Cibakháza - Cibaki Hírek, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
2003. április MESÉLNEK ÉPÜLETEINK Rekviem egy kastélyról (Hl.) z FÖLDBIRTOK, JÓSZAQÁLLOMÁNY, SZEMÉLYZET..... Lapunk februári számában indítottunk útjára egy olyan cikksorozatot, amelyben településünk emberi jóságáról ismert földbirtokosát és régen lebontott kastélyát kezdtük el bemutatni azzal az indíttatással, hogy a néhai tulajdonost, magát az épületet - ami ma már történelminek mondható - nem mindenki ismeri. Ezen emlékek felelevenítése, valamint a fiatalabb korosztállyal való megismertetése sorozatunk célja. A belső tanya A tanya a földbirtokos személyzetének, valamint cselédeinek lakásaként szolgált, s a jelenlegi MIZSEI Kft. /volt MEZŐGÉP/ helyén állt. A személyzet és az asztalinas az úgynevezett cselédsoron lakott a félemeletes tanyaépületben - de nem együtt a cselédekkel -, kivéve a főszakácsot. Úgynevezett egykonyhás lakásban élt a kulcsár, a főkertész, az első főkocsis. A cselédépület négy méter hosszú volt, melynek nyugati oldalán a bognár /Deim János/, a kovács /Hranyeczki Károly/, a keleti oldalon a főkertész /Bodnár János/, valamint a kulcsár /Kraisz Kálmán/ lakott, mind családjaikkal együtt. Ugyanitt volt a lakhelye a főgulyásnak, a főkocsisnak, valamint a parádés kocsisoknak is. Sváb Gyula parádés kocsisa Lantos János volt, az intézőé Gyulai János. Ezzel szemben, nyugat felé egy másik épület helyezkedett el, ahol a négyszemélyes konyhán alakították ki a cselédházakat. A nyugati oldalon lakott az asztalinas és a főgépész. A fenti épülettel párhuzamosan egy kétszemélyes házsor állt, itt egy konyhán csak két személy lakott. Ezen a házsoron volt még a főgulyás /Burka István/ és a kőműves mester /Major István/ lakása, a házsor legvégén a csősz Radics Gyuláé. A jószágokról néhány szót Ezután következett a kis istálló, ahol a növendék marhák és csikók voltak elhelyezve. A földbirtokon hat pár igáslovat tartottak. A lovakat és a teheneket egy úgynevezett kandi /takarmánytároló választotta el. A nagy istállóban negyven tehén volt, tízes állásban. Ezzel szemben laktak a fejőgulyások, négyen egy konyhán. A hajdani Kendergyár előtt tartották a sertéseket, melyeket a Szegedi PICK vásárolt fel. A sertésből kikerülő szalonna helyben maradt komencióban. A jelenlegi MIZSEI Kft. felé haladva helyezkedett el a szín, ahol a cséplőgépek álltak /a régi Mezőgép épülete/. A hajdani ebédlő helyén volt a kovácsműhely. A kft. daraboló épületének bal oldalán voltak a parádés lovak, jobb oldalon pedig a tejhűtőház, és a különböző kamrák. Az épület 1951. január 27-én került az akkori gépállomás tulajdonába. A személyzet A kastélyban az összes személyzeti munkát - mely magában foglalta a főzést, a főétkezések feltálalását - öt ember végezte, ugyanakkor a szobalányi teendőket is ők látták el, takarítani is nekik kellett. A főszakács és az asztalinas találkozott közvetlenül az urasággal. A főszakács nő volt, a többiek az ő beosztottaiként dolgoztak, közük egy fő asztalinas, ő szolgálta fel az ételt. Az intéző Kocsis János, testvére Kocsis Antal a számtartó volt. Az intéző feladata a gazdaság ügyeinek igazgatásából állt. A számtartó kordéval közlekedett, melyet saját maga hajtott. Feladata a mostani főkönyvelőéhez hasonlított. Minden munkásnak száma volt, fizetéskor ez alapján fizették őket. A cselédek mindannyian 1945-ben költöztek ki a kastélyból. A birtokok bemutatása Sváb Gyula Cibakházán 2684 hat. Hold, 484 négyszögöl földterülettel rendelkezett, melynek része volt a szántó, a kert, a szőlő, a legelő, az erdő és a nádas. Ezekből az úgynevezett Sárszegi rész édesapjától, Sváb Jakabtól 1893-ban öröklés útján, az un. Gyügeri /Imre major/ ingatlanrész gróf Almássy Imrétől 1902-ben vétel útján lett az övé. Néhai Sváb Jakab a fent említett Sárszegi ingatlant részben árverésen, részben adás-vétel útján szerezte 1879-ben, illetve 1887-ben. A harmadik bírtokrész Cibakháza község belterületétől két kilométer távolságra, az úgynevezett Ujjszőlő I. dűlőben fekvő, mintegy 900 négyszögölet kitevő szőlő. A Sárszögben és az Imre majori részen emberi fogyasztásra alkalmas vizű, fúrott ártézi kutakból olthatták szomjukat az emberek. A Sváb Gyula gazdaságához tartozó négy major a gazdálkodáshoz szükséges épülettel volt ellátva. Az 1900 táján készült épületek legnagyobb része vályogfalazatú és nádtetős. A Dóra majorhoz tartozó épületek közül egy istálló téglafalazatú, nádtetős, körülbelül nyolcvan állat befogadására alkalmas. Két kertészház téglafalazatú, az egyik nád-, a másik cseréptetővel. Az épületekben a lakószobák száma húsz. A fent említetteken kívül egy simítóház és a raktárépület állt még itt, mely téglafalazatú, és nádtetős volt. Telekmajorban egy kétszázötven juh befogadására alkalmas istálló állt (falazata vályog, tetőzete nád). Alsósápon egy negyvennyolc állatnak helyet adó, vályogfalazatú, nádtetős istálló épült. Imremajorban egy hatvanhat állat lakhelyéül szolgáló, téglafalazatú, nádtetős igás istálló volt. A gazdasági cselédlakásokat rosszul építették fel, ezért az 1940-es években már lakóházként nem használhatták. /Folytatjuk.../ Lajmer Józsefné, Kalmár Tünde. A Sváb birtok volt gazdasági épülete felújított mai állapotában