Örkény - Mi újság Örkényen, 2002 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2002-02-01 / 2. szám
12 MI ÚJSÁG Örkényen 2002.február 120 éve született, 35 éve halt meg KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967) 1882. december 16-án Kecskeméten született. Szülei műkedvelő szinten maguk is jó muzsikusok voltak. Az édesapa hegedült, az édesanya zongorázott, énekelt Ebben a családi környezetben természetes volt, hogy Zoltán „...előbb énekelt, mint beszélt, s többet énekelt, mint beszélt..” Az édesapát, mint vasúti tisztviselőt 1884- ben Kecskemétről Galántára, 1892-ben Nagyszombatra helyezték. A gyermek Zoltán tanulmányai mellett önerőből tanult zongorázni, hegedülni, brácsázni, gordonkázni. Játszott a gimnáziumi zenekarban és énekelt a templomi kórusban is. 18 éves korában Budapestre indul. Ezzel lezárul Kodály életének egy nagy és meghatározó szakasza. Pályát választ. Jogásznak szánják, mondván „...abból minden lehet...” Végül mégis a Tudományegyetem bölcsészkara mellett dönt, de még ugyanabban az évben beiratkozik a Zeneakadémia zeneszerzés szakára is. „Pesten úgyszólván a német volt a zene hivatalos nyelve... a zenészek nagyobb része nem tudott magyarul... Nem csoda, hogy ebben a nagy német világban vágyakozás fogott el bennünket az igazi Magyarország után, amely Pesten sehol sem volt található.” Az akkori város kultúrája valóban teljesen elszakadt a faluétól. Ez a folyamat már a török hódoltság idején elkezdődött, a Habsburg-uralom alatt folytatódott. Ennek következménye, hogy a magyarság is, az itt élő nemzetiségek is, zenei és kulturális hagyományaikkal együtt a falvakba kerültek. A művelt városi réteg még Kodály idején is a nyugati, a németes műveltség híve és terjesztője volt Nemcsak nem ismerték, de le is nézték a paraszti művészetet A népdalgyűjtés „Ma egy a teendő, gyűjteni, behordani, ami künn pusztult, van még fölfedeznivaló Magyarországon.” Kodály így emlékszik vissza saját népdalgyűjtő útjára: „Ha gyalogszerrel vándorolt az ember, még hagyján, de a fonográf-felszereléshez kocsi kellett, mindjárt valami huncutságot sejtettek. ... Volt egy gyakorlati akadálya a gyűjtésnek. Mi általában az öregekre pályáztunk ... igen ám, csakhogy a falusi illemtan tiltja, hogy az öregek nyilvánosan énekeljenek ... Az öregek félnek a más, újabb dallamokat ismerő fiatalok gúnyolódásától. Külön probléma volt az asszonyok megénekeltetése. Azt tartják,... hogy az asszony mások előtt csak akkor énekel, ha részeg ... kedveztek a népdalgyűjtőnek az olyan csoportos munkaalkalmak, mint a tollfosztás,... vagy a kukoricahántás, amikor dolog közben énekel a nép.” Kodály mint nyelvművelő Minden nyelvnek megvan a maga hangszíne, tempója, ritmusa, dallama, egyszóval zenéje. A magyarét egyre többen fújják hamisan.” Kodály, ahányszor csak tehette, síkraszállt nyelvünk tisztaságáért, a gyakori magyartalan kiejtés modorosságai ellen. Bátor tett volt ez főleg a századforduló idején, amikor a vezető értelmiség többsége németül beszélt .Általában minél feljebb hágunk a társadalmi létrán, annál magyartalanabb kiejtésre találunk... Normális fejlődésű nemzetben a legelőkelőbb, a legműveltebb körök beszéde a legszebb.” Főiskolai tanár Kodály pedagógiai munkáját egészen fiatalon a Zeneakadémián, a zeneszerzés szakon kezdte. Szűkszavú, szigorú, következetes tanár volt. Tanítványait magas színvonalú művészi igényességre nevelte. Néhány közismert, híressé vált Kodálytanutvány : ÁDÁM Jenő, BÁRDOS Lajos, DORÁTI Antal. „A sikeres munkajutalma általában egy fejbiccentés. Jelző sohase volt más, csak: jó! Ami nem az, mit sem ér! Töprenghetett, verejtékezhetett a növendék, hogy ami nem jó, miért nem jó?” (Ádám Jenő) Sorra írja pedagógiai műveit, el nem mulaszt egyetlen alkalmat sem, hogy meg ne bírálná a meglévő rossz állapotokat, hogy felelősségre ne vonná személy szerint a hiba elkövetőjét, de azt is megmutatja mindig, hogyan lehet tovább jutni. Kodály nemcsak tanít, nevel is. A zene eszköz a kezében: a magyarrá, az emberré nevelés és ko/e. E nemzetmentő célkitűzés egyik jelentős területe az iskolai ének-zeneoktatás megváltoztatása. Kodály új tanítási módszerében helyet kap a szolmizáció, és végleg kiszorulnak a nyugati mintára szerkesztett tandalok, helyettük ízes, szép magyar népdalok kerülnek az óvodai, az általános és a középiskolás ének-zeneoktatásba. Nagyon szerette a kisgyerekeket, körükben föloldódott, szerette tisztaságukat, nyíltságukat .Senki sem túlságosan nagy arra, hogy a kicsinyeknek írjon. Sőt igyekeznie kell, hogy elég nagy legyen rá.” - mondotta. Megindul az “Éneklő Ifjúság” mozgalom ,,Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak, aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: örvendjen az egész világ!” A világon minden nép, minden nemzet büszke örömmel mutatja gyermekeinek nemzeti értékeit Sajnos, sokszor mi sem tudjuk, hogy melyek az igazi magyar értékek. A felszínes önismeret ellen küzdött KODÁLY ZOLTÁN. Életcélja volt, hogy hazájában mindenkihez eljusson a letisztult ősi népművészet, és hogy Európa is megismerhesse nemzeti kultúránk valódi értékeit „Az én vágyaim oda vezéreltek, ahol nagyobb munkával kevesebb sikert lehetett elérni.” “Legyen a zene mindenkié! “ (Forrásmunka: Pécsi - Kulcs a muzsikához) Csabai Mártonná összeállítása A Kodály mivAv.k A Tudományegyetem