Ajka - Ajkai Szó, 2016 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2016-04-22 / 15. szám
29. évfolyam, 15. szám A város 2016. április 22., péntek Az Orchidea Nyugdíjas Klub április 15-én, pénteken délután rendezte harmadik bálját a város nyugdíjasai számára. A 2012-ben alakult klub tagjai az idén úgy gondolták, hogy Rügyfakasztó tavaszköszöntő néven rendezik meg a táncmulatságot. Bizony néhány növény mostanság rügyezik, így aktuális volt az elnevezés. A Kaszinóban dr. Horváth József alpolgármester üdvözölte a megjelenteket. Örömmel állapította meg, hogy az ajkai nyugdíjasok összetartozása, összefogása példaértékű. Felhívta a figyelmet a nyári programokra, amelyekben számítanak a nyugdíjas klubok részvételére. Befejezésül emlékeztetett arra, hogy a napokban le kell adni a pályázatukat az önkormányzati támogatásra a kluboknak, így ne feledkezzenek meg a benyújtásról. A bálon a zenét Pék Attila és felesége, valamint Rosta Albert szolgáltatta. A Magyarpolányi Alapfokú Művészeti Intézmény táncosait hívták meg a megnyitót változatosabbá, színesebbé tenni, akik most bontogatják szárnyaikat. Tahin Ildikó néptáncoktató irányításával a két csoport Galgamenti karikázót, Somogyi táncot és egy Szösszenetet adott elő nagy sikerrel. A táncok között a nyugdíjasklub tagjai kis betétszámokat adtak elő Völler Károlyné konferálásával. Üveges Jánosné Osváth Imre Tavaszköszöntőjét mondta el. A Mátyás házaspártól humoros beszélgetést hallhattak az anyósról (vagy tán nem is róla?). Steinbach László szájharmonikázott, majd a végén a klub tagjai kórust alkotva csasztuskákat énekeltek és a nyugdíjasok dala sem maradt ki a sorból. Tartalmas műsort élvezhettek a vendégek. A fiatal klub 25 taggal működik. Lelkesedésükre jellemző, hogy szinte minden városi rendezvényen képviseltetik magukat, legyen az kulturális vagy sportesemény. Legutóbb a megyei kártyaverseny férfi csapatversenyét nyerték meg. Számíthatnak rájuk jótékonysági akciókban is. Hétköznapjaikra a vidámság, a jókedv a jellemző, de az egymásra figyelés, a gondoskodás is fontos számukra. Néhány tánc után az izgatottan várt tombolasorsoláson 150 ajándékcsomagot sorsoltak ki. A legértékesebb díj a torta, a gyümölcskosár és egy Baranyai Ferenc által felajánlott festmény volt. A jó hangulatú bálon késő estig mulattak a résztvevők. Cs.B.É. AJKA Rügyfakasztó tavaszköszöntő Sokan tettek eleget az Orchidea klub meghívásának (Fotó: Györkös) Nagy az érdeklődés Ajkarendek krónikája iránt Heffler László helytörténeti kutató Ajkarendeki Krónika című könyvének bemutatója volt április 14-én, csütörtökön a Német Nemzetiségi Művelődési Házban. A könyv megjelenése alkalmából szervezett ünnepségen közreműködött az Ajkarendeki Német Nemzetiségi Dalkör, akik harmonika kísérettel adták elő magyar és német nyelven a dalaikat. A település szempontjából meghatározó jelentőségű a könyv, hiszen olyan hiánypótló mű született, amely hűen mutatja be Ajkarendek történetét, ezen belül a svábság életét, szokásait, az első írásos emlékektől napjainkig. Este hat órára ki lehetett volna tenni a megtelt táblát a kultúrházra, mert olyan sokan eljöttek a könyvbemutatóra, hogy kevésnek bizonyultak az ülőhelyek. Tölti János művelődésiház-vezető, az est házigazdája köszöntötte a szép számmal megjelenteket és felkérte Tölti Zoltánt, hogy tartsa meg a nyitóbeszédét. A német nemzetiségi önkormányzat elnöke három dolgot emelt ki beszédében. Elsőként a könyv írójáról, Heffler Lászlóról szólt, kiemelve, hogy büszke arra, hogy vannak olyan emberek, akik letesznek valamit az asztalra a jövő generációjának a múltunkról. Majd beszélt a tiszteletről, mert - ahogy fogalmazott - a jelen és a jövő tisztelet nélkül nem működik. Végül megemlítette a rendeki svábokat, az ősöket, akikre mindenki büszke lehet. A nyitóbeszéd után Pákai Péter 7. osztályos tanuló mondott el egy német történetet, majd Rainiss Andrea, az Ajkarendekért Egyesület elnöke számolt be a 800 éves Ajka programsorozat II. helyezésével elnyert 6 millió forint eddigi felhasználásáról és a tervekről. A vetítés előtt a házigazda még egy Radnóti verssel is megajándékozta a közönséget, amit annyira átéléssel mondott el, hogy nemcsak a saját, de a közönség szemébe is könnyeket csalt. A vetítésen bemutatott műrendeket a török hódoltságtól kezdve a be- és kitelepítéseken át az 1848-49-es forradalom és szabadságharcon, az I. világháborún, valamint az 1944- es német megszálláson és a 45-ös kitelepítés borzalmain keresztül mutatja be napjainkig. A könyv feldolgozza az egyház és az iskola történetét, a szokásokat, a babonákat, a rendeki elődök mindennapjaikban megélt történéseket, s annak minden szépségét és gyötrelmét, mindezt képekkel, évszámokkal és térképpel illusztrálva. A kitelepítés emléke még most is sok idős emberben fájó emlékeket szakított fel, az előadás alatt többeknek könny csillogott a szemében, amihez Meiczingerné Winkelman Katalin verse és a Dalkör éneke is hozzájárult. A vetítés után az író, Heffler László is mondott pár szót a könyvéről. Háláját fejezte ki a rendekieknek az óvodástól az aggastyánig, és mindenkinek, akik segítségére voltak a könyv megszületésében. Elmondása szerint a könyv egy komoly 50 éves kutatómunka gyümölcse, anyaga gyűjtésekor elsősorban az időseket kérdezte, mert ők olyan részletesen tudták elmondani akár a szappanfőzést is, amit a fellelhető kéziratokban, irodalomban nem talált meg. Sajnos, akikkel beszélt, azok közül már csak egy néni és egy bácsi él. De könyvtárakban, kéziratokban is kutatott, mert bármilyen fellehető írásos dokumentum segítségére volt a munkája során. Kitért a könyv hiányosságaira is. Az ékezethibákon és az elírásokon kívül téves évszám is becsúszott, valamint kimaradtak a könyvből a Laschober Mária Iskola korábbi nevei is. Ám, mint az író barátja mondta, „a világ sem tökéletes, mégis forog”. Beszéde végén az írónak kérdéseket lehetett feltenni a könyvről, majd aki szeretett volna vásárolni, az személyre szóló dedikált példányt kapott. Itt egy kis tolongás alakult ki, de aki nem fért oda az asztalhoz, az, amíg sorára várt, a Dália nyugdíjasklub jóvoltából süteményeket, üdítőket és négyféle bort kóstolhatott a büféasztalról. A dedikálást követően kötetlen baráti beszélgetések során elevenítették fel a régi élményeket, a gyermekkort a résztvevők, miközben a falakon elhelyezett térképeket, képeket csodálták. Aki most nem tudott eljönni a könyvbemutatóra és szeretne az Ajkarendeki Krónikából, az hétfőtől az ajkai Nagy László Művelődési központban is megvásárolhatja a könyvet. F.P.T. A HÉT EMBERE A zenészként is helytálló gyógypedagógust sokoldalú, színes egyéniségként jellemzik kollégái, aki nemcsak életvidám szemléletével, hanem töretlen lendülettel és mozgásszeretettel is egyengeti a fiatalok útját. Szélessy Balázs, a Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tanára 2004 óta. A közkedvelt pedagógus már el sem tudná képzelni az életét kultúra és az emberekkel való foglalkozás nélkül, pedig érettségijét Pakson kapta kézhez, ahol energetikus erőműgépész technikus végzettséget is szerzett. A műszaki tudományoktól elszakadva könyvtárosként és művelődésszervezőként diplomázott az Eötvös József főiskolán, sorkatonai szolgálatát pedig a Bánkiban teljesítette. A Molnár Gábor iskolában 2012 óta könyvtáros tanári feladatokat is ellát. A nevéhez fűződik az intézmény könyvtárának digitalizálása is. Gyógypedagógus képesítését 2014-ben szerezte meg. A diákok szinte rajonganak érte, számtalan műsorba, rendezvénybe és iskolarádiós megemlékezésbe vonta be őket az évek során. Ifjúságvédelmi feladatokat is ellát és a Diák Önkormányzat összekötő pedagógusaként segíti a fiatalok érdekérvényesítését. Szereti és tiszteli a tanítványait, nem csak tud, hanem ért is a nyelvükön, támogatja őket. A közös munkához gyakran segítségül hívja a gitárját is. 2009 óta a Somvirágok Énekmondó Együttes elnöke. Rendkívül sok tevékenységet folytat egyszerre s mindezek mellett szakít időt a gyerekek nyári táboroztatására is. Lendületéért és kitartásáért a közelmúltban a „Fogyatékos Gyerekekért Díjjal” jutalmazták a kollégái, amit a Molnár Gábor Gálán vehetett át. (Fotó: Györkös) SZÉLESSY BALÁZS Közeleg az utolsó csengetés Hamarosan megkezdődnek a ballagások Ajka középiskoláiban. A Bercsényi iskola végzős osztályai vesznek búcsút elsőként az intézménytől. Az ő ballagási ünnepségük április 29-én pénteken 16 órakor kezdődik. A másik négy középiskola szombaton délelőtt tartja az ünnepséget. A sort a Bánki kezdi kilenc órakor, a Bródy gimnázium és a Szent-Györgyi szakközépiskola végzősei tíz órára hívják az ünnepségre vendégeiket, a Vörösmarty gimnáziumban 11 órakor lesz az utolsó csengetés. A Molnár Gábor iskola szakiskolásai június harmadikén 15.30 órakor vesznek búcsút diákéveik helyszínétől. (ta) Bérmálás volt Tósokberénden Tósokberénden a Szent István király plébániatemplom egyházközségéhez tartozó fiatalok április 17-én délután vették magukhoz a második szentséget, a bérmálásét. Az Isten háza megtelt a bérmálandó fiatalokkal, a bérmakeresztszülőkkel, a családtagokkal, az iskola diákjaival, a pedagógusokkal. Rieder András, a tósokberéndi Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola igazgatója köszöntötte Márfi Gyula veszprémi érseket az egyházközség és az iskola nevében. Az érsek válaszában aggodalmát fejezte ki a keresztény egyházakkal szemben munkálkodó idegen erők megerősödésével kapcsolatban. Ezután a szentmise a bérmálkozók közreműködésével zajlott. Az olvasmány az Apostolok cselekedeteiből, a szentlecke a Jelenések könyvéből hangzott el. Majd dr. Paksi Zoltán diakónus olvasta fel az evangéliumot, őt követte Márfi érsek, aki prédikációjában az örömöt, az optimizmust és a boldogságot hirdette, amelyre a magyaroknak nagy szükségük van, hiszen köztudottan pesszimista emberek. Még a tanításokban felelhető pozitív üzenetekből is a borúlátó, kishitű gondolatokat fedezik fel. Néhány példával mindezeket alátámasztotta. Itt idézhetjük Ferenc pápát, aki szerint a „negatív gondolatok gyors elengedése kifejezetten egészséges”. A szentbeszéd után Bakos Frigyes plébános, az iskola lelki igazgatója a híveknek bemutatta a 35 bérmálkozót, akik megújították a keresztségi fogadalmukat, most már felnőve, öntudatosan. Utána a bérmakeresztszülők az érsek elé vezették a fiatalokat, akik a Szentlélek ajándékának a jelét magukhoz vették. A szentmisén közreműködött a Padragi Bányász Férfikórus és Németh Noémi, kántorizált Kányámé Grünwald Petra. Nagyon szép Hozsannákat választottak ehhez az ünnepi alkalomhoz. Feszengett az Anima Christi sanctifica me! Krisztus lelke szentelj meg engem! Kevesen mondhatják el, hogy ilyen szép zeneműre bérmálkoztak, még Márfi érsek is elismerő szavakkal illette a kórust. Az áldozás alatt az Imádlak és áldlak Isten rejtelem, Aquinói Szent Tamás himnusza hangzott el. A bérmálási mise a pápai himnusz eléneklésével ért véget. Cs.B.É.