Hazánk, 1901. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1901-06-09 / 135. szám
letbiró. A Nemzeti Színház új szezonját szeptember 1-ére az eddigi szokásoktól eltérően eredeti újdonság fogja megnyitni. Színre kerül a megnyitás napján Zivuska Jenő A becsületbiró című tragédiája,amely két évvel ezelőtt a M. Tud. Akadémián a Teleki-díj nyertese volt. ‘ * Szezonzárás a Magyar Színházban. Holnaphoz egy hétre, június 16-án lesz az utolsó előadás a Magyar Színházban ebben a szezonban. Csütörtökön New York szépe kerül színre Turchányi Olga vendégszereplésével. * Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Hétfőn: Hamist. — Kedden : Domimonde. — Szerdán : A jó falusiak. — Csütörtökön : A megboldogult. — Pénteken : Rosenkranz és Güldenstern. — Szombaton : A bor. (Utolsó előadás.) Operaház. Hétfőn: Nincs előadás. — Kedden : A Rajna kincse. — Szerdán : Nincs előadás. — Csütörtökön : A Valkür. — Pénteken : Nincs előadás. — Szombaton : Siegfried. Vasárnap : Carmen. Népszínház. Hétfőn : Cirkuszélet. — Kedden : milliók a hó alatt (először). — Szerdán : Milliók a hó alatt.— Csütörtökön : Milliók a hó alatt. — Pénteken : Lili. (Küry utolsó fellépte.) — Szombaton : Milliók a hó alatt. — Vasárnap délután: Solymosi iskola növendékeinek vizsgája; este : Milliók a hó alatt. Vígszínház. Hétfőn : Arany Kakas. — Kedden : ICsafe párosán. — Szerdán : Ocskay brigadéros. — Csütörtökön: Csak párosán. — Pénteken : Pénzt vagy életet. — Szombaton: Coralie és társa. — Vasárnap: Csak párosán. Magyar Színház. Hétfőn : A denevér. — Kedden: Szulamit — A denevér. — Csütörtökön: New-York szépe (Turchányi Olga vendégszereplésével). — Pénteken : Az ikrek. — Szombaton : New-York szépe (Ledofsky Gizellának e szezonban utolsó fellépésével). Vasárnap: Az ikrek (Szoyer Ilonkának e szezonban utolsó felléptével). Fővárosi Nyári Színház. Hétfőn : A denevér. — Kedden : A denevér. — Szerdán : A három testőr.— Csütörtökön : A jóbarátok. — Pénteken: Orpeusa pokolban. — Szombaton : Cyrano de Bergerac. — Vasárnap délután : Dr. Szeleburdi; este : TündérlakMagyarhonban. Urania. Hétfőn : A tánc. — Kedden : A tánc. — Szardán: A tánc. — Csötörtökön: Amerika. — Pénteken : A tánc. — Szombaton: «A föld körül» (először.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * A római katholikus papság Ausztria-Magyarországon. A Revue britannique-ban Chélard Raoully cím alatt ismerteti Ausztria és Magyarország katholikus papságának felfogását és szerepét a felekezeti és nemzetiségi téren. Sajnálatos jelenségnek tartja, hogy a nemzetiségi kérdést szoros összefüggésbe hozzák a vallásos kérdésekkel, ahelyett, hogy naint harminc éven át csupán politikai jelentőséget tulajdonítanának neki. Itt — úgymond — Franciaország adta meg a rossz példát, az a Franciaország, amely a század elején a felvilágosodottság fáklyájával, igyekezett eloszlatni a tévedés sötét homályát. A — Fél Róma ellen — megtévesztő jelszava seholsem bír kevesebb jelentőséggel, mint éppen Magyarországon, ahol a katholikus egyház feje, Vaszary Kolos hercegprímás a kereszténység kilencszázados évfordulóján kijelentette,hogy Magyarország katholikus klérusa mindig hű fia volt az egyháznak, de politikai nézetében mindig független volt s ebben a tekintetben soha sem vetette alá magát semmiféle hatalomnak. A vallás s Magyarország ősi alkotmányához való ragaszkodás mondhatni majdnem egy fogalommal fond össze. Ausztria és Magyarország katholikus papsága nem is hasonlítható össze a latin ország papjaival, mert mig a latin országok klérusa nem egyéb mint a pápai hatalom képviselője s gyakori esetben az állami hatalom ellenlábasa, addig a papság Ausztriaés Magyarországon Rómától sokkal függetlenebb szabadelvű s a polgári társadalomnak szorosan hozzá simuló tagja. Alig mondható külön osztálynak, mert a katholikus pap nálunk, mint a polgári társadalom bármely más tevékeny tagja is, hivatalt vállal, az állam vagy közügyek hasznos szolgájává lesz. Külföldön a pap mindig csak mint ilyen áll a világ szeme előtt eltiltva más emberek szórakozásától, mondhatni elzárkózva minden elől, ami nincs szoros összefüggésben a vallással. Magyarországon a papot alig különböztethetik. Meg a reverendát is gyakran felváltja a hosszú kabát, modora miben sem különbözik más művelt emberek modorától s eltekintve papi hivatásától, életfolyása, foglalkozása és szórakozásai ugyanolyanok mint polgártársaié. A papságnak a polgári társadalommal való ilyetén összeolvadása a történelemben találja magyarázatát. A török uralom s későbbi időben a szabadságharc alatt egy célért küzdve, erős kapocs fejlődött ki a klérus s a magyar nép között. A hazafiság mindennél erősebb érzése elsimított minden ellentétet. Ausztriában és Magyarországon sohasem volt vallásháború, mint másutt, bár a katholikus vallás mint államvallás hosszú ideig kiváltságokat élvezett s ma is nagy vagyon fölött rendelkezik. Chélard részletesen ismerteti a katholikus papság történelmi szereplését a török uralomtól kezdve. Kapisztrán János, Pázmány Péter, Károlyi Gáspár, Verseghi Ferenc, Martinovics, Virág Benő és Czuczor Gergely életét rajzolja, mindenütt kiemelve hazafiságukat és felvilágosodott életnézetüket. Aztán áttér a közelmúlt eseményeire. A Ferencrendiek megrendszabályozására, amely a római Szentszék hatalmának megerősítése helyett, a papok tömeges kitérésének volt okozója s a görög katholikusok magyar isteni tiszteletének ügyére, amely 1897-ben új életre keltette a pánszláv törekvéseket. A magyar katholikus paság hazafias és magyarosító tevékenységét fejtegeti ezután Chélard, megjegyezve, hogy ez túl tesz még azon a munkálkodáson is, amelyet egy időben a protestáns egyház e téren kifejtett. Szerinte Magyarországon a felekezetek egyenjogúsága teljes s bár a protestáns, unitárius és zsidó vallás elismerése által a katholikus államvallás egyeduralma véget ért, a papi javadalmak meghagyása által az állam saját érdekében cselekedett, mert hiszen ezen jövedelmek nagy része társadalmi hasznú intézmények és a jótékonyság céljaira fordíttatik. A katholikus iskolák és intézetek szelleme teljesen ment minden klerikális irányzattól, a nevelési módszer szabadelvű és felvilágosodott, aminek bizonyítékául szolgál az is, hogy felekezeti különbség nélkül veszik fel a tanítványokat. Csupán a hazafias irány dominál minden téren, amely lassanként a nemzetiségi kérdésen is győzedelmeskedni fog. Végre a polgári házassági törvény s a polgári anyakönyv, amelyet a külföld előtt mintegy a katholikus egyház elleni merényletnek tüntettek föl, Chélard szerint csak a pánszláv üzelmek megszorítására irányult. A katholikus papság kötelessége volt a védekezés, de annak módja s az állami hatalom előtt való meghajlás újból bebizonyították a katholikus klérus hazafiságát. Az ausztriai dinasztikus s a magyar honszerető papság magatartása feleslegessé teszi a — Fél Róma ellen — jelszavát, mert toleranciája megóvja az ellenségektől s kizárja az antiklerikalizmust. * A Nemzeti Szalon ügye. Megemlékeztünk arról a visszaélésről, amely a Nemzeti Szalon pénztárában felmerült szabálytalanságok következtében élénken foglalkoztatta a művészeket. A Szalon pénztárosa Baumann Antal tudvalevő nem tudott elszámolni a Szalon pénztárával s ez ügyben vizsgálatot rendeltek el s Baumann ellen megtették a bűnvádi feljelentést. Baumann Antal volt pénztárnok ismerősei és barátai abban a föltevésben, hogy a károsodás megtérítése esetén a Szalon oda fog törekedni, hogy a dolog lehetőleg békés után végleg rendeztessék, gyűjtést indítottak s hír szerint már tekintélyes összeg van együtt a Baumann révén elkallódott pénz fedezésére. * Az Országos Magyar Királyi Zene Akadémia június hó 10-én, hétfőn, esti fél 8 órakor az intézet hangversenytermében az operai tanfolyam I. és II. éves növendékeivel vizsgálati előadást rendez, műsora: 1. «Mignon»-ból a tóparti jelenet. Mignon Durigó Ilona I. Lothario Nógrádi Albert. I.2. «Lakme»ból magánjelenet. Lakme, Maleczky Bianka I. 3. «Fidelio»-ból nagy ária. Leonora, Radó Etelka. I. 4. «Bolygó hollandi»-ból kettős jelenet. Senta, Schrecker Matild II. Hollandi, Sirosz Árpád II. 5. «Mari, az ezred leánya»-ból hármas jelenet. Mari, Weisz Erzsiké II. Marquisné, Durigo Ilona I. Suplice, Ney Bernát. 6. «Otelló»-ból nagy jelenet. Dresdemona, Ambrusné Benkő Etel II. Emilia, Weisz Erzsiké II. 7. «Bajazzok»-ból ária és kettős jelenet. Nedda, Jaksch Irma II. Silvio, Takács Mihály. 8. «Sevillai borbély»-ból ária és kettős jelenet. Rozina, Gross Adél II. Figaro, Ney Bernát. 9. «Aida»-ból magán és kettős jelenet. Amneris, Keller Elza II. Rhadames, Kertész Ödön. 10. «Zsidónő»-ből magánjelenet. Recha, Vikol Róza II. 11. «Tévedt nő »-ből kettős jelenet. Violetta, Sternheim Malvin I. Duval, Strosz Árpád II. 12. «Hamlet»-ből magánjelenet. Ofelia, Radics Szidónia I. 13. «Hunyadi László»-ból nagy jelenet. Szilágyi Erzsébet, Sebeők Sári I. A színpadi játék tanára: Vízvári Gyula. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. » Interpellációból — bünpör. Kasics Péter fővárosi bizottsági tag a múlt 1900. évi január 31-én tartott fővárosi közgyűlésen a budai Erzsébet apácarend által gondozott kórház belügyeit tette interpelláció tárgyává. Elmondotta, hogy dr. Baranyai Béla — jelenleg pécsi kir. közjegyző — dacára annak, hogy nem lakik a fővárosban, rendes évi fizetéssel járó gondnoki tisztet visel ott. Hogy ezért a fizetésért a szükséges teendőket elvégezhesse, megbízta apósát, Scheich Károly fővárosi bizottsági tagot a helyettesítésével, így aztán ez is hozza a külön fizetést, így megy ez 13—14 év óta a közalapítványokból fentartott kórháznál. A polgármester az interpellációra azt válaszolta, hogy ezen ügybe a fővárosnak beleszólása nincs. Kasics erre február 27-én írásba foglalva benyújtotta vádjait a belügyminiszterhez. A feljelentés következtében vizsgálat indult meg, amely a bevádoltak javára döntött. A vizsgálat befejezte után Scheich Károly főv. biz. tag, dr. Baranyai Béla pécsi kir. közjegyző és dr. Kummer Rezső ügyvéd rágalmazás vétsége miatt jelentették fel Kasics Pétert a büntető járásbíróságnál, ahol ma tárgyalta ezt az ügyet dr. Székács albíró. A tárgyaláson a biró először a panasz-feljelentést, majd pedig a belügyminiszterhez intézett beadványt olvastatta fel. Ezután Kasics Péter kihallgatása következett : — Bűnösnek érzi magát ? — Nem. Nagyon örülök, hogy ez az ügy bíróság elé került tisztázás végett. Én nem rágalmazok senkit s nem is szoktam senkit sem rágalmazni. Ezen vád ellen óvást jelentek be. Kénytelen vagyok azonban kifogást jelenteni be. A büntető törvénykönyv 112. §-a az elévülés határidejét jelzi. Az interpelláció történt 1900. évi január 31-én, s Baranyay úr a feljelentést ellenem 1900. évi május 17-én adta be. Kérem tehát elsősorban az elévülés tekintetében határozni. Dr. Székács albíró konstatálta ezután, hogy Kassics interpellációját 1900. január 31-én tette meg a főváros közgyűlésén. A belügyminiszterhez a feljelentést február 27-én adta be. Dr. Kenedy Géza kifejtette, hogy itt elévülés nem forog fenn. A bíró az elévülés kérdésében az ítéletben fog határozni. Dr. Székács albíró kérdésére Kassics kéri a bizonyítást a valódiság tekintetében megengedni a közérdek szempotjából. Dr. Kenedy: Ellenzem a valódiság bizonyításának megengedését, mert mindaz, amit Kassics úr vádként felhozott ügyfeleim ellen, a vizsgálat folyamán alaptalannak bizonyult. A bíró ezután elrendelte a valódiság bizonyítását. Kassics Péter a felolvasott vizsgálati jegyzőkönyvre megjegyzi, hogy annak eredményét ő nem fogadhatja el bizonyítékul, mert ő a vizsgálat során sem kihallgatva nem lett, sem az ő adatait nem terjeszthette elő. A jóhiszeműség igazolására kéri Emerica nővér kihallgatását, akinek ő az interpelláció előtt adatait megmutatta s akivel a felmerült vádakat közölte. Emerica nővér ezeket helybenhagyta s valóknak mondotta. Ő tehát jóhiszeműen és jogosan tette meg interpellációját. Kérte továbbá a kórházra vonatkozó számadások előterjesztését, valamint a panaszosok kinevezési okmányainak beszerzését. A bíró, dacára annak, hogy dr. Kenedy ellenezte Emerica nővér kihallgatását, az összes bizonyítékok beszerzését s a bejelentett tanú kihallgatását elrendelte és a tárgyalást elnapolta. A megrágalmazott polgármester. A párisi kiállítás küszöbén Luks Vilmos egy Bécsből ide szakadt «hó» és kiadó azzal az ajánlattal fordult a polgármesterhez, hogy megfelelő szubvencióért Budapestről hat nyelven egy kalauzt szerkeszt s gondoskodik róla, hogy a könyv külföldön elterjedjen. A bizottság Luks úr ajánlatára nem reflektált. Később elhatározta, hogy a főváros házinyomdájában Budapestről díszes könyvecskét nyomat s azt az idegenforgalom érdekében a párisi kiállítás magyar osztályának látogatói közt ingyen fogja terjeszteni. Amikor Luks erről értesült, felkereste Halmos polgármestert s azt magyarázta neki, hogy a magyar csak akkor lesz boldog, ha az ő ajánlatát fogadja el. HAZÁNK. 135. szám, " Vasárnap, 1901. junius 9. " -- '!**•