Herkules, 1884. április-december (1. évfolyam, 1-40. szám)

1884-05-01 / 5. szám

május 1. V. A tagok jogai és kötelességei. Az alapító és rendes tagoknak jogában áll,­­a közgyűléseken résztvenni, azokban szavazni, választani és választatni. Azon kívül még más előnyökkel is bírnak a pártoló tagok felett, melyek a „lawn tennis“ játékszabályaiban fordulnak elő. Minden tagnak kötelessége az alapszabályok, valamint a köz­gyűlés és a választmány határozataihoz alkalmazkodni. A befizetések előre tör­ténnek minden év márczius 1-én. VI. Ügyvitel. Az egylet ügyeit vezeti: a) a közgyűlés, b) a választmány. Évenként egy közgyűlés fog megtartatni, mely a választmány által február havában hivatik össze. A közgyűlés határozatképességére tizenöt tagnak jelenléte szükséges A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a választmánynak a lefolyt évről beadott jelentésének tárgyalása; b) az elnök, alelnök és még öt választmányi tagnak megválasztása; c) a kisorsolandó részvények számának meghatározása; d) tisz­teletbeli tagok választása a választmány ajánlatára. A közgyűlés határozatai szótöbbséggel hozatnak; az elnök döntő szavazattal bír A közgyűlésről jegyző­könyv vezetendő és az elnök, jegyző és még két tag által aláírandó és hite­lesítendő. VII. Nyelv. Az egylet ügykezelési és tanácskozási nyelve kizárólag a magyar. Vili. A választmány hatásköre. A választmány az elnök, alelnök, és öt választmányi tagból áll, összesen tehát hét tagból. A választmány egy évig kezeli az egylet ügyeit és annak tagjai a közgyűlés által újra választhatók. Határozathozatalra a választmány legalább három tagjának jelenléte szükséges és azok szótöbbséggel hozatnak. A választmányi gyűléseket az elnök vagy alelnök hívja össze. A választmány hatásköre: Tagok felvétele és kizárása: képviseli az egyletet, vezeti ügyeit, kezeli vagyonát, felügyel a helyiség jó karban tartására, gondoskodik a szük­séges szerek beszerzése és megőrzéséről és őrködik a játékszabályok szigorú megtartására. IX. Az elnök és alelnök hatásköre. Az elnök képviseli az egyletet hatóságok és személyek irányában, elnököl a közgyűlésen és választmányi üléseken és azok határozatait foganatosítja. Az alelnök, az elnök távollétében, annak hatáskörébe lép. X. Az egylet felosztása. Az egylet feloszlása csak akkor következik be, ha azt a közgyűlésen részt­vevő tagok két­harmada kívánatosnak látná. Ez esetben az egyleti vagyon hováfordítása iránt az illető közgyűlés szótöbbséggel határoz, mely egyleti vagyon azonban csakis hazafias, közhasznú vagy jótékony czélokra fordíttat­­hatik. Budapesten 1884-ik évi február hó 28-án.Gróf Károlyi László elnök. HERKULES. Csónak-harcz Budapest és Bécs között. (A magyar csónakászok szives figyelmébe.) A honi sportvilág feszült kíváncsiság­ailt néz az idei budapesti regatta elé. Mint már közöltük, a regatta junius 22-én lesz. Ren­dezi a két budapesti egylet: a Nemzeti és a Hunnia, valamint a pozsonyi hajós­ egylet. Minden arra mutat, hogy a verseny rendkívül élénk lesz. Különben — valljuk meg őszintén — nagyon ideje is már, hogy a magyar evezősök kissé keményebben fogják meg az evező végét és mutassák meg a külföldnek, hogy ők is tudnak valamit. Nem hiányzik itt sem az erő, sem az ügyesség. Olyan embereink vannak, hogy a világ bármely egylete meg­irigyelhetné. Csak egy* hiányzik, a sportszerű kitartás, a szigorú lelkiismeretes training. És mit­ mondja a magyar, s az evezőt kezeibe, a Virginiát pedig szájába kanyarultja, — meghúzzuk s aztán hol marad a német! Meg is húzza az igaz, de meddig? 2—3 perczig; aztán kifogy az erő, igen természetesen, mert sem a tüdő, sem a kar, sem a der­ék kellőleg előkészítve nincsen. E nélkül pedig hiába minden óriási erőfeszítés. • Ez a készületlenség az oka, hogy mióta csak emlékszünk, bécsi szomszédjaink mindig elvitték előlünk a díjakat. Várjon így lesz-e ez mindig? A múlt évi versenyre is egyetlenegy bécsi evezős jött le Buda­pestre s játszva verte meg ellenfelét. Bécsbe vitte a Nemzeti hajós­egylet vándorserlegét. A serleget nem szabad Bécsnek oda engednünk, legalább nem a­nélkül, hogy komolyan meg ne mérkőzzünk érte. Vannak kitűnő skiff-evezőseink. Mihalkovics Győrből, kinek múlt évi vereségét leginkább azon körülmény idézte elő, hogy a versenyt megelőző napon hajóján változtatást eszközölt. Ez a vál­toztatás pedig oly szerencsétlenül ütött ki, hogy a miatt a ver­seny napján alig tudott benne evezni, s így nem csoda, hogy elmaradt. Itt van Feith Pozsonyból, kit ugyan páros evezővel még nem láttunk működni, de általában kitűnő erőnek van elismerve. Itt van — last but not least — Mészáros Ferencz a „Nem­zeti“ tagja, ki a múlt évben pair-parban gyönyörűen evezett és nyert, s általában kitűnő sportmannak bizonyult. Két év előtt a bajnoki egy óra járásban a hírneves baj­nok­jelöltet, Vessát győzte le. Hatalmas, ruganyos termete, sportszerű kitartása és ambitiója mellett, ha csak félannyi munkát szentel az evező-trainingnek, mint a mennyit a bajnoki járásnak szentelt, méltó és veszélyes ellen­fele lehet Frey urnak s visszahódíthatja egyletének serlegét. Mint halljuk, e napokban kapott James bécsi hajó­építésztől egy pom­pás skiffet s már szorgalmasan gyakorolja is magát benne. Az arabok testgyakorlatai. Dr. Wetzstein J. G. damaskusi német konzul följegyzései után: K. L. Az arabokat a történet és a jelenkor utazói után is úgy ismer­jük, mint a legedzettebb erős és ügyes lovasokat és harczosokat. — Ha néha egy-egy csapat arab elvetődik hozzánk testgyakor­lataikat mutogatva, nem tudjuk eléggé csodálni erejüket és ügyes­ségüket. Erőgyakorlataik és vakmerő fegyverforgatásuk utolér­hetetlen. Évekkel ezelőtt a budai színkörben volt egy ily társaság. Pest­ről tömegesen jártunk át s mint tornászok is álmélkodtunk erő­­gyakorlataikon. Egyik arab nyugodtan állva, vállán, lábain és derekán hét társát birta el. Szinte megfoghatatlan volt előttünk, hogy rendszeres tornázás nélkül mint lehetett oly egyformán kifej­lett izmuk s oly iskolázottnak látszó mozdulataik e barna athlé­­táknak. — Hanem a mi tornázásunkat testedző nemzeti játékaik könnyen helyettesítik. — Mint bármely angol labdajátéknak, úgy meg van az arabok fegyvergyakorlatának is a maga szabálya és meg van mestere, ki a legnagyobb pedantériával vezeti be tanít­ványait a gyakorlatokba. Az ifjak a kard helyett kezdetben két láb hosszú bottal tanul­nak vívni. A balkézben bőrpajzsot tartva, az ütéseket ezzel fog­ják fel. Ez úgynevezett „hakam“-játék készít elő a kard- és pajzs­­vívásra. A kard rövid görbe törökkard, s a kerek paizs rinocerus bőrből készül 25 cm. átmérővel. E vívás az ünnepi látványossá­gokon, a keresztes háborúk óta, állandóan szerepel. A szabályos védések és támadások e vívásnál a nézőt bámulatba ejtik. A leg­szigorúbb iskolázottság, a legjobb ízlés vezeti minden mozdulatát a vívóknak. Az arabok birkózása a svájczi és görög birkózásra emlékeztet. Meg van ugyanis az erős térdig érő nadrág, mint a svájcziaknál és ép úgy beolajozzák magukat, mint a görögök. Ez által a test megfogása nehezebb lesz s a bőrnadrágot fogva, birkóznak. — Az ökölvívást is űzik, és különös, hogy pajzszsal is. — Összetett lábakkal ugrálva, versenyeznek. A görög korong (diskos) dobás is meg van az arabok testgya­korlatában, hanem már kombinálva más játékkal. A kidobott tányérral egy kőgolyót kell bizonyos irányba lökni. E játékot a sok futás miatt futójátéknak nevezik. Még a labdázásnak is van megfelelő játék az arabok testgya­korlatában, ez az úgynevezett „dahva“ vagy golyójáték. A fa-lab­dát ütővel verik magasba. Van némi hasonló e játékban az angolok egynémelyik labdajátékához. E játékok közül többet csak a városokban játszanak, de van egy kedvelt fegyverük az araboknak, melyet mindenütt feltalál­hatunk. Ez a nebbut-­YVI\s. Nebbutnak nevezik az arabok bot-alakú kedvelt fegyverét, melyet testgyakorlataikban, s játékaikon egyaránt rendkívül ügye­sen forgatnak.­­ A harczban a legveszedelmesebb fegyver s maguk az arabok is „veszedelmes botnak“ nevezik. Mulatságaikon játékszer, utazásaikon bot és fegyver, melyet már gyermekkoruk­tól kezdve magukkal hordanak. Alakja úgy­szólván mit sem mutat, s csak rendkívüli ügyesség és erő által válhatik fegyverré. A kemény fű­ból faragott bot 2 méternél hosszabb, végig egyforma vastag (4 centiméter), és hogy az ütésben meg ne hasadjon, arasznyira egymástól vas- vagy réz­karikák fogják körül. A bot mindkét vége (50 cm­-nyire) kerek­­fejű szegekkel van kiverve. Ez egyszerű bot ügyes forgatásáról csodás dolgokat beszélnek az utazók. Bámulatos gyorsasággal forgatva fejük fölött, úgy csapnak le az ellenfélre, hogy lehetetlennek látszik a védelem. De ők ép ily gyorskezűek a védelemben.­­­ Az ifjúság alko­nyaikor a város kapuin kívül, nagy közönség előtt, hol töme­gesen, hol párosával gyakorolja magát. És nincs oly családi vagy bármiféle ünnepély, hol ne volnának ott a nebbut-forgatók,­­ a nászmenetek élén szépen változó sorokban tánczolva és hado­­názva járnak. A mulatságok főpontja a nebbut-viadal. A ven­déglők ezekkel gyűlnek meg. Az idegeneket a nebbut-tánczc­al és viadallal tisztelik meg. Mint nálunk a vívásnak, úgy az araboknál a nebbut-forgatás­­nak híres mesterei és bajnokai vannak, kik messze vidékre elmenn­­ nek egymással megküzdeni. Az ily küzdelmek nagy közönség­­ előtt a kávéházak udvarain folynak le. A kávéház ajtajára, két­­ nappal a küzdelem előtt, kiakasztják a versenydijat, a diszesen I kivárt köpenyt, igy hirdetve ki a küzdelmet. A párbajt megelő­z­ v E három uron függ most a magyar egyletek szeme s remény­­teljesen tekint rájuk. Bizton hisszük, hogy a magyar szik­eket dicsőségesen megvédendik. Részünkről folytonos figyelemmel fogjuk kisérni ez urak mun­káját s időnkint közölni fogjuk a training főbb momentumait. Spectator.

Next