Budapest XVIII. kerület - Városkép, 2002 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2002-08-01 / 8. szám
Van remény Erdélyi Lászlót, az oktatásért felelős alpolgármestert, gyakorló gimnáziumi tanárt kértük meg arra, tájékoztassa olvasóinkat így tanévkezdés idején az oktatáspolitikában történő változásokról. Történt-e komolyabb, említésre méltó változás az oktatáspolitikában a kormányváltással? - A közoktatásban legalább két fontos változást hozott a kormányváltás. Az egyik a közoktatásról szóló törvény módosítása, a másik a közalkalmazotti bérek jelentős megemelése. A közoktatási törvény módosításai közül néhány technikai jellegű, ám van olyan eleme is, amelyik ennél sokkal nagyobb horderejű. Sok tekintetben lehet vitatkozni a közoktatásról, egy azonban bizonyos, nem jó úton járunk. - Miért? Kérem, magyarázza ezt meg! - Az iskolában tanult tananyag sok esetben elavult, túlméretezett és fölösleges. A képességfejlesztés helyett a lexikális tudnivalók kerültek előtérbe, váltak „fontossá”. A tanárok munkája egyre nehezebb, egyre kevésbé számíthatnak megértésre a tanulóktól, de a szülőktől se kapnak elég támogatást. Nem tanulnak meg tanulni gyermekeink, pedig a tanulás egy életen át tartó program - egyre inkább alapvető követelmény. Lehetne még a sort folytatni, de talán ennyi is elegendő. - Miben változott a törvény? - Az új törvénymódosítás lehetővé teszi a centralizált kerettantervi rendszer módosítását ott, ahol erre igény, kreativitás és lehetőség is van. Nem egyszerűen a kerettantervek elsöprése következett be (szerencsére), hanem az újítóknak, a vállalkozó kedvűeknek módjuk lesz változtatni a már fentebb vázolt problémákon. A többieknek azonban csak kipróbált, kitaposott utakra kell lépniük, és időben jóval később. - Nem biztos, hogy jót tesz az ágazatnak, ha négyévente a politikai nézetekkel párhuzamosan a konzervatív, illetve liberális móddal gondolkodásösszefüggő oktatáspolitikai gyakorlat is változik? - Az iskolák esetleges szerkezeti átalakításai most nem időszerűek, nyugalom, stabilitás az uralkodó. De mégis mód van újításra, kilépésre a megszokott verkliből. Az iskolák belső életének átalakítására, a nevelési programok megújítására szükség van, s az új törvénymódosítással erre lehetőség is adódik. Ez a lehetőség egy jelentős béremeléssel párosulva valóban megújíthatja a XXI. század eleji iskolákat. Ez rendkívül fontos, hiszen a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok világosan feltárták a magyarországi problémákat. A PISA- vizsgálatok célja elsősorban az volt, hogy kiderüljön, mennyire felkészültek a diákok arra, hogy megállják helyüket a mindennapi életben, készen állnak-e a munkaerőpiac igényeinek megfelelni, képesek-e állandóan új ismereteket elsajátítani illetve befogadni. Az olvasás-szövegértés felmérésében 31 ország közül a 23. helyre kerültek fiataljaink. (Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy a 21. helyezett Németországban a most folyó választási kampány három legfontosabb témája között van a német fiatalok e téren feltárt sikertelensége.) Ezek olyan figyelmeztető jelek, amelyek miatt a már előbbiekben méltatott lépésekre feltétlenül szükség volt politikai hovatartozástól függetlenül. Reménykedjünk abban, hogy a megújulás lehetősége, valamint a béremelések együttes hatása a magyar oktatást is felfelé ívelő pályára állítja. Sz: Versenyképes, sikeres óvodáink vannak - Az elmúlt négy évről és a jövőről folyt párbeszéd az óvodák vezetőivel a tanév befejezésekor. Mi indokolta ezt a szokatlan összejövetelt? - kérdeztük dr. Feitl Istvánt, az Oktatási és Közművelődési Bizottság elnökét. - Kötelességünknek éreztük, hogy számot adjunk az önkormányzat óvodapolitikájáról azoknak az irányító szakembereknek, akikkel így vagy úgy közösen kell állalnunk a felelősséget arra, hogy mi történik a 3-6 éves kerületi gyermekekkel abban az intézményhálózatban, amely a család mellett életük legfontosabb színtere. Szép eredményeink vannak, az évekkel ezelőtt kialakított terv ösvényén haladunk. Ahogy országosan úgy a kerületben sem voltak politikai viták az óvodák fejlesztésének kérdéseiben, ami segítette az előrehaladást. Büszkék vagyunk óvodáinkra. Persze vannak lemaradásaink is, főleg az óvodaépítésben, de itt több százmilliós beruházásokról van szó. - Most az új tanév indulásakor az óvónőket és a szülőket a jövő érdekli. Milyen feladatok megoldását kell előtérbe helyezni? - Most egy olyan fontos év következik, amikor sok közös feladatot kell megoldanunk. A nevelési programok bevezetése egyértelmű siker volt, ezért nem félek attól, hogy a minőségbiztosítás tovább nem halasztható megvalósítása megoldhatatlan próba elé állítja kollektíváinkat. Azt tervezzük, hogy ehhez komoly szakértői segítséget biztosítunk. Nagyon fontos, hogy a tárgyi feltételek javításában egy pillanatra se álljunk le. A játszóudvarok korszerűsítésére helyezzük a hangsúlyt, amiben segít minket az, hogy balesetvédelmi vizsgálat volt a kerületben. Ezt figyelembe véve fogjuk megindítani az udvarok átépítésének több éves munkáját. A pályázati rendszer bevált, erre a 2003. évi költségvetésben is keretet kell biztosítani. Egyetértettünk az óvodavezetőkkel abban is, hogy a felújítási munkálatokat jó előre, akár 2006-ig be kell ütemezni, hogy készülni lehessen rájuk. Az olyan programokról sem feledkezünk meg, mint az óvodai pszichológusi, fejlesztő pedagógusi és logopédusi hálózat bővítése, tornaszobaépítés, vagy az alacska lakótelepi, illetve az Attila utcai óvoda megépítése. E két utóbbi esetében azonban nem tudunk megmozdulni állami támogatás nélkül. Az elsőre már beadtunk pályázatot, a másodikra is minden feltétel, minden dokumentáció megvan az indulásra. - A szeptemberi béremelés jelentősen javít az óvodai dolgozók anyagi megbecsülésén. Ez könnyebbség az önkormányzatnak is. - Ennek ellenére folytatni kívánjuk mind az iskolában, mind az óvodában a pedagógusok megbecsülésére, a minőségi munka értékelésére irányuló kezdeményezéseinket. Új, ötéves továbbképzési tervet dolgozunk ki és ennek keretein belül támogatjuk az óvodapedagógusok tanulását. Megmaradnak közalkalmazotti kedvezményeink, még be sem fejeződött, de máris mondhatom, hogy folytatjuk a pedagógus lakásépítési akciót. A minőségi munkát is szeretnénk az eddigieknél sokkal nagyobb elismerésben részesíteni. Sz: Háromezer óvodás férőhely van a kerületben A XVIII. kerületi önkormányzat kötelezően húsz óvoda fenntartási feladatát látja el. A húsz óvodában 2973 férőhely van, 125 csoportban. A 2001/2002-es tanévben 2770 óvodásról gondoskodtak. A 848 elballagó kisgyermek helyére 901 óvodás jelentkezését regisztrálták májusban az intézményeknél. Ezen túl két egyházi óvodába és hat magánóvodába lehet jelentkezni, ezekben megközelíthetően 240 gyermek óvodai gondozását végzik. Várhatóan nem növekszik a gyermeklétszám, mert voltak szülők, akik több óvodába is beíratták gyermekeiket, s csak szeptemberben derül ki, végül mely intézmény mellett döntenek. Idén első ízben kerülhet mindenki oda, ahova jelentkezett, egyetlen elhelyezési bizottságot sem kellett összehívni.