Kunszentmárton - Kunszenti Hírek, 2002 (15. évfolyam, 1-20. szám)
2002-02-10 / 2. szám
2 TESTÜLETI ÜLÉS Kunszentmártoni Hírlap A TESTÜLETI ÜLÉSRŐL JELENTJÜK: ELKÉSZÜLT A VÁROS 2002. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE A képviselő-testület 2002. január 15-én tartotta ez évi első soros ülését, melyen legfontosabb napirendi pontként megtárgyalta az önkormányzat 2002. évi költségvetési rendeletéről szóló előterjesztést. Az ülésen megjelent Jauernik István országgyűlési képviselő, az önkormányzat pénzügyi ellenőrzését végző CON-TÚR Iroda két könyvvizsgálója, valamint az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői is. Alapos előkészítés előzte meg a már elfogadott koncepcióra épülő, immár a konkrét számokat, városunk ez évi pénzügyi lehetőségeit tartalmazó költségvetési rendelet kidolgozását. Hogy a testületi ülésen elhangzott vélemények olvasóink számára teljesen érthetőek legyenek, Cseh László pénzügyi osztályvezető összefoglalta lapunknak a költségvetésről szakmai szempontból szükségképpen kiemelendő, lényegi tartalmat. A témáról készített összeállításunkat ennek közlésével kezdjük: Az önkormányzat 2002. évi költségvetéséről Az önkormányzat költségvetésének biztosítani kell intézményeinek működését, jogszabályok által is meghatározott különböző pénzbeni juttatások folyósítását (működési kiadások), és teremtsen lehetőséget az önkormányzati vagyon megóvására, növelésére. A megoldható feladatok nagysága a rendelkezésre álló bevételek függvénye. Az ez évi költségvetés ugyan 203.556.000 Ft-tal több mint amennyit az előző évi eredeti költségvetés tartalmazott (működési célú hitel nélkül) a zavartalan működés érdekében mégis 157.088.000 Ft hitel felvételével lehet számolni (ez az előző évben terv szinten 118.477.000 Ft volt). Ezek is mutatják, hogy a lehetőségek nem növekszenek az igényeknek megfelelően. A különbség mérséklésére saját elhatározás alapján aligha van mód, hiszen a saját helyi bevételek aránya csupán 15 % körüli. A tervezett összbevétel 90,7 %-a működési kiadást szolgál, így felújításra, beruházásra csupán 9,3 %-a fordítható. Feladat a források bővítése, mely alapvetően a pályázatokon való eredményes részvétellel biztosítható (melyet befolyásol a saját erő nagysága is). A költségvetés egyensúlyát jelentősen befolyásolja az a tény, hogy a központi előírások növekedését az állami támogatások emelkedése csak részben bővíti, így a szűkös helyi bevételek tovább terhelődnek, ill. jelen esetben a hiány (mely hitellel fedezhető) tovább növekszik. A költségvetés az intézmények által végzendő feladatellátásban visszalépéssel nem számol, az ellátottak száma csak egyéb okok (kevesebb igénybevevő) miatt csökken, a különböző pénzbeni juttatások nagysága a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően emelkedik. Néhány kiemeltnek vélt feladatra az előző évinél magasabb összeg lesz fordítva, így a szilárdburkolatú utak kátyúzásánál a keret megduplázódik, a közterületi játszószerek általános karbantartása megtörténik, az illegális szemétlerakó helyek felszámolása folyamatos lesz, a felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj alap 700.000 Ft-tal növekszik, és még sorolhatnék egy párat. Az a terv, hogy a közhasznú munkavégzésben mintegy 15, a közcélú munkavégzésben 16, a közmunkavégzésben 25 fő vegyen részt, ezzel is elősegítve egyrészt a foglalkoztatási gondok enyhítését, másrészt segíteni a jövedelemhez jutás lehetőségét, ill. egyes önkormányzati feladatok megoldását. Az intézmények szolgáltatásaival nap mint nap találkozva azokat természetesnek vélve talán nem is sejtjük azt a sokrétű feladatsort, melyet azok értünk tesznek, beosztva a szűkös anyagi lehetőségeket. Esetenként többet szeretnénk, azonban az említett számokból is érződik, a lehetőségek sajnos behatároltak, sőt szűkösek. A szűkösséget bizonyítja az is, hogy a város a vagyon gyarapítására csupán 147.883.000 Ft-ot tud a tervnek megfelelően ebben az évben fordítani (ebből 33.674.000 Ft hitel-visszafizetés) és ez egy lakosra vetítve még a 12.000 Ft-ot sem éri el. A költségvetés mégis úgy tervezi, hogy beruházásokra nem vesz fel újabb hitelt 2002-ben, az áthúzódó feladatok befejezésére koncentrál, és csupán néhány feladat megvalósítását kezdi meg (mint pl. az új piactér építése, mely ezek közül a legjelentősebb, bár az ez évi tervezett ráfordítás is csupán 20.000.000 Ft-ot tesz ki, Károly-telep ivóvízellátása, a Garay és az Újvilág utca szennyvízhálózatának építése, kungyalui sportöltöző építése), és előkészítésre is történik intézkedés (alsó temetői ravatalozó építése, szennyvíztisztító-telep bővítése, csapadékvíz-elvezető csatorna építése). Az önkormányzat 2002. évi közel 1,6 milliárd Ft összeget tartalmazó költségvetése látványos feladatmegoldásokra nem vállalkozik, csupán arra, hogy legalább az eddigi színvonalon működtesse az intézményeket, és csak anyagi lehetőségeknek megfelelő fejlesztések valósuljanak meg. A költségvetést jóváhagyó képviselő-testület, a feladatmegoldásban közreműködő intézményi és apparátusi dolgozók tenniakarása garancia lehet arra, hogy a célkitűzések maradéktalanul teljesüljenek. * * * Cseh László pénzügyi osztályvezető Fentiek alapján a testületi ülésen Dr. Czuczi Mihály polgármester e fontos napirend előterjesztéséhez kiegészítésként elmondta, hogy a 2002. évi költségvetést az intézményvezetőkkel történt egyeztetést követően a bizottságokon kívül a Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács és Cigány Kisebbségi Önkormányzat is megtárgyalta. Kiemelte, hogy az Országgyűlés két évre készített költségvetést, ami a tervezetthez képest lényeges eltéréseket eredményezett. Változást hozott az inflációt illetően, hiszen 6 %-kal terveztek, ami a KSH adatai szerint 9,2 %. De lényeges változást hozott a gazdasági növekedés előrejelzése és teljesülése is, hiszen a 6-7 %-osra tervezettel szemben a növekedés 3,5-4 % körül mozog. Ez volt az egyik tényező csoport, ami óriási különbséget jelent az ez évi költségvetés elfogadását illetően. A másik pedig az a mindenki által ismert tény, hogy az árvízkárok elhárítására, a Kormány 7,5 milliárd forintos elvonást alkalmazott, ez önkormányzatunkra is érvényes volt, annak ellenére, hogy itt is volt árvízvédekezés. Köztudott, hogy 2002-ben nehezebb a város helyzete, mert a központi források egyre kisebb arányban finanszírozzák a működési kiadásokat, amelyek forrását már eddig is nehéz volt önkormányzatunknak biztosítani - fejtette ki dr. Czuczi Mihály. Már 2001-ben is jelentős volt a különbség a kiadás növekedése és az adott feladathoz kapcsolódó normatív növekedés között. Ez a differencia azonban 2002-ben még nagyobb lett. Az oktatási ágazat szükséges és elvárt fenntartása 35 millió forinttal emeli meg pluszként a város költségvetését. A közalkalmazotti bérek változása érinti a szociális, kulturális intézményeinket, továbbá a szakorvosi rendelőintézetet is. Valamennyi területen elmondható, hogy nem egyszerűen az ellátási színvonal megtartása, hanem a működőképesség megőrzése is nagy feladat lesz 2002-ben. Az állami alulfinanszírozás jelentős többletforrások előteremtésére kényszeríti városunkat, amely csak hitelből biztosítható. A 2002-ben megoldandó feladatokat fontosság szerint rangsoroltuk és mindenképpen elsőbbséget biztosítottunk a város és intézményei alapvető működési finanszírozásának, mert ez a város önkormányzatának kötelező feladata. E nehéz helyzet ellenére és a működőképesség biztosítása mellett fejlesztési lehetőségekre is sor kerülhet. Ilyen például a piactér építése, két utca szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése (Garay utca, Újvilág utca) és újabbak tervezése, az ivóvízellátás megoldása Károlytelepen, néhány területen csapadékvíz-elvezetés problémájának megoldása, a kungyalui temető bővítése, illetve a kunszentmártoni alsó temetői ravatalozó építésének előkészítése, szociális bérlakások építése. Cseh László pénzügyi osztályvezető