Helyi Téma, 2008
2008-01-16
A szovjet hadsereg 1944 decemberében nagy erővel dolgozik az átkelőhely megerősítésén és kiépítésén. A környező falvak és puszták lakóit nagy számban hajtják Dunapentelére, málenkij robotra. Emberek százai dolgoznak azon, hogy a vasúti sínt átvezessék a Dunán. Ezért Rácalmás és Pentele között felszedik a vasútvonalat, és az országúnál párhuzamosan lefektetik egész a Dunáig. A környék telefon- és villanyoszlopait kifűrészelték a cölöpözési munkákhoz. Én ebben a csoportban dolgoztam, fogattal hordtuk az oszlopokat a cölöpözéshez. Az erősen zajló Duna azonban nem engedte, hogy a terv megvalósuljon, pedig éjjel-nappal folyt a munka. December 23-án éjszaka a Százlábú híd és a szigetre vezető út szögében lévő épületben volt a szállásunk. Vacsorára lencsefőzeléket kaptunk. Szalmán hevertünk, az volt a takarónk, ami rajtunk volt. Azért, hogy valami örömünk is legyen a napi munka után, egy fiatal mongol vagy tatár katona - aki a pihenőnket vagy nyugalmunkat volt hivatva biztosítani - valahol zabrált egy szájharmonikát, és azt egész éjjel fújta rendületlenül. A baj csak az volt, hogy hangszeres zenei ismerete erősen kifogásolható volt. Huszonnegyedikén reggel csikorgó hideg. Az éjszaka folyamán kicsit átmelegedett vackunkban még hidegebbnek éreztük. Tejfehér köd ereszkedett le a Dunára. Olyan sűrű, hogy szinte az orrunkig sem láttunk. Egy társammal, Szőlősi Istvánnal elhatároztuk, hogy kihasználva a sűrű ködöt, otthon fogjuk tölteni a karácsonyt. Kihasználva a katonák gyenge éberségét és a sűrű ködöt, a fogatot, amellyel a szállítást végeztük, magára hagytuk, és elindultunk Rácalmás irányába. Elég sokat bolyongtunk, elvesztettük irányérzékünket, és egyszer csak az országúton találtuk magunkat. Akkor derült ki, hogy alig hagytuk el Pentelét. Az országúton folytattuk tovább utunkat. Egyszer csak egy teherautó közeledését éreztük hátulról, s amikor észrevett bennünket, úgy fékezett, hogy mellettünk álljon meg. Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot. Félelem szállt meg bennünket, mert naivan azt hittük, hogy észrevevén szökésünket, utánunk jöttek. Kinyílt a fülke ajtaja, és egy tiszt németül kérdezett: Sprächen sie deutsch? Polgáriskolai tudásommal válaszoltam, de úgy látszik, nem volt valami meggyőző, mert újra kérdezett: - Govority paruszki? Mála govority - feleltem. Ezután a Perkátai út felől kérdezősködött. Miután sikerült eligazítanom, elköszönt. Hihetetlen. Mi nem mertünk felkéredzkedni a teherautóra, pedig mi is arra igyekeztünk. A köd ritkulni kezdett, így letértünk az országútról, és a szántóföldeken keresztül folytattuk utunkat hazáig, Hangospusztáig. Délután 4 óra körül német bombázórajok húztak a Duna irányába. Az átkelőhelyeket bombázták. Egy idő múlva, mennyi idő telt el, nem tudom, alacsonyan repülve távoztak Fehérvár felé. A késő esti gyertyagyújtásra ismét gépek jelentek meg Pentele felett. Világítótestek ún. Sztálingyertyát dobtak a falura, és annak fényénél bombázták az átkelőhelyet. A szovjet légvédelem óriási tűzzel (legalább tucatnyi löveg és fényszóró) támadta a ma is ismeretlen repülő egységet, de egyetlen gépet sem tudtak lelőni. Mennyi áldozatot követelt a civil lakosságból? Mennyit a málenkij robotosokból és a szovjetektől, erre vonatkozó adatot nem találtam. Ilyen volt Krisztus születésének várása Dunapentelén 1944-ben. Utóirat A dolgozat első részében nem állt rendelkezésemre az, hogy milyen nemzetiségű gépek támadták Dunapentelét, és nem volt ismert az áldozatok száma és illetősége. A vörös keleti horda karácsony előestéjén Apostag község lakóiból elhajtotta a családfőket, apákat és asszonyokat. A csoport kb. 9-10 órára érkezett Dunapentelére, amikor már megkezdődött a repülőtámadás, és a málenkij robotosok a jelenlegi Százlábú híd környékére érkeztek, és a feltevésem szerint egy csoportban voltak, nem engedte szétmenni őket a szovjet őrség. Ezért következhetett be az a tragédia, hogy 41 emberből azonnal meghalt 38 ember. Hárman élték túl a támadást. Az ismeretlennek jelzett repülőgépekről kiderült, hogy a pápai légi ezred egy bombázószázada, kb. 3-4 gép próbálta támadni az orosz átkelőhelyet. Az eposzokban azonban nem sok kár keletkezett, hanem az apostagi lakosokat érte a tragédia. Az áldozatok névsorát az apostagi helyi krónikás bocsátotta rendelkezésemre, Babocsik Pál tanár úr, köszönet érte. Ő tervezte az emléktáblát is 2006-ban. Németh László ■ ■ Önök írták ... Önök írták... Önök írták Karácsonyra várva Dunapentelén 1944-ben CERAGEM ® MASTERTM az Eredeti, a legjobb! Termoakupresszúrás masszázságy a koreai piacvezetőtől. A Jade kő, a hélium és infra ereje a gyógyítás szolgálatában. Csak a CERAGEM* MASTER”* gyógyászati segédeszköz. Vegye kezébe az egészségét! Szabaduljon meg bajaitól és nyerje vissza régi formáját! CERAGEM I a jobb életért! L Dunaújváros Derkovits u. 14. Tel. 25/414-568 Megvásárolható készpénzre, áruhitelre vagy egészségpénztári tagságra! A Ceragem jelenleg a világ több mint 65 országában 3000 bemutatótermet üzemeltet CERAGEM* a JOBB és BOLDOGABB életért! Kérdezze meg szomszédját, ismerősét! A bemutatóteremben a használat ingyenes! DUNAÚJVÁROSI VAGYONKEZELŐ Zrt. TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztatjuk a DMJV Önkormányzatának tulajdonában lévő bérlakások tisztelt bérlőit, hogy a lakásbérleti díjak mértéke DMJV Közgyűlésének rendelete alapján 2008. január 01. napjától 10%kal emelkedik, mely bérleti díj emelkedéséről a következő havi számlában értesítjük az érintetteket. Csúszkáltunk Dunaújváros, 2008. január 16. Turul, az égi madár A turulmadár velem van, és végigkíséri az életemet. Szobánk szekrényének tetején ott áll kiterjesztett szárnyakkal, karmaival egy „kincses” ládikó szélébe kapaszkodva. Férjem nagyapja faragta ajándékul fiatal feleségének. - Vigyáz ránk - mondjuk mosolyogva, ha felpillantunk rá. A karácsonyi ünnepekkor mindig levesszük, megnézegetjük, újra elolvassuk a ládikó alján lévő kedves szavakat: „Szathmáry Ilonkának 1896.” Majd megsimogatjuk szárnyait, és visszatesszük a helyére. Történelemtanárként is ott élt a lelkemben a turulmadár szelleme, így legfontosabb feladatomnak a hazaszeretetre, a magyar nemzet iránti tiszteletre, megbecsülésre való nevelést tartottam. Ehhez kitűnő lehetőséget nyújtott tantárgyam tanítási anyaga: a magyar nemzeti múlt, dicső emlékezetű történelmi személyiségeink, nemzeti szimbólumaink. Szívesen meséltem róluk tanítványaimnak a kötelező anyagon túl is, hiszen felbecsülhetetlen értékű nevelési lehetőséget kínáltak. Különös szellemi gyönyörűséggel járt nemzeti szimbólumaink rendkívül gazdag jelentéstartalmának közös beszélgetés során való kibontása, így például a turulmadáré. Megbeszéltük, hogy mondavilágunk e misztikus madara, amely a magyarság hadi jelvénye is volt évszázadokon keresztül, hasonlóan más népek hiedelemrendszerének madarához, csupa szépet és jót jelent. A nagy magasságból váratlanul lecsapó madár a gyorsaságot és a bátorságot fejezi ki. De tekinthető az égi magasság, a szél, a felhő, a szabadság, az élet, a termékenység, a bőség, felvirágzás, felemelkedés, a halhatatlan lélek, költői ihlet, látnoki tudás, az embert magasba emelő erő jelképének is. Képes Krónikánk miniatúrái vörös hátérrel gyakran eltűnő fekete színű madár ősi napkultuszra is emlékeztet, és a keresztény vallásra is utal (hisz Jézus Krisztus fejét is fényözön veszi körül). Számos nagy közösségnél a magasból érkező fenséges madár az isten küldötteként vagy személyes megjelenítőjeként, illetve ősatyaként jelenik meg. Így van ez az Árpád nemzetség származásához fűződő mítosz esetében is, amelyben a magyarok istene turul képében ejti teherbe a nagy fejedelmeket és királyokat adó család ősanyját, Emesét. E csodálatos történet azt bizonyítja, hogy Emese utódai, a Turul nemzetség leszármazottai isteni eredetű, elhivatott uralkodók lesznek, akik képesek arra, hogy népünknek új hazát teremtsenek, és ott egy magasabb rendű civilizációt hozzanak létre. így ez az eredetmonda, amelyben a turul a magyarok istenének alakváltozataként, megjelenési formájaként tűnik fel, a boldog, új ,evőiparrol. Tej^ a JtoflÍQ SfctiíWTiagyarok pajzsain, zászlóin, krónikáink szövegében, Árpád-kori érmeken, a nagyszentmiklósi aranykincs néhány darabján, IV. Béla és Mátyás királyunk címerén szereplő turulmadár, amely az egymást követő évszázadok folyamán az egész magyar nemzet jelképévé vált, gazdag, pozitív tartalmat hordoz. Mindazt jelenti, ami eszményi, hibátlan, győzhetetlen, isteni, ami magyar. Erre utal az Árpád-kori érmék sajátos turulábrázolása is. Ezeken a madár szárnycsúcsai olyan kacskaringóval végződnek, amely a „j” (jó) rovásjel megfelelője. A nyelvészek szerint a turul összetett szó, jelentése „viharmadár”, „isteni madár”, „a Nap madara”, „isteni ölyv”, „termékenyítő ölyv”, „dörgő ölyv”, „teremtő fény” lehetett. Igaz, hogy közelmúlt történelmünk néhány évtizedében visszaéltek ezzel a legősibb magyar szimbólummal. Igaz, hogy méltatlan kezek is érintették, megalázták. Kirekesztés helyett azonban a múlt tárgyilagos megismertetésével tudósoknak, pedagógusoknak, politikusoknak le kellene mosni róla a gyalázatot, és tudatunkhoz, szívünkhöz közel állónak kellene tartani továbbra is. Jakóné Fekete Teréz Fűtsön a szomszéd! Tisztelt Szerkesztőség! 2007. december 5-én a Helyi Téma újságban Nyalka László hőszolgáltató igazgatójának magyarázatához szeretnék röviden hozzászólni. Fűtsön a szomszéd! Több ezerre tehető a hőközpont által a lakásokba beszerelt hőfokszabályzó, lakáson belül minden helyiségben, minden radiátorra nem kevés pénzért, szlogen: „ne az utcát fűtsük”. Na ez igen jól sikerült, mert most csak egy kis szobát fűtenek nagyon sokan, főleg egyedülállóak és nyugdíjasok. Bizonyíték a fűtést befejező időszak utáni visszafizetés. Szomorú, hogy a kétszobás lakásban rákényszerülnek, hogy csak egy szobát használjanak, mert az alapdíj + fűtésdíj összegét gond lenne kifizetni. 2004-ben minden törvényt és előírást betartva gázfűtésre álltunk át, a lakásban a hőfokszabályzó 25 fokra van bekapcsolva. Gondolom, Nyalka úr ismeri, hogyan működik, időjárásfüggő, az automata kikapcsol és bekapcsol. Bármikor ellenőrizheti, az ajtó nyitva áll az igazgató úr előtt. Mivel nekem is vannak falszomszédaim, és csak 1-1 szobát fűtenek, mert spórolnak, akkor ki fűt kinek? Nyalka úr állítása szemenszedett... Lépcsőházfűtés! Mire fel? Nincs radiátor felszerelve sehol sem, viszont egy helyiség, amely osztatlan közös tulajdon, és a hőközpont használja ingyen és bérmentve. Nem kellene a lakótársakat összeugrasztani, az alapdíjat kellene csökkenteni, és minden lakó élvezhetné a kétszobás lakását. Igen tisztelt Nyalka úr! Van itt még egy nagy probléma az egész városban, a vízelszámolás. Nem egyformán mérnek a lakásokban felszerelt vízórák és a pincékben elhelyezett hőközpont órái. Ehhez mit szól? Na de már vége. A tv-ben a Tények már megtalálta a hibák okait, és remélhetőleg megoldást találnak, mert ez országos gondot okoz. A levél írójának neve, elérhetősége a szerkesztőségben megtalálható.