Hazánk, 1905. január (12. évfolyam, 1-27. szám)
1905-01-07 / 7. szám
HAZÁNK 7. számi Szombat, 1905. január 7. — (Nők a hazárdjáték ellen.) Krakkóból jelentik, hogy a közeli Sanok nevű község asszonyai felhívást nyújtottak be a hatósághoz, melyben fölszólítják, hogy erélyesen lépjen föl a hazárdjáték, természetesen a férfiak hazárdjátéka ellen. Az asszonyok siralmasan panaszolják el, hogy férjüket a «barátaik» minden elképzelhető címen a kávéházba csalják s ott kifosztják minden pénzükből. Sok családban egész hónapban nincs egy krajcár pénz sem a mindennapi kenyérre, mert a férj mindjárt elsején elkártyázza az egész havi jövedelmet . (Egy hires kastély égése.) Mint a lerabergi lapok írják, Jarmolinceben leégett gróf Orlowski hires kastélya. Az egész képtár és több értékes műkincs a tűz áldozata lett. Elégett biemiradzki ismert képe: «A kardtánc» is és több ismert mester alkotása. Gróf Orlowski Xavér jelenleg Karbinban tartózkodik mint a varsói egészségügyi csapat vezetője. (Hírek a rendőrségről.) Öngyikos építész. Hirsch József budapesti születésű ötvenegy éves építész (lakása Andrássy út 2.) e hó 4-én délelőtt fél 11 órakor az Erzsébet-körúton levő fürdőben főbe lőtte magát Beszállították a Rókus-kórházba, ahol még aznap meghalt. Tettének okát nem tudták, művelet nem hagyott hátra. A család kérésére a bongolást mellőzték. — Tűz. Grosz Károly Uj utca 34. szám alatt levő fűszerkereskedésében az éjjel tűz ötött ki, melyet azonban maguk is házbeliek eloltottak, mielőtt a tűzoltóság megjelent volna. A kár jentéktelen. SZÍNHÁZ és művészet. * Magyar kir. opera. Zichy Géza gróf «Alár»-jának tegnapra kitűzött fölujitása Vasquezné közbejött rosszulléte miatt elmaradt és helyette «Mignon» került színre, Szamosi Elzával a címszerepben. Elismeréssel konstatálhatjuk, hogy az ifjú művésznő ezúttal hasonlíthatatlanul jobban oldotta meg feladatát, mint az első alkalommal, amikor ezt a szerepet tőle hallottuk. Poetikus volt nemcsak megjelenése, hanem egész alakítása is. Több volt a melegség is előadásában és például a románcot az első felvonásban igazán meghatóan énekelte. Hogy pedig énektechnikája tavaly óta menyire tökéletesedett, arról már más alkalommal is meggyőződtünk. Megérdemelte tehát az ambiciózus fiatal művésznő a lelkes tapsot és a pompás rózsabokrétát, amelyet tegnap kapott. A többi szereplők közül Takáts kimagaslott eszményi Lothariojával. «Philmnet» síját Gerbauer Gizella, Meister Vilmost Gábor adta. a. k. * A drótostót. A Magyar Színházban az után a kellemetlen baleset mán, mely a Portugál című operettet érte (megbukott), hirtelen a jó öreg Dródóstótot vették elő s ma már az kerül szinte. Pfeiferkornt Sziklai Kornél, Sülest Ráthonyi Ákos, Zsuzskát Szentgyörgyi Lenke, Micit Kornai Berta játszsza. Vasárnap este A hajdúk hadnagya kerül szinte Anday Blankával Jadwiga grófnő szerepében. * Hangversenyek. A szerdán, január 11-én Kerner István vezénylete alatt Mérő Jolán zongoraművésznő és Takáts Mihály operaénekes közreműködésével tartandó Ví-ik filharmóniai hangverseny műsora Mozart rég nem hallott esz-dúr szimfóniáján kívül néhány érdekes újdonságot tartalmaz, n. m.: Bizet «Patrie» című nyitányát, melyet Sardou drámájához írt, továbbá Lurly-Mottl Barlet-szvitjét és Farkas Ödön «Balladájá»-t, melynek énekszólamét Takáts adja elő. Mérő Jolán Chopin f-moll zongoraversenyét játszsza. — A Kemény—Sahatbiel— Szerémy—Schüler vonósnégyes társulat 3-ik kamaraestélye pénteken, január 13-án este fél 8 órakor lesz a Rovat-szálló termében Friedberg Károly zongoraművész és Medek Anna dalénekesnő közreműködésével. — Sauer Emil zongoraművész pedig 2-ik és utolsó zongoraestélyét hétfőn, január 16-án este fél 8 órakor rendezi a Royal-szálló termében. Jegyek a «Harmonia» zenemű- és zongorakereskedésben kaphatók. * Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Vasárnap délután : «Monna Vanna». — Este : «Miniszterválság» (harmadszor). ill. Kir. Operaház. Vasárnap: «Sába királynője». Népszínház. Vasárnap délután: «A tolonc» (Blaha Lujza vendégjátékával). — Este: «A rátartós királykisaszszony». Király-színház. Egész héten János vitéz. Vígszínház. Vasárnap délután: «Diákélet». — Este : «23-as hölgy». Magyar Színház. Vasárnap délután: «Huszárvér !» Vasárnap este : «A portugál». TUDOMÁNY és IRODALOM. A Petőfi-társaság Jókai-ünnepe. — Saját tudósítónktól. — Budapest, január 6. Jókai halála után a Petőfi-társaság, melynek az elhunyt költőfejedelem elnöke volt, elhatározta, hogy egyik felolvasó ülését Jókai Mór emlékének szenteli, és méltó a társasághoz, hogy éppen nagygyűlését szánta a megdicsőült halhatatlan emlékezetének. A nagygyűlést ma délelőtt tartották meg az Akadémia dísztermében nagy közönség előtt. Herczeg Ferenc, Jókai örököse az elnöki székben, nyitotta meg a következő szép beszéddel: Tisztelt társaság és tisztelt közönség! Az aránylag mégis a Petőfi-társaságot az elmúlt esztendőben érte eddigi életének legnagyobb gyásza, midőn elvesztette halhatatlan nevű elnökét. Csak egy második Jókai Mór lett volna képes arra, hogy méltó gyászpompával búcsúztassa a költőkirályt. A fájdalmunk azóta már megenyhülhetett. Az ezüsthajú költőhéroszt, aki egy dicsőséges élet alkonyán tér meg őseihez, nem zokogás, hanem magasztos himnusz kísére útján. Társaságunk Jókai Mór elnökségének idején soha sem tekintette feladatának az irodalmi termelést, vagy az irodalom irányítását. Abból a felhogásból indult ki, hogy az igaz költő magában jár és éltető eleme a szabadság. Felelni csak a maga költői lelkiismeretének tartozik. Írók társulásának csak az lehet a célja, hogy megvédje a költő szabadságát és hogy megnyissa számára a közönség fülét és szívét. A Petőfi-társaság mindig föltétlenül hirdette és tisztelte a költői szabadságot. Irodalmi kérdésben elvi álláspontot csak akkor foglalt, midőn oly irányokkal találta magát szemben, melyek jogtalanul bitorolták az irodalmi jelzőt. Ez azonban nem az irodalmi szabadság korlátozásának, hanem megvédésének kísérlete. A Jókai Mór elnöksége alatt álló Petőfi-Társaságnak kétségkívül nagy része van abban hogy a nagyközönség egyre fokozódó érdeklődéssel viseltetik irodalmi életünk iránt. Ennek egyik szimptómája, hogy míg az irodalmi felolvasások közönsége egykét évtizeddel ezelőtt még eltért egy-egy kisebb szoba falai között, addig ma ilyen alkalmakkor a főváros legtágasabb termei is megtelnek érdeklükkel. Hogy a magyar irodalom népszerűsítésének érdemében Társaságunkat oroszlánrész illeti, azt elsősorban a Jókai név vonzó erejének tulajdonítom. Jókai halálával lényeges változás állott be a Társaság életében, amennyiben az erőt, melyet eddigelé az ő fényes nevének köszönhettünk, jövőre intézőményeinkből és munkánkból kell menítenjünk. A Társaság bizama azzal tüntette ki igénytelen személyemet, hogy a megüresedett elnöki székbe emelt. Midőn el mertem vállalni a nagy felelősséggel járó tisztséget, erőt és megnyugvást merítettem abból az egyházi elvből, hogy az áldozópap személyes méltatlansága nem csökkenti az áldozat értékét. Azzal a tudattal foglaltam el új helyemet, hogy a Társaság égboltján Petőfi szelleme mellett vezérlő ikercsillagként gyuladt ki Jókai emléke. Minden gondolatunk törjön ma feléje a kegyezet szárnyán, minden szavunk hulljon babérlevelekként a friss sírjára. Ezzel megnyitom a Petőfi-Társaság nagygyűlését. A beszédet nagy tetszéssel fogadták. Sana Tamás bitkári jelentése tudata azután, hogy a Társaság részt vett Vas Gereben engedi, Pézely József és Tóth Lőrinc komáromi Petőfi székesfejérvári emléktáblájának leleplezési ünnepén. Az év során rendezett felolvasó ülései mindig nagy közönséget vonzottak. A Petőfire vonatkozó ereklyék szépen gyarapodtak s a Társaság alaptőkéje is szaporodott. Végül a legutóbb lefolyt tagválasztásról számol be a jelentés. Ábrányi Imre ült azután a felolvasó asztalhoz, hogy esztétikailag méltassa Jókai Mór irodalmi munkásságát. A magvas, szép dolgozatból közöljük a következőket:" Áldom azt az írót, aki az átlagos mértéken azért emelkedik túl, hogy az alacsonyságra hajló embert saját magával szemben magasabb mérték alkalmazására ösztönözze. Aldom azt az írót, aki a reális hűség rovására azért rajzol tökéletes embert, hogy becsvágyat ébreszszen bennünk annak az elsajátítására, ami ebből a tökéletességből emberileg értékesíthető. És ne higgje senki, hogy ezek az illúziók vakokká tesznek minket a valóság iránt. Nem! Csak szelíden arra fordítják a szemeinket, ahol több az önzetlenség, több a lelki tisztaság, több a jellembeli fenség. Ezek az illúziók nem apasztják az életerőt, csak nyájasabb, virágosabb partok közt vezetik tova. Ezek az illúziók nem teszik henye ábrándozóvá a praktikus észjárást, csak gyöngédebbé, becsületesebbé nemesítik. Ezek az illúziók nem semmisítik meg a valóságot, csak mesterien szőtt, csodás finomságú fátyolt borítanak rá. Az ifjúságra nézve kimondhatatlanul drága kincs az a sok nemes illúzió, amit Jókai alkotásaiban fölhalmozva talál. A fiatalok tovább maradnak fiatalok, ha Jókai elbeszéléseit olvassák. Ebben a bűvös gyűrűben nem vesz erőt rajtuk a koraérettség, a korai kiábrándulás. De az öregek is nyernek Jókain, sőt többet nyernek, mint az ifjúság. Mert az öregek megfiatalodnak, ha nehéz gondjaik, küzdéseik, csalódásaik közepette érintkeznek a Jókai lelkéből sugárzó örök ifjúsággal. Örökifjúság: ez a helyes szó. Úgy kell lenni, hogy egy láthatatlan nemze — egy második Thétisz — ezt a tüneménye, embert születése percében az örökifjuság forrásába mentette. Ebből az adományból — Hugo Viktort kivéve — senkinek sem jutott annyi Európa nagy írói közül, mint Jókainak. A XIX. század írója volt, de míg a század megvénult, sok szép ideáljából kiábrándult, megunta, eldobálta magától azt, amit ifjabb korában szeretett és mint egy perverz aggastyán, mindenféle aljas irányzatok szolgálatába szegődött. Jókai megmaradt fiatalnak, lelkesnek, a XIX. század végén és hetvenötéves korában fantáziájának a tüzével, kedélyének a bá és naivitásával lépte át a huszadik század küszöbét. Emlékezzünk vissza utolsó regényére: Ahol a pénz nem isten. Halála előtt egy évvel, 78 éves korában írta egy nagy úrról, aki szakit múltjával, szakit az egész társadalommal és boldog világot teremt magának és hozzátartozóinak az Óceán egy ismeretlen szigetén. A regény fantasztikus kerete csak ürügy arra, hogy elmondja nézeteit a mi korunk legsúlyosabb problémáiról és magas elmélkedések közt mondjon ítéletet a mai világ egész rendjéről. Olvassuk ezt a regényt és hasonlítsuk össze agg író át azokkal, akik ebben az irányban kívántak az emberiségre hatni drámáikkal és regényeikkel. Állítsuk mellé Ibsent, Björnsont és Tolstojt, a kiváló kortársakat, akik írói kaliber dolgában vele összemérhetők. Mit tapasztalunk ? Azt, hogy Jókai lelke — noha Jókai volt a legidősebb köztük — százszor ifjabb és melegebb az övéknél. Jókai lelke is e jutott a nagy igazságok felismerésében oda, ahol ők állanak. Pályája végén ez a lélek is szuverén mosolylyal nézett alá a mi összes előítéleteinkre és társadalmi babonáinkra. Ez a lélek is gyűlölte a háborút és a lovagias vérontás minden fanatizmusát. Ez a lélek is többre becsülte a békét és a boldogságot, mint a fegyveres hódítást és a vértől csöpögő hadi nimbuszt; többre becsülte az iskolát, a művészetet, a hangyaszorgalmú ipart, mint az állandó hadsereget és a romboló politikai becsvágy diadalmeneteit. De azig az a három szigorúan, komoran, gyűlölködve hirdeti a maga igazát, amíg az a három a vén ember zsörtölődő hangján, sőt a maró gúny és a pesszimizmus hangján a mindent kicsúfoló Terzitesz és a mindent elátkozó Firma keserű hangján beszél az emberiség jövőjéről. Jókai lelke csupa tűz, csupa virágzás, csupa evangeliumi szeretet, csupa báj és kegyelem. Az a három haragosan és durván tebesíti bírói tisztét. Jókai a humor isteni játsziságával mondja ki a legmélyebb igazságokat. Ebben a pontban felülmúl minden romantikust, Dickenst is beleértve. Az a három brutális óriás összetör barátot és nemzetet, hogy a vakmerő szociális újítások végső pontjául a kozmopolita egyenlőséget jelölje ki. Jókai bölcsesége sohasem vált olyan öreggé, hogy azt az édes korlátot, amit hazának nevezünk, a filozófia kalapácsával zúzta volna össze. Gyönyörű és csodálatos ifjúságát semmi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy még nyolcvanadik évében is imádásra méltó ideálnak tudta tartani a hazát, még nyolcvanadik évében sem józanodott ki a hazaszeretet mámorából. Rendelések téli szállításra 3SS" már most feladandók. RADNAY KÁROLY Budapest, Váci körút 80. sz. Sürgönyeim: Antracit.