Békéscsaba - Csabai Mérleg, 2012 (22. évfolyam, 1-22. szám)
2012-06-21 / 12. szám
»A politikai felelősség egyedül Szekeres Imrét terheli” A Honvédelmi Minisztérium vizsgálata szerint a 2006-os kormányellenes megmozdulások idején, alkotmányellenes módon, a szocialista Szekeres Imre akkori miniszter és Havril András hajdani vezérkari főnök szóbeli utasítása alapján adtak át 593 darab 40 mm-es gránátot és kilenc darab 40 mmes DT gránátvetőt a rendőrség készenléti szolgálatának. A Helyi Téma Hende Csaba honvédelmi minisztert kérdezte a példátlan esetről. Volt korábban példa arra, hogy a honvédség hadianyagot adott át belügyi, jelen esetben tömegoszlatási célra? Egyáltalán, van erre jogi, alkotmányos lehetőség békeidőben? A rendszerváltozás óta egészen 2006-ig nem volt ilyesmire példa, hiszen a honvédség békeidejű alkalmazása karhatalmi célokra szigorúan tilos mind az alkotmány, mind a kétharmados többséggel elfogadott honvédelmi törvény értelmében. Az 1990 előtti időszakot azért nem jellemezném ebből a szempontból, mert egy jogállam számára nem lehet mérvadó a diktatúra gyakorlata. - Szekeres Imrén túl, vannak még érintettjei a HM-t érintő 2006-os ügyeknek? - Nem kívánok pálcát törni a parancsot végrehajtó katonai vezetők fölött, akik közül már senki sincsen a Magyar Honvédség aktív állományában. Az egyértelmű, hogy politikai felelősség egyedül Szekeres Imrét terheli az ügyben. - A szocialista kormányok idején számos esetben adtak át hadianyagot külföldi kormányoknak, például Afganisztánnak, Iraknak, illetve feltűnően olcsón, anyagáron civil vállalkozásoknak. A HM vizsgálja ezeknek az „üzleteknek” a törvényességét? Hivatalba lépésemet követően azonnal, külső szakértők bevonásával átvilágítottam, kivizsgáltattam a megelőző öt év eseményeit, történéseit, üzleteit, és kötelességemnek megfelelően minden olyan esetben a nyomozó hatósághoz fordultam, amikor bűncselekmény alapos gyanúja merült föl. Sokat elárul, hogy az általam tett feljelentések száma megközelíti az ötvenet. - A nyolc év szociálliberális kormányzást követően, milyen erkölcsi, fizikai állapotban vette át 2010-ben a nemzeti kormány a Magyar Honvédséget? - A 2010-es kormányváltáskor hivatalba lépő új honvédelmi vezetés egy morális mélyponton lévő, folyamatos képességcsökkenéssel sújtott Magyar Honvédséget vett át. A tárca ennek megfelelően a honvédelem teljes rendszerének megújítását tűzte ki célul. - Lehetnek még csontvázak a HM szekrényeiben? - 2010 nyara óta minden fiókot kinyitottunk, minden szekrénybe belenéztünk, minden szőnyeget felhajtottunk. Ha a jövőben mégis újabb csontváz hullana elénk, kötelességem szerint fogok eljárni, éppúgy, mint korábban. De mi most a jövőre koncentrálunk. Az én feladatom az, hogy gondoskodjak a katonák kiképzéséről, felszereltségéről, felkészültségéről. BG Äi IľT/ fftar Hende Csaba: Közel 50 feljelentést tettem Magyarországon a döglött ügy tényleg megdöglik Ritkán nyomoznak tovább Az egyik leghíresebb amerikai bűnügyi sorozat a Döglött Akták, amelyben külön nyomozócsoport dolgozik a kihűlt gyilkossági eseteken. Magyarországon is elő-elővesznek döglött ügyeket, de külön nem állítottak fel ezekre az esetekre nyomozócsoportot. Ismét nyomoznak a 2000- ben, 15 évesen meggyilkolt Csonka Katalin ügyében. Hiába tűztek ki nyomravezetői díjat 12 évvel ezelőtt, tettes híján az ORFK döglött ügyei közé süllyesztették az aktát. Ritka, hogy ennyi idő után új nyomokra bukkan a rendőrség. Bartha László a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője lapunknak elmondta: amennyiben a nyomozás során az elkövető kiléte nem állapítható meg, a nyomozó hatóság határozattal felfüggeszti az eljárást. Ebben az esetben az ügyet a hatóság nyilvántartásba veszi, és ha az elkövető személyére utaló újabb adat birtokába jut, a nyomozás folytatódik. Az NNI szóvivője hozzátette: a rendőrségen nincs külön olyan osztály, amelynek kizárólagos feladata az emberölés miatt elrendelt, és az elkövető ismeretlen volta miatt felfüggesztett nyomozások vizsgálata. Nagy Orsolya Jelenet a Cold Case sorozatból Politika / Közélet Szijjártó: Miért álljunk egy lábon, ha kettő is van? Focival kezdtük és focival zártuk a beszélgetést Szijjártó Péterrel, közben kiderült az is, mi a feladata a külügyi és külgazdasági államtitkárnak. A politikus úgy fogalmazott, örömmel tölti el kinevezése, amit ő a kemény munka eredményének tart. Szijjártó Péter szerint Magyarország sikeresen szerepelhet a világban zajló gazdasági versenyben. - Hogy érzi magát? -Remekül. Az első NB2-es futballszezonunkban ezüstérmet szereztünk néhány héttel ezelőtt és ez szinte mindent felülír. A kinevezésemmel kapcsolatban pedig kis meghatottság is van bennem, ritkán neveznek ki a 30-as évei elején valakit államtitkárnak. - Mivel foglalkozik egy külügyi és külgazdasági államtitkár? - A miniszterelnökhöz kötődő külpolitikai ügyeket, nemzetközi kapcsolatokat kell intéznem, valamint külgazdasági kérdésekben kell eljárnom, elsősorban olyan munkahelyteremtő beruházások kapcsán, amelyek a miniszterelnök megállapodásain nyugszanak. Az elmúlt időszakban számos nagy jelentőségű megállapodást kötöttünk - például Kínával, Kazahsztánnal, Azerbajdzsánnal -, de ezeknek akkor van érdemi hasznuk a magyar emberek szempontjából, ha a mindennapi élet szintjéig lemennek, átjutnak a bürokrácián és megvalósulnak, vagyis munkahelyek jönnek létre belőlük. Orbán Viktor a legaktívabb külpolitikát folytató miniszterelnök a rendszerváltozás óta, és ez így van jól, hiszen a jelenlegi ingatag nemzetközi gazdasági környezetben nem elég a nyugati integrációban való sikeres helytállás, hanem végre kell hajtanunk a keleti nyitás politikáját is. Időről időre azzal vádolják önöket, hogy nem kommunikálnak egyértelműen Magyarország és az unió, illetve a Kelet viszonyáról. Miért kellene egy lábon állnunk, ha kettő is van?! Nem értem, miért vitatják egyesek annak a létjogosultságát, hogy egy a nyugati integrációban sikeresen részt vevő ország Kelet felé is nyisson. Nem kérdés, hogy hol van Magyarország helye, de az sem, hogy ki kell használni azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyek jelenleg Keleten találhatók. Amíg a Nyugat próbál úrrá lenni a saját nehéz helyzetén, addig Keleten óriási a fejlődés. Az együttműködések versenye zajlik, aki szorosabb kapcsolatokat tud kiépíteni, az sikeresebb lesz a válság utáni időszakban. - Ezzel a sűrű programmal is össze lehet majd egyeztetni a futballt? - Azért edz a csapat esténként 9-től, hogy azok is oda tudjanak érni, akik a miniszterelnökségen dolgoznak. Fejben még olyankor ott vannak a napi feladatok, de végül a sport mindig kikapcsol. szd Szijjártó Péter: Az együttműködések versenye zajlik Lovak húzhatják a magyar gazdaságot A lótartásban látja a jövőt a kormány. Annak igyekeztünk utánajárni, hogy miért van szükség Nemzeti Lovas Programra a 21. században. Czerván György államtitkár arra a kérdésre is válaszolt, hogy miként járulnak hozzá a lovak az ország bruttó hazai termékéhez. - A Vidékfejlesztési Minisztérium megfogalmazta a Nemzeti Vidékstratégiát, „a magyar vidék alkotmányát”, melynek keretében 42 nemzeti program valósul majd meg, ezek egyike a Nemzeti Lovas Program - mondta Czerván György. - A program támogatja az állattenyésztést és -tartást, ezzel elősegítve a vidéki munkahelyek megőrzését, gyarapítását. A minisztérium évente 100-150 millió forintot fordít tenyésztésszervezési feladatokra. A 2011. decemberi adatok szerint az ország lóállománya mintegy 74 ezer állatot számlál, ez azt jelenti, hogy 2011- ben 9 ezerrel több ló volt hazánkban, mint egy évvel korábban. A lovas kultúra hagyományainak ápolása, népszerűsítése nemcsak agrárgazdasági szempontból fontos. Hozzátartozik Magyarországról a alkotott kedvező kép fenntartásához. Élénkítően hat a turizmusra, a nemzetgazdaságra, vonzóvá teszi hazánkat a külföldi befektetők számára. A lovas ágazat fejlesztése tehát döntően befolyásolja az egész nemzetgazdaságot. Csupán a lósport Európában több mint 310 000 embernek ad munkát, a mezőgazdasági területek 4 százalékán termelnek lótakarmányt, ez 1,6 milliárd euró közvetlen adóbevételt jelent. gb A lótartás a magyar kultúra része?