a protestáns egyház e téren kifejtett. Szerinte Magyar­­országon a felekezetek egyenjogúsága teljes s bár a protestáns, unitárius és zsidó vallás elismerése által a katholikus államvallás egyeduralma véget ért, a papi javadalmak meghagyása által az állam saját érdekében cselekedett, mert hiszen ezen jövedel­mek nagy része társadalmi hasznú intézmények és a jótékonyság céljaira fordíttatik­. A katholikus iskolák és intézetek szelleme teljesen ment minden klerikális irányzattól, a nevelési módszer szabadelvű és felvilágosodott, aminek bizonyítékául szolgál az is, hogy felekezeti különbség nélkül veszik fel a ta­nítványokat. Csupán a hazafias irány dominál min­den téren, amely lassanként a nemzetiségi kérdésen is győzedelmeskedni fog. Végre a polgári házassági törvény s a polgári anyakönyv, amelyet a külföld előtt mintegy a katholikus egyház elleni merénylet­nek tüntettek föl, Chélard szerint csak a pánszláv üzelmek megszorítására irányult. A katholikus pap­ság kötelessége volt a védekezés, de annak módja s az állami hatalom előtt való meghajlás újból bebi­zonyították a katholikus klérus h­azafiságát. Az ausz­triai dinasztikus s a magyar honszerető papság ma­gatartása feleslegessé teszi a — Fél Róma ellen — jelszavát, mert toleranciája megóvja az ellenségektől s kizárja az antiklerikalizmust. * A Nemzeti Szalon ügye. Megemlékeztünk arról a visszaélésről, amely a Nemzeti Szalon pénztárában felmerült szabálytalanságok következtében élénken foglalkoztatta a művészeket. A Szalon pénztárosa Baumann Antal tudvalevő nem tudott elszámolni a Szalon pénztárával s ez ügyben vizsgálatot rendeltek el s Baumann ellen megtették a bűnvádi feljelentést. Baumann Antal volt pénztárnok ismerősei és barátai abban a föltevésben, hogy a károsodás megtérítése esetén a Szalon oda fog törekedni, hogy a dolog lehetőleg békés után végleg rendeztessék, gyűjtést indítottak s hír szerint már tekintélyes összeg van együtt a Baumann révén elkallódott pénz fedezésére. * Az Országos Magyar Királyi Zene­ Akadémia június hó 10-én, hétfőn, esti fél 8 órakor az intézet hangversenytermében az operai tanfolyam I. és II. éves növendékeivel vizsgálati előadást rendez, mű­sora: 1. «Mignon»-ból a tóparti jelenet. Mignon Durigó Ilona I. Lothario Nógrádi Albert. I.2. «Lakme»­­ból magánjelenet. Lakme, Maleczky Bianka I. 3. «Fidelio»-ból nagy ária. Leonora, Radó Etelka. I. 4. «Bolygó hollandi»-ból kettős jelenet. Senta, Schrecker Matild II. Hollandi, Sirosz Árpád II. 5. «Mari, az ezred leánya»-ból hármas jelenet. Mari, Weisz Er­zsiké II. Marquisné, Durigo Ilona I. Suplice, Ney Bernát. 6. «Otelló»-ból nagy jelenet. Dresdemona, Ambrusné Benkő Etel II. Emilia, Weisz Erzsiké II. 7. «Bajazzok»-ból ária és kettős jelenet. Nedda, Jaksch­ Irma II. Silvio, Takács Mihály. 8. «Sevillai borbély»-ból ária és kettős jelenet. Rozina, Gross Adél II. Figaro, Ney Bernát. 9. «Aida»-ból magán és kettős jelenet. Amneris, Keller Elza II. Rhadames, Kertész Ödön. 10. «Zsidónő»-ből magánjelenet. Recha, Vikol Róza II. 11. «Tévedt nő »-ből kettős jele­net. Violetta, Sternheim Malvin I. Duval, Strosz Ár­pád II. 12. «Hamlet»-ből magánjelenet. Ofelia, Ra­­dics Szidónia I. 13. «Hunyadi László»-ból nagy je­lenet. Szilágyi Erzsébet, Sebeők Sári I. A színpadi játék tanára: Vízvári Gyula. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.­ ­» Interpellációból — bünpör. Kasics Péter fő­városi bizottsági tag a múlt 1900. évi január 31-én tartott fővárosi közgyűlésen a budai Erzsébet apáca­rend által gondozott kórház belügyeit tette inter­pelláció tárgyává. Elmondotta, hogy dr. Baranyai Béla — jelenleg pécsi kir. közjegyző — dacára annak, hogy nem lakik a fővárosban, rendes évi fizetéssel járó gondnoki tisztet visel ott. Hogy ezért a fizetésért a szükséges teendőket elvégezhesse, meg­bízta apósát, Scheich Károly fővárosi bizottsági tagot a helyettesítésével, így aztán ez is hozza a külön fizetést, így­ megy ez 13—14 év óta a közalapít­­ványokból fentartott kórháznál. A polgármester az interpellációra azt válaszolta, hogy ezen ügybe a fővárosnak beleszólása nincs. Kasics erre február 27-én írásba foglalva benyújtotta vádjait a belügyminiszterhez. A feljelentés következtében vizsgálat indult meg, amely a bevádoltak javára döntött. A vizsgálat be­fejezte után Scheich Károly főv. biz. tag, dr. Bara­nyai­ Béla pécsi kir. közjegyző és dr. Kummer Rezső ügyvéd rágalmazás vétsége miatt jelentették fel Kasics Pétert a büntető járásbíróságnál, ahol ma tárgyalta ezt az ügyet dr. Székács albíró. A tárgyaláson a biró először a panasz-feljelentést, majd pedig a belügyminiszterhez intézett beadványt olvastatta fel. Ezután Kasics Péter kihallgatása kö­vetkezett : — Bűnösnek érzi magát ? — Nem. Nagyon örülök, hogy ez az ügy bíróság elé került tisztázás végett. Én nem rágalmazok sen­kit s nem is szoktam senkit sem rágalmazni. Ezen vád ellen óvást jelentek be. Kénytelen vagyok azon­ban kifogást jelenteni be. A büntető törvénykönyv 112. §-a az elévülés határidejét jelzi. Az interpel­láció történt 1900. évi január 31-én, s Baranyay úr a feljelentést ellenem 1900. évi május 17-én adta be. Kérem tehát első­sorban az elévülés tekintetében határozni. Dr. Székács albíró konstatálta ezután, hogy Kassics interpellációját 1900. január 31-én tette meg a főváros közgyűlésén. A belügyminiszterhez a fel­jelentést február 27-én adta be. Dr. Kenedy Géza kifejtette, hogy itt elévülés nem forog fenn. A bíró az elévülés kérdésében az ítéletben fog ha­tározni. Dr. Székács albíró kérdésére Kassics kéri a bizo­nyítást a valódiság tekintetében megengedni a köz­érdek szempotjából. Dr. Kenedy: Ellenzem a valódiság bizonyításának megengedését, mert mindaz, amit Kassics úr vád­ként felhozott ügyfeleim ellen, a vizsgálat folyamán alaptalannak bizonyult. A bíró ezután el­rendelte a valódiság bizonyítását. Kassics Péter a felolvasott vizsgálati jegyzőkönyvre megjegyzi, hogy­ annak eredményét ő nem fogadhatja el bizonyítékul, mert ő a vizsgálat során sem kihall­gatva nem lett, sem az ő adatait nem terjeszthette elő. A jóhiszeműség igazolására kéri Emerica nővér kihallgatását, akinek ő az interpelláció előtt adatait megmutatta s akivel a felmerült vádakat közölte. Emerica nővér ezeket helybenhagyta s valók­nak mondotta. Ő tehát jóhiszeműen és jogo­san tette meg interpellációját. Kérte továbbá a kór­házra vonatkozó számadások előterjesztését, valamint a panaszosok kinevezési okmányainak beszerzését. A bíró, dacára annak, hogy dr. Kenedy ellenezte Emerica nővér kihallgatását, az összes bizonyítékok beszerzését s a bejelentett tanú kihallgatását elren­delte és a tárgyalást elnapolta.­­ A megrágalmazott polgármester. A párisi ki­állítás küszöbén Luks Vilmos egy Bécsből ide sza­kadt «h­ó» és kiadó azzal az ajánlattal fordult a polgármesterhez, hogy megfelelő szubvencióért Buda­pestről hat nyelven egy kalauzt szerkeszt s gondos­kodik róla, hogy a könyv külföldön elterjedjen. A bizottság Luks úr ajánlatára nem reflektált. Később elhatározta, hogy a főváros házinyomdájában Buda­pestről díszes könyvecskét nyomat s azt az idegen­forgalom érdekében a párisi kiállítás magyar osz­tályának látogatói közt ingyen fogja terjeszteni. Ami­kor Luks erről értesült, felkereste Halmos polgár­­mestert s azt magyarázta neki, hogy a magyar csak­ akkor lesz boldog, ha az ő ajánlatát fogadja el. HAZÁNK. 135. szám, " Vasárnap, 1901. junius 9. " -- '!**•

Next