Helyiipar és Városgazdaság, 1966 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
A bűnös felelőtlenség következménye: három halálos áldozat Ibinél áldozatokat követelt a könnyelműség, a felelőtlenség és a laza ellenőrzés. December 9-én Fekete Béla bádogos szakmunkás a XIII. kerületi Házkezelési Igazgatóság dolgozója a Váci út 8. számú ház tetőzetéről lezuhant. Ráesett a járdán haladó járókelőre, aki a helyszínen szörnyethalt. Fekete Béla a mentőautóban halt meg December 12-én Vukovich Sándorné házfelügyelő, egy hatéves kisfiút egyedül engedett fel a személyfelvonón. A kisfiú kiszállásnál a negyedik emeletnél a lift és az akna közé szorult. Mire ki tudták szabadítani, meghalt. A harmincéves bádogos szakmunkás fiatalembert felesége és kiskorú gyermeke többé már hiába várja haza. A vizsgálat megállapította, hogy a biztonsági öv a sérült mellé volt téve a tetőn. Ha használta volna, ma is élhetne. A kettős tragédiát elsősorban a dolgozó könynyelműsége okozta. De megelőzhették volna vezetői is, ha nem elégednek meg figyelmeztetésével, hanem azonnal eltiltják a munkától, miután többször nem használta a biztonsági övét. Felelősségük mértékét a vizsgálat alapítja meg, de Fekete Béla és a járókelő életét már semmilyen felelősségrevonás nem adhatja viszsza. A kisfiú halálát kettős biztonsági szabálysértés okozta. A házfelügyelő annak ellenére, hogy 14 éven aluli gyermek csak kísérővel használhatja a liftet, a gyereket egyedül engedte fel. Ezen túlmenőleg a házfelügyelő férje önkényesen rövidre zárta a földszinti hívóberendezést. A kisfiú kiszállási szándékkal a nyomópallós liftszekrény szélére lépett, miután a belső ajtó már nyitva volt. Ezzel az áramkör záródott, és a lift elindult lefelé. A kis áldozat, feltehetően, ijedtében a külső liftrács ajtajába kapaszkodott meg a lift megindulásakor. A süllyedő felvonószekrény felső része a kisfiút az ajtó és a felvonószekrény közé szorította. Ismét két súlyos családi tragédia, három áldozattal. Talán még a szomorú eseteknél is keserűbb egy kisgyerek, mások gondatlansága, bűnös mulasztása miatti halálesete. Tanulni kell ebből a fájó esetből. Budapesti házfelügyelők! Liftkulcscsal rendelkező szülők! Hányszor sértik meg naponta az előírásokat, hányszor engedik fel rendszeresen a 14 éven aluli gyerekedet kitérő nélkül, vagy a gyerek kezébe adva a liftkulcsot. Milyen sok a liftbaleset és milyen keveset tanulunk belőle. Vukovichné és férje most súlyos büntetés árán fogja megtanulni, hogy a biztonsági előírásokat minden körülmények között be kell tartani. A gazdasági vezetőknek, a szakszervezeti aktivistáknak a legszigorúbban fel kell lépni a könnyelműsködés, a saját és mások életének kockáztatása, a bűnös elnézés ellen. A biztonságos munka érdekében egyaránt keményen meg kell büntetni a könnyelműsködőket és azokat a vezetőket, akik ezt elnézik. F. G. Amit a a bizalminak tudni kell: A fiatalkorú dolgozók védelméről A Munka Törvénykönyve rögzíti a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos rendelkezéseket is. Eltérő szabályokat alkalmaz az ifjúság munkaviszonyaira, és kedvezőbb munkafeltételeket állapít meg a fiatalkorúakra. Fiatalkorúnak minősül az a dolgozó, aki 18. életévét még ifi.-t töltötte be. A fiatalkorúak 14 és 18 éves kor között alkalmazhatók munkára. Az iskolai szünet alatt azonban könnyebb munkára a 12 és 14 év közötti fiatalkorú is foglalkoztatható. A fiatalkorúak egészségét védi a Munka Törvénykönyvének az a szabálya, hogy egészségre ártalmas és nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörben őket nem szabad foglalkoztatni. Ugyancsak a fiatalkorúak egészségvédelme érdekében munkába állításuk előtt az óriási vizsgálat kötelező, és csak ezt követően, a vizsgálat eredményétől függően állapítja meg beosztásukat. A 18. életévüket be nem töltött, de 18 évesnél idősebb dolgozókat az éjszakai munka alól lehetőleg mindenütt mentesíteni kell. A 16. évét be nem töltött fiatalkorút, valamint az ipari tanulót — utóbbit életkorra való tekintet nélkül — éjszakai munkára beosztani nem szabad. A 16 évesnél fiatalabb dolgozót túlmunkára még saját kérésére sem szabad foglalkoztatni. Ugyanez vonatkozik az ipari tanulókra is, azzal a különbséggel, hogy életkorra való tekintet nélkül nem túlórázhatnak. A fiatalok fokozott védelmét szolgálja az a rendelkezés is, hogy a munkaviszony tartama alatt minden fiatalkorú dolgozót évenként legalább egyszer, éjszakai munkát végző fiatalkorút pedig kéthavonként orvosi vizsgálat alá kell vonni. Ha az orvos megállapítása szerint a fiatalkorú a munkakörének betöltésére, illetőleg éjszakai munkára egészségi állapota miatt alkalmatlan, más munkakörbe kell áthelyezni, illetőleg éjszakai munkára 18. életévének betöltéséig beosztani nem szabad. A dolgozókat munkájuk alapján szabadság illeti meg. Vonatkozik ez a fiatalkorú dolgozókra is. Részükre naptári évenként 12 munkanap alapszabadság jár. Az alapszabadságon felül a fiatalkorú dolgozókat pótszabadság, az ipari tanulókat ezen felül ingyenes munkaruha illeti meg. A pótszabadságról tudni kell, hogy a fiatalkorú dolgozóknak — a naptári évenként megillető 12 munkanap alapszabadságon felül — 16 éves korig 12 munkanap, azon túl 6 munkanap pótszabadság jár. A fiatalkorú dolgozónak utoljára abban a naptári évben kell 12 munkanap pótszabadságot kiadni, amelyben a 16. életévét betölti, illetőleg 8 munkanap pótszabadságot kell kapnia abban az évben, amelyben a 18. életévét tölti be. Ezek a kedvezmények is hozzájárulnak a dolgozó fiatalok egészséges, művelt, öntudatos emberekké való fejlődésükhöz. Szerezzen örömet hozzátartozóinak — ajándékozzon Szerencsesorsjegyet Főbb nyeremények: korszerű családi ház garázzsal, személyautóval, kétszemélyes 12 napos egyiptomi társasutazás, különböző személyautók, televíziók, hűtőszekrények, rádiók, stb. Húzás februárban. A sorsjegy ára: 4,5 forint. Kapható: a levélkézbesítőknél, trafikokban, házfelügyelőknél és a közértekben. Mit ér a fennállóság , ha nem élnek vele A dolgozók problémáit, nevelését, a vállalatot érintő kérdéseket a szakszervezet a leggyorsabban és legjobban ott intézheti, ahol a vitatott kérdés, vagy kérdések felmerülnek. Különös súllyal jelentkezik ez az összevont vállalatoknál, ahol a szakszervezeti bizottságok mellett műhelybizottságok működnek, valamint minden üzemben a szakszervezeti csoportokban. E cikkben olyan vállalatokról esik szó, amelynek szakszervezeti bizottságát és tevékenységét sokszor jó példaként emlegetjük más szakszervezeti bizottságoknak. A Fővárosi Finomiechanikai Vállalatnak 5 . helye és minden telephelynek önálló műhelybizottsága és hatásköre van. Egyoldalú fejlődés Tudnak-e élni a műhelybizottságok az önállósággal, a hatáskörrel, tényleges vezetője annak a kollektívának, amely a telepen dolgozik? Ezekre a kérdésekre kerestem választ a Füzér utcai Finomacél-üzemegység műhelybizottságnál. Arról már előzőleg tájékoztatott László elvtárs — a szakszervezet titkára —, hogy az acélüzemegység a vállalat egyik legjobban termelő telepe, és termékük: — a »Figaró* borotvapenge — minőségben sokat javult Nem javult azonban a szakszervezet műhelybizottságának tevékenysége, az önállóság, a kezdeményezés, a dolgozók politikai nevelésének módszerei és hatása. Tóth Mátyás elvtárssal — a műhelybizottság titkárával — és Biró elvtársnővel — a párttitkárral — beszélgettünk a fenti kérdésekről. Tóth elvtárs elmondotta, hogy a műhelybizottság tevékenysége még nem tekint hosszú múltra náluk. S éppen ezért több segítségre van szüksége a műhelybizottságnak, feladatai ellátásában, elsősorban a szakszervezeti bizottság részéről. Az szb titkára ugyan részt vesz a műhelybizottság ülésein, tájékozódik a telephely gazdasági feladatairól, de módszerbeli, helyszíni segítséget kevésbé ad. A regkorifelelősök is segítsenek A szakszervezeti bizottság tagjai — a munkavédelmi és a bérfelelősön kívül — igen kevés segítséget adnak a telephelynek. A meglevő lehetőségeket sem használják ki a műhelybizottság segítésére. Az szb termelési felelősének például munkakörébe tartozik, hogy a telepeket, üzemegységeket járja, de a műhelybizottság termelési felelősével szakszervezeti kérdésekben nem tanácskozik, módszerbeli segítséget nem ad, pedig problémák vannak a szocialista brigádok tevékenységében, szervezésében. Az szb társadalombiztosítási elnöke közel egy hónapig leltározott az üzemegységnél, de ez idő alatt nem tudott időt szakítani arra, hogy beszélgessen és tájékozódjon a társadalombiztosítási munkáról. Pedig van elintézni való, megoldásra váró probléma. Például a segélykeretet a vállalatnál — helyesen — felbontották üzemekre és a műhelybizottság dönt. — a bizalmiak véleménye alapján —, hogy ki kapjon segélyt , mert esetenként több a segélykérő, mint a segélykeret, mindenkinek nem tudnak adni. Ahelyett hogy őszintén megmondanák: a legindokoltabb esetben tudnak csak adni, hagyják, hogy olyan hírek keringjenek az üzemben, valaki azért nem kapott segélyt, mert a férje katonatiszt, vagy azért, mert családi háza van. Természetesen az ilyesmi sérti a dolgozó önérzetét és elégedetlen a szakszervezet tevékenységével. Kezdeményezni is lehetne Véleményem szerint a műhelybizottság is, a titkár is jobban önálló lehetne. Például a csengő szereldében — évek óta — azok a nődolgozók, akik piszkos, szennyező munkát végeztek, kaptak munkaköpenyt. Ez évben megvonták tőlük. Az érintett dolgozók zúgolódtak. A műhelybizottság keveset tett azért, hogy megelégedésre intézzék el a dolgozók és a vállalat közti súrlódást. Az igazsághoz tartozik, hogy a telephely dolgozói nagyrészt vidékről járnak be és munka végeztével rohannak a vonathoz. Ezért a szakszervezeti nevelő-felvilágosító munka nehezebb, de szerintem nem megoldhatatlan. Meg kell találni a dolgozókat érintő — rövid időtartamú — értekezletek tartását, a bizalmiak oktatásán keresztül a dolgozók helyes felvilágosítását. Ez pedig elsősorban a műhelybizottság feladata. A szakszervezeti bizottság pedig ne elégedjen meg azzal, hogy szb-ülésre meghívja a műhelybizottság titkárát, biztosítsa részükre a munkatervet, a MUNKA című folyóiratot, az Elnökségi Tájékoztatót. Ez szükséges, de kevés, ennél többre van szükség. A gyakorlati munkában is segíteni kell — nem helyettük elvégezni — a feladatokat, hanem módszereket adni, mert ebben a szakszervezeti bizottság felkészültebb. Szanyi Dezső A szocialista brigádok kitüntetésének új rendszeréről A SZOT elnöksége a szocialista brigádok fokozottabb társadalmi elismerés kifejezéseként úgy határozott, hogy a mozgalomban részt vevő brigádokat és brigádtagokat több fokozatú kitüntetésben kell részesíteni a mozgalomban eltöltött idejük és eredményeik alapján. A határozat megjelenése óta több alapszervezet és brigád levélben kért választ a határozat értelmezéséről. Miután a kérdésekre adott válaszok közérdekűek, ezért megfelelő csoportosításban minden brigád tudomására hozzuk, íme: a kérdések és a válaszok. Milyen módon kell határozni akkor, ha a brigád személyi összetétele megváltozott? Az élet természetes rendjéből adódóan gyakori, hogy a brigádok személyi összetétele változik. Ugyanis 4—5 év alatt a brigádmozgalom ösztönző hatására sok dolgozó szerzett magasabb képzettséget és került közülük sok magasabb beosztásba. Ezzel egyidőben a brigádokba új, fiatal dolgozók léptek be. Ilyen esetben a brigád „jogfolytonossága” fennmarad, ugyanis — ha részére a termelési tanácskozás folyamatosan megítélte a szocialista brigád címet — a kitüntető cím a brigádot mint közösséget, mint termelési kollektívát illeti meg. Ebben az esetben a kollektíva jogosult a bronz, ezüst jelvényre. Mi történik a fenti esetben a brigád egyes tagjaival? Milyen fokozatú jelvény illeti meg a brigád tagjait? Minden brigádtag csak olyan kitüntetési fokozatra tarthat igényt, amelyre a szocialista brigádmozgalomban eltöltött évei alapján jogosult. Tehát a brigádtagokra is vonatkozik a határozat azon megállapítása, hogy a különböző fokozatú kitüntetések alapvető feltétele a mozgalomban eltöltött évek száma. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a brigád mint közösség 1966. április 4-én ezüst fokozatú plakett kitüntetésben részesül és ezzel egy időben a brigád tagjai közül a fele bronzkoszorús jelvényt, míg a másik fele csak zöldkoszorús jelvényt kap, mivel a bronzkoszorús jelvény elnyeréséhez 4 év, a zöldkoszorús jelvény elnyeréséhez pedig 2 év eredményes munka szükséges. • Mennyiben lehetséges nyugdíjas dolgozók részére a brigádjelvény folyamatos adományozása? A határozat értelmében azoknak a jelenleg nyugdíjas, volt brigádtagoknak, akik nyugállományba vonulásuk után is brigádjukkal rendszeres és folyamatos kapcsolatot tartanak, akiknek kapcsolatuk brigádjukkal nem szakadt meg, ugyanúgy lehet brigádjelvényt adományozni, mintha nem kerültek volna nyugállományba. Ebben a kérdésben mindig a brigád kollektívája dönt. • Hol döntenek arról, hogy a brigád és a brigád tagjai milyen fokozatú kitüntetést kapjanak? A határozat szerint termelési tanácskozáson kell dönteni arról, hogy a brigád, a szocialista mozgalomban eltöltött idő és eredmények alapján milyen fokozatú kitüntetést kaphat. Ugyancsak termelési tanácskozáson kell dönteni arról, hogy a brigád tagjai közül ki és milyen fokozatú kitüntetést kap. A termelési tanácskozás döntése alapján a vállalat vezetője és a szakszervezeti bizottság (ifjúsági brigád esetén a KISZ bizottsággal közösen) felterjeszti a Szakszervezetek Megyei Tanácsához, illetve Budapesti Bizottságához a termelési tanácskozás döntését, véleményezéssel. Ugyanis a határozat értelmében a döntés a termelési tanácskozást, az adományozás pedig a felsőbb szakszervezeti szervet illeti meg. A szocialista címet már több év óta megszakítás nélkül elnyerő brigádok és tagjaik megkapják-e a mozgalomban eltöltött idejük alapján visszamenőleg a kitüntetést? Azok a brigádok és brigádtagok, amelyek (akik) több év óta megszakítás nélkül résztvesznek a mozgalomban és folyamatosan elnyerték a szocialista brigád rímet, visszamenőleg megkapják a különböző, fokozatú kitüntetést. A határozat értelmében a jogosultság kiszámításánál figyelembevehető időpont 1956. január 1. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 1966. április 4-én lesz olyan brigád, mely egyszerre kapja meg a bronz és az ezüst plakett kitüntetést és lesz olyan brigádtag, aki a bronzkoszorús jelvénnyel egyidőben ezüstkoszorús brigádjelvény kitüntetést is kap. Mit kell tartalmazni a vállalat vezetője és szakszervezeti bizottság felterjesztésének? A felterjesztés az alábbiakat tartalmazza: — vállalat neve és elme — a brigád neve és mozgalomban való részvétel ideje — a tagok neve és mozgalomban való részvétel ideje — a szocialista cím évenkénti odaítélésének felsorolása — a javaslat milyen kitüntetési fokozatra vonatkozik — a kitüntetés átadásának javasolt időpontja. ,___HÍREK____. A NAGYVILÁGBÓLI MOSZKVA 26 FŐISKOLÁJÁN megkezdődtek az előadások a fővárosi iparvállalatok vezetői számára. Az első előadást a moszkvai üzemek 750 igazgatója hallgatta végig, akik nagyrészt a helyi ipar vállalatait irányítják. Az előadások kötelezőek és az egyéves tanfolyam végén a hallgatók diplomamunkát dolgoznak ki. Egyes előadásokra meghívták az élvonalbeli szovjet tudósokat is. A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS helyi gazdálkodást fejlesztő bizottsága a közelmúltban ülést tartott, amelyen a szolgáltatások és a helyi ipar " szlovákiai ötéves tervéről tárgyalt. Az ülésen elhatározták, hogy a jövőben tovább fejlesztik a helyiipari szolgáltatásokat, így a bútorjavítást, a lakáskarbantartást, a mosást és egyéb javításokat. A SANTIAGO DE KUBA városban most helyezték üzembe azt a modern házépítő kombinátot, amelyet a Szovjetunió ajándékozott a kubai népnek, amikor két évvel ezelőtt Oriente tartományban végig söpört a hurrikán. A kombinátban gyártott panelekből nagy szélnyomásnak és nyolc hallos rengéshullámoknak is ellenálló 16, 32 és 48 lakásos házakat fognak építeni. * CSEHSZLOVÁKIA NEMZETGYŰLÉSÉNEK élelmiszeripari közszükségleti helyi gazdálkodási és szolgáltatási bizottsága a közelmúltban tartott ülésén megtárgyalta az 1966. évi helyi gazdálkodás tervét és költségvetését A hivatalos jelentés hangsúlyozza, hogy a szolgáltatásokért 1965-ben 3,1 milliárd korona folyt be. 1966-ban a helyi gazdálkodás vállalatai az új gazdaságirányítási rendszer keretében mintegy, 4,3 milliárd koronát fognak kitermelni. A lakosságnak nyújtandó szolgáltatások ellenértéke több mint 100 millióval emelkedik, a munkaerők száma pedig 8123-mal növekszik. A beruházások az 1965. évihez hasonlóan ismét 530 milliót tesznek kd. A terv a munkatermelékenység növekedésével arányosan az átlagos munkabérek 0,9 százalékos emelkedésével számol. Az árutermelés a helyi i iparban 2,3 százalékkal, a javítások és a megrendelésre végzett szolgáltatások 2 százalékkal növekszenek. A kommunális szolgáltatások vállalati teljesítményüket átlag 4,3 százalékkal, de például a mosodák 7, a vegytisztítók pedig 6,8 százalékkal növelik. A karbantartásokat 10 635 dolgozó végzi, úgy hogy egy karbantartóra országos viszonylatban 103 lakás jut. A lakásalap-javítási terv 1,3 milliárddal számol, de ez az összeg korántsem fedezi a szükségletet (A fenti hírek a következő külföldi lapok alapján készültek: Cseszlovákia Új Szó, Die Welt, Izvesztyija) Y HARE-KÖZ L VII. LENIN KÖRÚT ». VM. RÁKÓCZI ÚT II. vn. TANÁCS KÖRÚT 3/A XI. FEHÉRVÁRI Orst. , SEM JÓZSEF U. ?.