Kiskunmajsa - Új Kun-Majsa, 1993 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1993-05-14 / 19. szám
Anyák napja Kígyóson • Anyák napi meghívót vehetett át nemrégiben szinte minden kígyósi család Üllés, Pusztamérges, Zsana, Csólyospálos Kígyóshoz tartozó része. Az anyák napi ünnepségre, amelyet a kígyósi általános iskola és óvoda közösen szervezett a Hit és Kultúra Alapítvánnyal, május 2- án került sor, több mint kétszázan jöttek el. A szentmisén minden kislány fehér színű kitűzőt, az édesanyák és nagymamák piros színű kia tűzőt kaptak. A fehér a tisztaságot jelképezte, azt hogy hogyan készüljenek fel a legszebb hivatásra, az anyaságra. A piros szín, az anyai szív szeretetét, az önfeláldozást jelképezte. Egyszerre dobbantak a szívek amikor énekelni kezdtük a „Te vagy a földi életünk vezércsillaga” című éneket, s alig maradt szem szárazon. Sági Lajos tisztelendő úr az édesanyákért ajánlotta fel a szentmisét. A mise után a kultúrházba vonult a tömeg. Ritkán adódott meg a kígyósi kultúrházban, hogy megtelt teljesen. Boldogan néztük végig a gyermekeink műsorát, amely mint mindig, most is szívreható és szép volt. Az óvodásokon és az iskolásokon kívül, néhány nagydiák is itt köszöntötte édesanyját, nagymamáját. Míg bent a meghatott közönség gyönyörködött a műsorban, kint az apukák készítették a bográcsban a birkapörköltet. Akadtak a nagypapák is, de olyanok is, akiknek nem voltak ott a gyermekei, mégis segítettek. Köszönet nekik, hogy egy egész délelőttöt áldoztak erre a munkára, amellyel a kétszáz ember részére ebédet főztek. Köszönet a Hit és Kultúra Alapítványnak, ezt a napot felejthetetlenné tették. Az ebédet régi magyar szokás szerint asztali áldással kezdjük. Nagyon jó érzés újra, szabadon elmondani. Az ebéd utáni beszélgetést később felváltotta a zene. A zenészek Majsáról és Bordányból érkeztek. Ropta itt a táncot a nagymama és az unoka egyaránt. Pihenésképpen felhangzott néhány kígyósi nóta is az apukák szájáról. Szép napsütéses délután volt és talán még a nap is mosolyogva nézte az ünneplést. Hiszen elszoktak a már a családok attól, hogy túlhajszolt életükben, néha együtt Pedig szükség örvendjenek, van arra, hogy néha a lelkünket is ünneplőbe öltöztessük, minden bút, nehézséget feledve ünnepeljünk. Sok ember munkája volt ebben a napban és mindenkinek köszönet jár érte! Köszönet, hogy segítenek szebbé tenni az életünket! Köszönet, hogy törődnek velünk! A kígyósi anyák és nagymamák nevében egy: Édesanya KUI-MAJSA ADATOK MAJSA TÖRTÉNETÉHEZ A Pentz-féle összeírás 1699 nyarán az eladás már elhatározott dolog volt. Utasították a budai kamarát, hogy tegyen jelentést a kiszemelt pusztákról. E kamara 1699. augusztus 24-én az egri kamarai prefektust, Pentz János Kristóf Ferencet bízta meg az összeírással. A kamara igazgatója német volt, aki nem ismerte a felszabadított területeket, noha 1697-ben honosságot és magyar nemességet kapott. Egyedül Sőtér Ferenc pestmegyei alispánhoz fordulhatott segítségért, aki ismerte a területet és már tudta az összeírás célját. A felvétel csak káptalani részvétellel volt érvényes, ezért közreműködésre felkérték Franyó Mihály kanonokot, jászberényi plébánost. Az összeírás embert és idegeket próbáló, szörnyű helyesírással készült. A puszták nevét mindig konyhai latin, míg a leíró szöveget német nyelven — nagyon nehezen olvasható gótbetűkkel írták. Ezek az „ékességek” azt bizonyítják, hogy e gyalázatos munkában nincs magyar kéznyom. Ismertetem mindazon pusztáknak leírását, amelyekkel városunk a történelem folyamán — tulajdon, bérlet és vétel útján — kapcsolatban volt. A neveket az eredeti, betűhív német helyesírással közlöm. Az összeírás címe: „A jászok — és a nagy —, valamint a kiskunok összeírása, amelyet a császári udvari kamarának legkegyelmesebb parancsára Pentz János Kristóf Ferenc, a római császár őfelsége kamarai prefektusa Egerben, a kirendelt Sőtér Ferenc jászkun alkapitány jelenlétében, továbbá a főtisztelendő Franyó Mihály egri kanonok és jászberényi plébános bevonásával elkezdett szeptemberben és bevégzett október végén a folyó 1699. esztendőben, Budán, február 16-án.” Mindegyik összeíráshoz számszaki elemzés, értékbecslés is járult. Pálos és Kömpöc puszták esetében — a korlátaim miatt — csak ezt az összeírást sikerült megszereznem. PALOS. Pálos puszta nagy távolsága miatt — mint puszta — 8 mérföldnyire fekszik Kecskeméttől csupa homokos talajon — nem hasznosítható másképpen, csak mint esetleges pusztai állattenyésztéssel. Mint ilyet csatolták Kecskeméthez. KÖMPÖCS . Kömpöc pusztának egy óra járásnyi hosszú és negyed járásnyi széles földterülete van és mint mindig — korábban — a kecskemétiek használták pusztaként. Onnan 8 mérföldnyire fekszik. MAYSA . Kecskeméttől 7 mérföldnyire fekszik. Itt-ott még a templom mész- és téglatörmeléke látható; határos keletre Csengéiével, nyugatra Tajóval, délre Ágasegyházával, északra Bodoglárral, hosszában másfél óra, szélessége háromnegyed óra. Homokos, a földművelésre mégis meglehetős talaj, silány rétekkel, van állóvize, de erdősége nincs; mint ilyent használják a kecskemétiek és így fizetnek érte a főherceg nádor őkegyelmességének 30 rajnai forintot. ÁGOS-EGYHÁZA. Hét mérföldnyire van Kecskeméttől, ahol még láthatja az ember erre-arra a templom fala törmelékét. Határos keletre Pálossal, nyugatra Tájóval, délre Zsanával, északra Pálossal. Hosszában másfél óra, szélessége egy óra. Homokos talaj, közepes, silány rétekkel. Van egy — eső által táplált — állóvize, de erdősége nincs. Mint ilyent a kecskemétiek használják és ezért fizetnek érte a főherceg nádor őkegyelmességének 50 rajnai forintot. KÍGYÓS az összeírásban nem szerepel. JAKAB-SZÁLLÁSA . Egy mérföld hosszában — Kecskeméten kívül — Halas felé. Határos keletre Pákával, nyugatra Orgovánnyal, délre Bugaccal, északra Kecskeméttel. Homokos talaj, mégis van szántóföldje és rétek, néhány állóvize van, mely nem iható, erdősége nincs. Hosszában két óra, szélességben ötnegyed óra, a kecskemétiek használják, mint ilyent és adnak érte így a főherceg nádor őkegyelmességének 35 rajnai forintot. Balogh Ödön Hazánk Buda felszabadítása idején eladósodott. 12—40 millió Rhenus (rajnai) forintra becsülték az adósságot. Az ország jövedelme nem fedezte a kiadást. A kiteleltetett hadak költségei is súlyosbították a helyzetet. Pénzt kellett szerezni minden áron, hogy az üres államkasszát feltölthessék. Az udvari kamara pénzszerzésre azt a módot eszelte ki, hogy az ország, az Alföld lelkét, a Jászkunságot eladják. DANTE Isteni színjátéka ezzel a mondattal kezdődik: „Az emberélet útjának felén / egy nagy sötét erdőbe jutottam, s mivel az igaz utat nem lelém.” A költő megállapítását valamennyiünk élettapasztalata igazolja. Már legalábbis azoké, akik eljutottak az „emberélet útjának feléhez.” Az a bizonyos „nagy sötét erdő” maga az ÉLET, melynek igazi sűrűjébe a földi halandó bizony csak egy fél élet után bonyolódik úgy bele, hogy nem találja a kivezető utat. Meg kell állnia, hogy tájékozódjon: hová, merre tovább? Ebben a helyzetben igazában kétféle magatartás lehetséges. Az egyik, amikor az ember elfogadja, hogy az életút nem vezet sehová. A másik, amikor nyitottá válik az út keresésére, mert nem adja fel a reményt, hogy megtalálja. Tulajdonképpen az élet értelmének és céljának megtalálása a tét, ami bizony önmagában sem kis dolog. Azok, akik lemondanak arról, hogy az ÉLET értelmét és célját megleljék, sajnálni való emberek, hiszen annak elfogadása, hogy nincs értelme és célja — közgazdasági kifejezéssel élve — az élet zsákutcába, CSŐDBE jutását jelenti. Ide kívánkozik egy idézet II. JÁNOS PÁL pápa egyik beszédéből, melyet 1985-ben mondott el a lőveni egyetemen: „Mi az a ember? Válaszolni kell erre kérdésre, elfogadva a gyakorlati materializmus, a vallási közömbösség, a szkepticizmus kihívását. Ha az ember kérdés, Krisztus a válasz. Végtelen szeretettől áthatott élete és halála megvilágította létünk legmélyebb szempontjait.” Most fogtak hozzá a japán restaurátorok MICHELANGELO világhírű faliképének restaurálásához a Sixtus kápolnában Rómában. Ezen a teremtés utáni pillanatban a félkönyökével még a földre támaszkodó ÁDÁM magasba nyújtott kezének mutató ujja érintkezik a teremtő ISTEN ujjával. A művész a festészet eszközeinek segítségével érzékelteti a kapcsolat felvételét Isten és az ember között. Érzékelteti az élet és kegyelem áramlásának megindulását. Amikor a búcsúzó JÉZUS azt mondja tanítványainak: „Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek!” — Tamás kijelenti (valamennyiünk nevében), hogy nem ismeri az utat. Ekkor jön a mindnyájunknak szóló válasz: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Vagyis ISTEN nem hagyott minket magunkra az emberi életnek abban a bizonyos „sötét erdejében” ... Napjainkban sokan keresik az utat és sokfelé keresik. Vannak, akik lidércfények után indulnak el, ki tudja mi lesz a sorsuk? Nekünk az után kell mennünk, aki maga az ÚT. Farkas László Útkeresése Gondoskodjunk róla!y Néhány mondat egy zongoráért A legismertebb és legkedveltebb hangszer zenekedvelők között, a zonagora. Beszerzése zeneiskolákban és művelődési intézményekben egyaránt komoly anyagi befektetést kívánt régen is, ma pedig csillagászati áruk miatt még jobban felértékelődtek az öregebb hangszerek is. Az elkövetkező sorokban településünk egy zongorájáról, illetve érte írok, emelek szót. A Művelődési Központ színpadán van egy hangszer, melyen játszottak már világjáró művészek is (Szabó Csilla, Kiss Gyula, Baranyay László) és már nyolc-tíz évvel ezelőtt javasolták, hogy érdemes lenne felújíttatni. Ez sajnos mindig elmaradt. Szerencse, hogy az oly sok viszontagságot megért hangszer még „életben” van, hiszen próbálták a régi időkben még a küszöbön is átlökni. Ennek az otromba műveletnek az lett az eredménye, hogy lábai kitörtek, és Bodor Miklós akkori igazgató menteni a menthetőt, merevítő vasakkal köttette össze a hangszer lábait. Azóta komolyabb baj nem érte a hangszert, de mozgatása nagy gondot jelent a jelenlegi lelkiismeretes személyzetnek is. Ezt a gondot ismét megtapasztalhattuk a május 2-i hangversenyünkön. A megoldás az lenne, ha a lábakat stúdiókerekekkel látnák el. Ennek elkészítése körülbelül 40 ezer forint. Soknak tűnik talán három kerékért ennyi pénzt áldozni. Azonban, ha arra gondolunk, hogy ezzel mintegy másfél milliós értéket védünk, ez az összeg szinte elenyésző. (Természetesen itt a hangszer használati értékéről van szó.) Azt gondolom, hogy elsőként tehát a lábakat kellene rendbehozni, ezt követően pedig a felújítást kellene elvégezni. *A két művelet egyszerre történő elvégzésével a szállítási költség is megtakarítható lenne. Tudom, hogy az idei év ezt nem teszi lehetővé, de talán a következő évben ez tervezhető lenne. Ezzel a felújítással megoldódna egy értékes hangszer sorsa. Végül is ezt a hangszert egyetlen intézmény sem tudja nélkülözni, amikor a színházteremben tartanak előadást. Ez a hangszer nélkülözhetetlen városunk számára. Gondoskodjunk további sorsáról! Tóth Kovács László ÖSSZETÖRIK A MÚLTUNKAT! A múlt héten kezdődtek meg az ásatások az egykori Marossaszállás területén. A kutatóárokból előkerült leletek is bizonyítják, hogy itt éltek eleink. Eddig már több sírmaradványt és apróbb tárgyakat találtak. Szerdára virradóra azonban illetéktelen személyek megbolygatták a sírokat, a csontokat összetörték .. . A vandálok pusztítása előtt értetlenül állunk. Miért kell a múltunkat lábbal tiporni? Olcsó vitamin forrás ! Búza, az élet A búza a legnagyobb területen termesztett kultúrnövény. A lisztjéből készített kenyér a Föld nagy részén az emberek legfőbb tápláléka. A búzaszem tartalmaz 13,5% vizet, 12,5% N-tartalmú anyagot, 1,7% zsiradékot, 68% N-mentes kivonható anyagot (keményítő, cukor, dextin), 2,5% nyersrostot és 1,8% hamut. A búza termesztése már Egyiptom legrégibb emlékei között is szerepel. Kínában időszámításunk előtt 2700 évvel már termesztették. A magyar ember a búzát életnek nevezi. A búzamag valóban élet, mert minden életfontosságú tápanyagot magában foglal. De csak akkor, ha héjával és csírájával együtt őröljük lisztté és így sütünk belőle kenyeret. A búzacsíra kivételesen gazdag ásványi anyagokban: kalciumot, krómot, kobaltot, rezet, vasat, magnéziumot, foszfort, kálciumot tartalmaz. Fehérjéje, zsírja és szénhidrátja könnyen emészthető. Telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek az újabb kutatások szerint az érelmeszesedés megelőzésére és kezelésére alkalmas. A búzacsíra a B- vitaminok egész skáláját (teljes körét) tartalmazza. A csírázó búzamag gyógyhatásai: A szervezet betegségekkel, fertőzésekkel szembeni ellenálló erejét, immunitását fokozza. A stresszekkel szembeni tűrőképességet is növeli. Idegrendszer-szabályozó hatása van. A fáradt szervezet regenerációját segíti. Méregtelenít, a májnak segíti a működését. A búzacsíra az étvágyat fokozza. A vér koleszterin szintjét csökkenti, a szív és érbetegségekkel (érelmeszesedés, érszűkület, trombózis) szemben védelmet jelent. Az öregedést lassítja. A bőr minőségét javítja, rugalmasságát fokozza, a ráncosodást megelőzi. A búzacsíra-búzafű termesztése a lakásban is lehetséges. Veszünk egy tálcát, beterítjük búzamaggal, megöntözzük, napos, meleg helyre tesszük. Naponta megöntözzük, 3—5 nap múlva csírázni kezd a vetés. 13—15 nap múltán szép, zöld növényünk lesz. Naponta vághatunk belőle ollóval és margarinos kenyérre, salátába szórhatjuk. Különösen télen és kora tavasszal, olcsó vitaminforrás. * Herda Nagy Ibolya A búzafű lakásban is megterem. Amint látható alig gyufásdoboznyi helyen is elfér.