Hazánk, 1902. június (9. évfolyam, 128-152. szám)

1902-06-13 / 138. szám

HAZÁNK. 138. szám. SZÍNHÁZ. Yvette. — A Nemzeti Színház bemutatója. — Ez a Guy de Maupassant novellájából készült öt felvonásos szinmű a párisi élet erkölcstelen légkörében csupa ledér, romlott, és megbélyeg­zett emberek között foly le. Ebből a sötét hát­térből, mint a szűziesség harmatcseppje csillog ki a kis Yvette alakja, aki naiv az ostobaságig és ártatlan a hihetetlenségig. Az egész látvá­nyosságnak, a negyedfél óráig tartó beszélgetés­nek, táncnak és emberhullámzásnak erkölcsi pointja mindössze annyi, hogy a jó a rossz fölött győzedelmeskedik,csakhogy ennek a tételnek a be­bizonyítása nehezen megy s nem elég meggyőző. A kis Yvette ugyanis tizennyolc esztendős koráig azt hiszi, hogy anyja igazi marquisné s hogy csupa tisztességes ember között él. Mikor aztán meg­tudja, hogy anyja közönséges kalandornő, a házibarátok pedig egyszerű ledér himpellérek és ezért ő soha a Jean de Servigny felesége nem le­het: öngyilkossági merényletet követ el. Nem tud megbékélni becstelen helyzetével s eldobja életét. De Servigny idejekorán közbelép, eszméletre hozza Yvettet s felismerve benne a női erény hamisítatlan kincsét, nőül veszi. A kis Yvette tehát a maga ártatlanságával s becsüle­tességével győztesként vonul ki a küzdtérről. A morál megnyugtató, ha ezt nem zavarná meg az Yvette anyjának, Obardi ál-marquisnénak morálja, ami abban áll, hogy az úgynevezett tisztességes nő csak abban különbözik a «mar­quis»-néhoz hasonló kalandornőktől, hogy annak módja volt férjet szerezni s a férj hátával fedez­heti aljasságát, mig a szegény «marquisnénak» nem lévén elegendő módja a férjszerzéshez, a saját firmája alatt volt kénytelen üzletet nyitni a két vágyó, ostoba férfiak kizsákmányolására. E világnézet mellett Obardi asszonyság igen jól érzi magát; eszerint a darab morálja felől min­denki azt a konzekvenciát vonhatja le, ami neki tetszik. Yvette-nek nehéz szerepével Török Irma kis­asszony próbálkozott meg. E próbálkozás döcö­gősen ment mindaddig, míg Yvette-nek a tem­peramentumos, szeles, naiv s telivérű leányt kellett adnia. Ehhez a szerepkörhöz Török Irma kisasszonynak nincs meg a természetes tempe­­rantuma, ezt aztán gyors láb- és kézmozdula­tokkal igyekezett pótolni. Mindebben erőltetett­­volt. Attól a perctől kezdve, mikor az életvidor Yvette megtört, Török I. kisasszonyt helyén láttuk. Alakja,mozgása, egész egyénisége predesztinálja őt arra, hogy a deszkákon szenvedjen. Ebben a passzivitásban tud érvelni érzéssel és itt-ott igazsággal. Kecses táncot is láttunk tőle a békás szigeten. Az elismerés mellett két megjegyzésem van. Egyik az, hogy Török Irma kisasszonynak az a bizonyos szájmimikája, melylyel a kétség­­beesést akarja jelezni, nem kelti a célzott hatást. Előnyére válnék, ha ezt a szájrángatást elhagyná. A másik az, hogy a kloroformból túlságosan sokat szippant, mielőtt elaludnék. A haldoklás­nak ezt a hosszúra nyújtott jelenetét rövidíteni kellene. Hegyesi Mari asszony tökéletes művé­szettel alakította az Obardi marquisné szerepét. Az Obardiné féle asszonyságok módjára közönséges nők etikai színvonalán mozgott; modora, mimi­kája, hangsúlyozása maga az erkölcsi cinizmus. De a kalandornőnek ez a viharedzett közömbössége a szenvedélyek parazsán egy pillanat alatt fel­olvadt s ekkor előttünk állott az igazi asszony, nemes és nemtelen, de igaz szenvedelmeivel s összes hamis nézeteivel és mentségeivel a sü­­lyedt nőknek. Jean de Servigny­­Dezső­ túlságo­san komolyan vette szerepét, első perctől kezdve gyanút keltett, hogy a kiélt, léha és cinikus vi­lágfi álorcáját csak erőlteti magára, voltaképpen egy alapjában komoly, de rossz útra tévedt s örökké habozó férfi benyomását kelté s ezzel több rokonszenvet és bizalmat kötött le, mint mennyit az Obardi szalon hercegje megérde­melt volna. Helyzete különben nehéz volt, mert a szerző az életnek igen kevés igazságát adta mellé. Apróbb szerepkörökbe kitünően beillesz­kedtek Gyenes (Leon Savai), Gabányi (Du­mouchel), Molnár Rózsik­a (Dongó), Rózsahegyi (Félszemü), Noldlay Béla (Süsü) és Vízváry Mariska (Zoé) pompás táncot lejtettek s még valami húsz tagja a Nemzeti Színháznak töltött be kisebb szerepeket. Összjáték, rendezés és díszítés kifogástalan. Csak néhány felvonáskor nyúlt túlságosan hosszúra, úgy, hogy az előadás három és fél órát vett igénybe. De ezt a hosszú estét a művészek sok szép sikerrel igyekeztek élvezetessé tenni. b. b. * «Ocskay brigadéros» a Népszínházban rengeteg közönséget mulattatott tegnap este. Az előadás csupa hév, lendület és temperamentum volt, de a lelkes tapsok se hiányzottak felvonások után és nyílt színen. Fenyvessy kissé rekedt volt, egyébként hatalmasan alakítá a hatalmas brigadérost. Méltó párja volt Balassa Szörényije, kiből sem az erő, sem a kedély nem hiányzott. Kellemes meglepetés Dayka, a szép­­hangú fiatal színész Tarics szerepében, hévvel elmon­dott utolsó beszéde zajos tapsokat aratott. Csillag Teréz szép Tisza Ilonája, Nógrádi Jolán kedves Jutkája és B. Lenk­ey Hedvig Dilije ismert szép ala­kítások,­­ az összjáték kifogástalan volt. «Ocskay» sikere folytán a Vígszínház a jövő héten is a Nép­színházban marad, a Népszínház pedig «San­dor»­­jal, «Katalin»-nal és más operettekkel vendégszerepel a Lipót-körúton. * Vígszínház. A Vígszínházban vendégszereplő berliniek ma a Hauptmann «Hensel fuvaros»-át mutatták be. Igazi bemutató volt, mert amit az össz­­játékban és az egyes tagok egyéniségének realitásá­ban páratlanul álló társulat előad, az többé-kevésbbé újdonság erejével hat reánk. A címszerepet a Berli­ner Deutsches Theater egyik kitűnősége, Rittner játszotta, ki az alakot Berlinben kreálta. Mondanunk sem kell, hogy játékával elragadott mindenkit. Ala­kításának megdöbbentő igazsága, egyszerűsége és bensősége, úgyszintén a részletek tökéletes kidolgo­zása jellemzik játékát. Nagyszerű alakításának ha­tása jelenetről-jelenetre fokozódik; mindez feledhet­­lenné teszi a kitűnő művész által nyújtott élvezetet. Lehmann Elza asszony Hannelát tavalyi vendégsze­repléséből ismerjük, s most is kitűnő partnere volt Rittnernek. Kijutott a tetszésből Sauer Oszkárnak (Siebenhaar), tetszettek Müller Ágnes, Köhler, Rein­hardt, Hofmeister és része volt a telt nézőtér tet­szésében a többi szereplőnek is. Az összjáték és a rendezés figyelemreméltó tanulságokkal szolgálhat a budapesti színházaknak. * Újházi Fiuméban. Újházi Ede jelenleg Fiumé­ban vendégszerepel. Janovics színtársulata a kiváló művészt ünnepélyesen fogadta az indóházban. Új­házi ma lép föl először Erckman-Chatrian­n Lengyel zsidós­ jában. * A fösvény. A Vígszínházban tegnap délután növendékszínészek mutatkoztak be. A Vígszínház színésziskolájának növendékei bemutatták, hogy mily sokat haladtak a színművészet útján az elmúlt esz­tendő alatt. Moliére volt a mentoruk. A fösvényt adták sok igyekezettel és tudással. 9 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Az Országos Színművészeti Akadémia új tánctanárnője. Doroghyné Fanny, a hirtelenül el­hunyt tánctanárnő helyére az Országos Színművé­szeti Akadémiához dr. Wlassics Gyula közoktatási miniszter Müller Katica asszonyt, az Operaház volt kiváló művésznőjét nevezte ki a tánc tanárnőjévé. A miniszter kinevezését dr. Váradi Antal igazgató át­iratban tudatta a kiváló művésznővel, ki a jövő tanév elején megkezdi tanításait. A Magyar Építőművészek Szövetsége névvel új egyesület alakult a fővárosban, mely tegnap tartotta alakuló közgyűlését a városligeti Műcsarnok tanács­termében. Az alakuló közgyűlésen Lechner Ödön építészt választották meg korelnökké. Az előkészítő bizottság által kidolgozott alapszabályokat, melyeket a közgyűlés elfogadott, Bálint Zoltán terjesztette elő. Az alapszabályok lényeges intézménye a fe­gyelmi tanács szervezete, mely kamarai jelleggel bír és hivatva lesz az építészeti kar méltóságának meg­védésére. A szövetség fő célja még a hatóságok és magánosok helyes informálása szakkérdésekben, to­vábbá tervek és tervpályázatok rendezése és elbírá­lása. A szövetségnek rendes tagja csak önálló és független magánépítész lehet, de rajtuk kívü­l lesz­nek levelező-tagok is. Levelező-tag lehet minden építész, festő, szobrász, grafikai művész vagy szak­író. A közgyűlés megválasztotta tisztikarát is az első esztendőre és pedig: a szövetség első mestere (el­nök): Hauszmann Alajos tanár, második mestere (alelnök), Lechner Ödön építész lett. Ügyvezető titkár Bálint Zoltán, pénztáros Almási Balogh Lóránt lett. * Purifikáció: Széll Kálmán belügyminiszter ko­­molyan veszi az erkölcsi szempontokat. Az 1897 jú­nius 2-án kelt, 40.003. számú miniszteri rendelet értelmében ugyanis szigorúan meghagyta, hogy a Budapesten megjelenő Iris Élőlap és Magyar Figaró élclapok számai az utcák nyilvános kereskedéseinek Péntek,­ 1902. junius 13. és dohánytőzsdéinek kirakatából trágár képeik és hozzáfűzött mondásaik miatt eltiltassanak. Tagadhat­­lan, hogy ezen «élclapok» pikantériái nagy kereslet­nek örvendettek kivált a tanuló és kereskedő ifjak köreiben és igy a kirakatokból való eliminálásuk és a hozzájuk való férhetés megnehezítése szüksé­ges volt. NYILTTÉR.*) A Vigadó-kioszk mától kezdve estenkint is nyitva. Dr. Fabinyi specialista­­—­­v. kórsz. orvos, rendes discret betegségek, ellen Délelőtt 0—3-ig. « Este 6—8-ig. BUDAPEST, Erzsébet-körút 12., félem. Vigyázz! Sarokü­zlet! Rendkívül olcsó parcellán étkezőkészlet, komplett 6 személyre dúsan aranyozott és remek festésű Étkezőkészlet 5.95 Étkező, modern 7.25 Étkező, rococo 8.50 Étkező, renaisance 10.50 Étkező 12 személyre 25, 30 és 35 frt. ORTNER REZSŐ és TSA porcellán fest.-gyár raktára. Teréz -körút 32. Saroküzlet. Vidéki rendelésnél kérjük a vasútállomást. Teakészlet finom 3.70 Teak­észlet rococo _4.70 Kávékészlet................3.50 Kávékészlet rococo 4.75 Mocca, platáuval ... 4.50 Mosdó, service____4.75 Vésett üveg service_7.50 *) E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk. SPORT. Alagi futtatások. Első nap. — A Hazánk tudósítójától. — A­lag, junius 12. Az idei versenyekre rossz idők járnak. Elmosta az eső a budapesti tavaszi versenyeket is s most, hogy az űrlovasok első nyári meetingje megkezdődött, újra megeredtek az ég csatornái s igy természetesen sok­kal kisebb közönsége van az alagi versenytérnek, mint rendesen, bár az olcsóbb helyen ma is elég sokan vannak. Jó szerencse, hogy a forintos hely új tribünje elkészült, mert a régi alig nyújtott volna elég menedéket a közönségnek. A versenyeredmények lapunk zártáig a követ­kezők : I. Megnyitó handicap. Díj 1200 korona. Táv: 1600 méter. Báró Coudenhove K. főhadnagy Hogy volt-ja (lov. Szentkereszty) első, Boba második, Ratking harmadik. Futottak még: Berta, Fuss, Tai­­kun, Tanbetyár, Hajas és Móki. Tot.: 10 , 70. Helyre­­ 50 : 122, 88 és 140. II. Eladók versenye. Dij 1200 korona. Táv: 1200 méter. Jóny F. száz. Divonne-ja (lov. Hagelin) első, Cand­alor második, Glaucopis harmadik. Futottak még: Aranybaba, Boulade, Erkölcs, Diving Bell, EL Batidor, Ladysmith és Laboda. Tot: 10 : 26. Helyra 50 : 68, 78 és 90. III. Újpesti akadályverseny. Dij 1600 korona. Táv: 4000 méter. Mravik P. Nyakas­a. (lov. Machan) első, Bezigue második, Clio harmadik. Futottak még: Capudan Pacsha és Kontár. ,■ .

Next