Kiskunmajsa - Új Kun-Majsa, 1999 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1999-04-02 / 13. szám
KÖZÉLET • KULTÚRA Tempfli József nagyváradi püspök egy esztendőn belül kétszer járt városunkban. Az elmúlt tavaszon a katolikus iskola vendége volt, idén márciusban Pongrácz Gergely Ötvenhatos Múzeumát szentelte fe, mindkét esetben vállalva a hosszú, fárasztó utazást. (Kevesen tudják legutóbbi utazásának, e századi forradalmunk és szabadságharcunk vállalásának lelki rugóit. Tempfli József azért vállal szinte minden ötvenhatos ünnepségen közszereplést, mert fiatal papként Erdélyben részt vett a Romániában halálra ítélt emberek külföldre szöktetésében.) A következő megható történet talán segít még jobban megismerni őt, a Nagyváradi Püspököt, a mindig egyszerűségre, szolid emberségre törekvő főpapot, közös ismerősünket. Püspök úr - aki felszentelése előtt pedagógus volt - meglátogatta az egyik nagyváradi iskolát a húsvétot megelőző böjti időszakban. Az elsőáldozás előtt álló gyerekek és a tanító néni zavarát látva, eredeti hivatását is gyakorolva Tempfli Tanító Úr átvette az óra vezetését. Beszélt a hit fontosságáról, a böjt Húsvéti szerepéről, a feltámadás jelentőségéről. Van-e közöttetek olyan, akit még nem kereszteltek meg? - kérdezte egyszer váratlanul. A hirtelen beállt csendben egyetlen kislány állt csak fel, szégyenkezve, lesütött fejjel. A püspök-tanító odament a kislányhoz, megsimogatta annak haját és pogányságának okairól faggatta. - Tudja, pap bácsi - kezdte még mindig lehajtott fejjel a kislány -, a mi családunkból csak történet édesanyám jár templomba. - És édesapád nem emlegeti Istent? - Emlegeti ő, de csak csúnya szavak társaságában. Tempfli Püspök úr a leányka két vállára tette a kezét, maga felé fordította és mélyen a szemébe nézett. - És te szeretnéd színről színre látni Istent? - kérdezte. - Igen, nagyon - válaszolta most már könnyes szemekkel a kis nebuló. - Mikor hazamész, menj oda édesapádhoz és nézz mélyen a szemébe úgy, mint ahogyan most én teszem. Ott, édesapád szemében meglátod majd a Megváltót. Este vacsorához készülődött a család, az apa szokásához híven fáradt volt és zaklatott, már a másnapi munkájára, elintézendő ügyeire gondolt, mikor elébe állt kislánya. - Édesapám, nézz mélyen a szemembe! - Ne bolondozz már megint - korholta lányát az apa - nem látod, hogy most mással vagyok elfoglalva?! Ezer gondom van és neked mindig csak a játékon jár az eszed! - De ez most fontos! A Püspök úr mondta az iskolában, hogy ha mélyen a szemedbe nézek, akkor ott meglátom majd az Istent. Csönd lett, hosszú, zavart csönd. Másnap az apa bekopogtatott a nagyváradi püspöki palota ajtaján. - Azért jöttem - kezdte mélyről jövő hangon -, mert szeretnék megkeresztelkedni a lányommal együtt. Tegnap ugyanis az ő szeméből rám köszönt az Isten. Húsvét van, a feltámadás, a természet és a keresztény hit megújulásának ideje. K. H. Tempfli József, Nagyvárad püspöke, az ‘56-os múzeum avatóján. ,NE FEL], CSAK, HIGGY! Jaius leányának története a templomban Mindazok, akik még emlékeznek Vitai Attila és Baranyai László atyák áldásos majsai szolgálatának idejére, tudják, hogy soha nem múlt el karácsony és húsvét misztériumjáték nélkül. A Szent Gellért Általános Iskola tanárai és növendékei vállalták, hogy felelevenítik és folytatják a távozásukkal megszakadt hagyományt. Virágvasárnap délutánján több száz néző szűnni nem akaró tapsával köszönte meg a gyerekek lelket emelő és hitet formáló előadását. A kafarnaumi zsinagóga elöljárójának történetét három evangélista is örömhírként közli a számunkra. Jézusnak megesett a szíve a gyermekét elvesztő apán és újra életre hívta halott leányát. Jézus az élet fonása. Közel van mindenkihez, aki hittel fordul hozzá, a megérinthetésig közel. Jakus szerepében Kertész Zoltánt, feleségeként Szikora Juditot, a törékeny kislány szerepében pedig Molnár Bettinát láthattuk. Jézust mély átéléssel Szikora Ádám alakította. A kisebb karakterfigurák megformálásában kimagasló teljesítményt nyújtott Kovács Gábor Tündiként, Farkas Zoltán (Nóta), Sánta Norbert (Gaius) és a rabszolga-kereskedő Farkas János. A színdarab minden szereplője el tudta hitetni a nézőkkel, hogy a kétezer évvel ezelőtti Galileában járunk. Mindazok számára, akik még nem látták vagy szívesen megnéznék újra az előadást, az iskola tanulói megismétlik színdarabjukat április 18-án, vasárnap 17 óra 30 perckor, melyre ezúton hívunk és szeretettel várunk mindenkit. Ancsa Margit igazgatóhelyettes, a színdarab írója és rendezője Íme a leányotok.“ Szereplők: Szikora Ádám, Molnár Bettina, Kertész Zoltán, Szikora Judit. FOTÓ: CSONTOS KÁROLY 1999. április 2. * KUMAJSA 5