Helikon, 2001 (12. évfolyam, 325-348. szám)
2001-10-25 / 20. szám (344.)
, POMOGÁTS BÉLA Nemzeti stratégia Németh László a magyar történelem egyik leginkább válságos fél évszázadában vállalkozott a magyarság közösségi enciklopédiájának és stratégiájának a létrehozására. Trianon után, a létfontosságú szociális, politikai és kulturális reformok elsikkasztása után, a második világháborús vereség után, az ötvenhatos forradalom és nemzeti szabadságharc vérbe fojtása után, szemben egy korszerűtlen és megújulásra képtelen "neobarokk" társadalmi berendezkedéssel, szemben két rendszerrel: a német nácizmussal és a szovjet kommunizmussal, többnyire magára hagyva, támadások kereszttüzében. Igaz, közben erősödött és növekedett híveinek csapata is, és elmondhatjuk, hogy emberi egyénisége és erkölcsi példája, stratégiai gondolkodása és írói munkássága talán sohasem kapott olyan teljes és jótékony megvilágítást, mint éppen most: a születésének centenáriuma körül rendezett tanácskozások, megemlékezések során. De vajon valóban jelen van-e közöttünk az a valójában "fausti" szellem, amely huszadik századi történelmünk egyik leginkább figyelemre méltó emberi, alkotói, erkölcsi jelensége volt? Németh László egyénisége és munkássága mindig szélsőséges megítéléseknek volt kiszolgáltatva, vagy a rajongó lelkesedésnek vagy az indulatos elutasításnak. Ennek a kettős szenvedélynek az izzása idővel, különösen az író halála után eltelt évtizedekben, sokat enyhült, azt azonban ma sem mondhatjuk, hogy Németh László olyan helyet kapott volna a magyar történelem és irodalom Panteonjában, amelyre mindenki (vagy majdnem mindenki) elismeréssel tekint. Szellemi stratégiáját, ennek legfontosabb eszméit és eszményeit mintha félretolta volna a mögöttünk álló évtized, a rendszerváltás után megélt évtized. Mert mik is voltak ennek a szellemi stratégiának, így mondanám "sarokpontjai"? Talán nem vagyok túlságosan merész, ha azt állítom, hogy Németh Lászlónak azokat a kardinális eszméit, amelyekből szellemi stratégiájának részletei levezethetők, a "harmadik út", a "minőség forradalma" és a magyar kultúra kívánatos karakterét megjelölő "bartóki modell" gondolata körül kell látnunk. Valamennyi eszmét áthatják a történelembölcseleti, sőt, nem félek kimondani, az "utópisztikus" elemek. A "harmadik út" stratégiája a nagynémet és a nagyorosz hatalmi tömbök, a jóléti államot megelőző kapitalista rendszer és a szovjet kommunizmus között jelölte ki a követendő nemzeti utat, a "minő» »" folytatás a 2. oldalon . OLVASÓINK A postai lapterjesztő nyilvántartásában a HELIKON katalógusszáma 3012 . Folyóiratunkra a szerkesztőségben is elő lehet fizetni 10 és 14 óra között FIGYELMÉBE! Kolozsvári előfizetőinknek díjtalanul kézbesítjük a HELIKON-t ! x # „Nekem ne jósoljon senki nemzethalált" HELIKON rpmn A T A/IT RIYT VISÍT? A T MEGJELENIK KÉTSZER EGY HÓNAPBAN KOLOZSVÁRON . . IKULJALMI JULYUIKAl xii.évkxyamsixii. 20. (344.) szám—október 25. ara3000.el LÁSZLÓFFY ALADÁR A védőszenthez Gyermekleány, Szent Johanna, ■páncél évek öreganyja, folyton forrong, folyton lázad, el ne hagyd ezért hazádat, folyton gilotinoz s rombol, istálló lesz templomokból, elfajzik a nemesember, múltja szemétdombnak sem kell, s aki harci dobot hangol határain: mongol, angol, vagy csak török, muszka medve, besétál a szüretekre, feltöri a fehérnépet, felfal órát, tyúkot, képet, a férfiak mind meghaltak vagy csak gyáván bújdokolnak. De te azért te ne mondjál, amiért a halál ott áll, egyedül neked nem árthat, védelmezd szegény hazánkat, acélmellű öreganyja, leánygyermek szentjohanna, ha te megvonod kegyelmed, nem lesz aki továbbszenved. Márpedig a szenvedélyes látnokoknak ez is édes, keserű hanyatlás sorsunk, no de franciák mi voltunk. • Páll Lajos versei • Fodor Sándor: Az Úr Urak"-ról • Az ősz halottai • Jékely Zoltán: Ámon • Lászlóffy Csaba versei • Szőcs István: Hollóvilág... • Hajós József tanulmánya • SERÉNY MÚMIA