Herkules, 1884. április-december (1. évfolyam, 1-40. szám)
1884-05-01 / 5. szám
május 1. V. A tagok jogai és kötelességei. Az alapító és rendes tagoknak jogában áll,a közgyűléseken résztvenni, azokban szavazni, választani és választatni. Azon kívül még más előnyökkel is bírnak a pártoló tagok felett, melyek a „lawn tennis“ játékszabályaiban fordulnak elő. Minden tagnak kötelessége az alapszabályok, valamint a közgyűlés és a választmány határozataihoz alkalmazkodni. A befizetések előre történnek minden év márczius 1-én. VI. Ügyvitel. Az egylet ügyeit vezeti: a) a közgyűlés, b) a választmány. Évenként egy közgyűlés fog megtartatni, mely a választmány által február havában hivatik össze. A közgyűlés határozatképességére tizenöt tagnak jelenléte szükséges A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a választmánynak a lefolyt évről beadott jelentésének tárgyalása; b) az elnök, alelnök és még öt választmányi tagnak megválasztása; c) a kisorsolandó részvények számának meghatározása; d) tiszteletbeli tagok választása a választmány ajánlatára. A közgyűlés határozatai szótöbbséggel hozatnak; az elnök döntő szavazattal bír A közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő és az elnök, jegyző és még két tag által aláírandó és hitelesítendő. VII. Nyelv. Az egylet ügykezelési és tanácskozási nyelve kizárólag a magyar. Vili. A választmány hatásköre. A választmány az elnök, alelnök, és öt választmányi tagból áll, összesen tehát hét tagból. A választmány egy évig kezeli az egylet ügyeit és annak tagjai a közgyűlés által újra választhatók. Határozathozatalra a választmány legalább három tagjának jelenléte szükséges és azok szótöbbséggel hozatnak. A választmányi gyűléseket az elnök vagy alelnök hívja össze. A választmány hatásköre: Tagok felvétele és kizárása: képviseli az egyletet, vezeti ügyeit, kezeli vagyonát, felügyel a helyiség jó karban tartására, gondoskodik a szükséges szerek beszerzése és megőrzéséről és őrködik a játékszabályok szigorú megtartására. IX. Az elnök és alelnök hatásköre. Az elnök képviseli az egyletet hatóságok és személyek irányában, elnököl a közgyűlésen és választmányi üléseken és azok határozatait foganatosítja. Az alelnök, az elnök távollétében, annak hatáskörébe lép. X. Az egylet felosztása. Az egylet feloszlása csak akkor következik be, ha azt a közgyűlésen résztvevő tagok kétharmada kívánatosnak látná. Ez esetben az egyleti vagyon hováfordítása iránt az illető közgyűlés szótöbbséggel határoz, mely egyleti vagyon azonban csakis hazafias, közhasznú vagy jótékony czélokra fordíttathatik. Budapesten 1884-ik évi február hó 28-án.Gróf Károlyi László elnök. HERKULES. Csónak-harcz Budapest és Bécs között. (A magyar csónakászok szives figyelmébe.) A honi sportvilág feszült kíváncsiságailt néz az idei budapesti regatta elé. Mint már közöltük, a regatta junius 22-én lesz. Rendezi a két budapesti egylet: a Nemzeti és a Hunnia, valamint a pozsonyi hajós egylet. Minden arra mutat, hogy a verseny rendkívül élénk lesz. Különben — valljuk meg őszintén — nagyon ideje is már, hogy a magyar evezősök kissé keményebben fogják meg az evező végét és mutassák meg a külföldnek, hogy ők is tudnak valamit. Nem hiányzik itt sem az erő, sem az ügyesség. Olyan embereink vannak, hogy a világ bármely egylete megirigyelhetné. Csak egy* hiányzik, a sportszerű kitartás, a szigorú lelkiismeretes training. És mit mondja a magyar, s az evezőt kezeibe, a Virginiát pedig szájába kanyarultja, — meghúzzuk s aztán hol marad a német! Meg is húzza az igaz, de meddig? 2—3 perczig; aztán kifogy az erő, igen természetesen, mert sem a tüdő, sem a kar, sem a derék kellőleg előkészítve nincsen. E nélkül pedig hiába minden óriási erőfeszítés. • Ez a készületlenség az oka, hogy mióta csak emlékszünk, bécsi szomszédjaink mindig elvitték előlünk a díjakat. Várjon így lesz-e ez mindig? A múlt évi versenyre is egyetlenegy bécsi evezős jött le Budapestre s játszva verte meg ellenfelét. Bécsbe vitte a Nemzeti hajósegylet vándorserlegét. A serleget nem szabad Bécsnek oda engednünk, legalább nem anélkül, hogy komolyan meg ne mérkőzzünk érte. Vannak kitűnő skiff-evezőseink. Mihalkovics Győrből, kinek múlt évi vereségét leginkább azon körülmény idézte elő, hogy a versenyt megelőző napon hajóján változtatást eszközölt. Ez a változtatás pedig oly szerencsétlenül ütött ki, hogy a miatt a verseny napján alig tudott benne evezni, s így nem csoda, hogy elmaradt. Itt van Feith Pozsonyból, kit ugyan páros evezővel még nem láttunk működni, de általában kitűnő erőnek van elismerve. Itt van — last but not least — Mészáros Ferencz a „Nemzeti“ tagja, ki a múlt évben pair-parban gyönyörűen evezett és nyert, s általában kitűnő sportmannak bizonyult. Két év előtt a bajnoki egy óra járásban a hírneves bajnokjelöltet, Vessát győzte le. Hatalmas, ruganyos termete, sportszerű kitartása és ambitiója mellett, ha csak félannyi munkát szentel az evező-trainingnek, mint a mennyit a bajnoki járásnak szentelt, méltó és veszélyes ellenfele lehet Frey urnak s visszahódíthatja egyletének serlegét. Mint halljuk, e napokban kapott James bécsi hajóépítésztől egy pompás skiffet s már szorgalmasan gyakorolja is magát benne. Az arabok testgyakorlatai. Dr. Wetzstein J. G. damaskusi német konzul följegyzései után: K. L. Az arabokat a történet és a jelenkor utazói után is úgy ismerjük, mint a legedzettebb erős és ügyes lovasokat és harczosokat. — Ha néha egy-egy csapat arab elvetődik hozzánk testgyakorlataikat mutogatva, nem tudjuk eléggé csodálni erejüket és ügyességüket. Erőgyakorlataik és vakmerő fegyverforgatásuk utolérhetetlen. Évekkel ezelőtt a budai színkörben volt egy ily társaság. Pestről tömegesen jártunk át s mint tornászok is álmélkodtunk erőgyakorlataikon. Egyik arab nyugodtan állva, vállán, lábain és derekán hét társát birta el. Szinte megfoghatatlan volt előttünk, hogy rendszeres tornázás nélkül mint lehetett oly egyformán kifejlett izmuk s oly iskolázottnak látszó mozdulataik e barna athlétáknak. — Hanem a mi tornázásunkat testedző nemzeti játékaik könnyen helyettesítik. — Mint bármely angol labdajátéknak, úgy meg van az arabok fegyvergyakorlatának is a maga szabálya és meg van mestere, ki a legnagyobb pedantériával vezeti be tanítványait a gyakorlatokba. Az ifjak a kard helyett kezdetben két láb hosszú bottal tanulnak vívni. A balkézben bőrpajzsot tartva, az ütéseket ezzel fogják fel. Ez úgynevezett „hakam“-játék készít elő a kard- és pajzsvívásra. A kard rövid görbe törökkard, s a kerek paizs rinocerus bőrből készül 25 cm. átmérővel. E vívás az ünnepi látványosságokon, a keresztes háborúk óta, állandóan szerepel. A szabályos védések és támadások e vívásnál a nézőt bámulatba ejtik. A legszigorúbb iskolázottság, a legjobb ízlés vezeti minden mozdulatát a vívóknak. Az arabok birkózása a svájczi és görög birkózásra emlékeztet. Meg van ugyanis az erős térdig érő nadrág, mint a svájcziaknál és ép úgy beolajozzák magukat, mint a görögök. Ez által a test megfogása nehezebb lesz s a bőrnadrágot fogva, birkóznak. — Az ökölvívást is űzik, és különös, hogy pajzszsal is. — Összetett lábakkal ugrálva, versenyeznek. A görög korong (diskos) dobás is meg van az arabok testgyakorlatában, hanem már kombinálva más játékkal. A kidobott tányérral egy kőgolyót kell bizonyos irányba lökni. E játékot a sok futás miatt futójátéknak nevezik. Még a labdázásnak is van megfelelő játék az arabok testgyakorlatában, ez az úgynevezett „dahva“ vagy golyójáték. A fa-labdát ütővel verik magasba. Van némi hasonló e játékban az angolok egynémelyik labdajátékához. E játékok közül többet csak a városokban játszanak, de van egy kedvelt fegyverük az araboknak, melyet mindenütt feltalálhatunk. Ez a nebbut-YVI\s. Nebbutnak nevezik az arabok bot-alakú kedvelt fegyverét, melyet testgyakorlataikban, s játékaikon egyaránt rendkívül ügyesen forgatnak. A harczban a legveszedelmesebb fegyver s maguk az arabok is „veszedelmes botnak“ nevezik. Mulatságaikon játékszer, utazásaikon bot és fegyver, melyet már gyermekkoruktól kezdve magukkal hordanak. Alakja úgyszólván mit sem mutat, s csak rendkívüli ügyesség és erő által válhatik fegyverré. A kemény fűból faragott bot 2 méternél hosszabb, végig egyforma vastag (4 centiméter), és hogy az ütésben meg ne hasadjon, arasznyira egymástól vas- vagy rézkarikák fogják körül. A bot mindkét vége (50 cm-nyire) kerekfejű szegekkel van kiverve. Ez egyszerű bot ügyes forgatásáról csodás dolgokat beszélnek az utazók. Bámulatos gyorsasággal forgatva fejük fölött, úgy csapnak le az ellenfélre, hogy lehetetlennek látszik a védelem. De ők ép ily gyorskezűek a védelemben. Az ifjúság alkonyaikor a város kapuin kívül, nagy közönség előtt, hol tömegesen, hol párosával gyakorolja magát. És nincs oly családi vagy bármiféle ünnepély, hol ne volnának ott a nebbut-forgatók, a nászmenetek élén szépen változó sorokban tánczolva és hadonázva járnak. A mulatságok főpontja a nebbut-viadal. A vendéglők ezekkel gyűlnek meg. Az idegeneket a nebbut-tánczcal és viadallal tisztelik meg. Mint nálunk a vívásnak, úgy az araboknál a nebbut-forgatásnak híres mesterei és bajnokai vannak, kik messze vidékre elmenn nek egymással megküzdeni. Az ily küzdelmek nagy közönség előtt a kávéházak udvarain folynak le. A kávéház ajtajára, két nappal a küzdelem előtt, kiakasztják a versenydijat, a diszesen I kivárt köpenyt, igy hirdetve ki a küzdelmet. A párbajt megelőz v E három uron függ most a magyar egyletek szeme s reményteljesen tekint rájuk. Bizton hisszük, hogy a magyar szikeket dicsőségesen megvédendik. Részünkről folytonos figyelemmel fogjuk kisérni ez urak munkáját s időnkint közölni fogjuk a training főbb momentumait. Spectator.