A Hét, 1890. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1890-04-27 / 17. szám

276 irt képkritikáival, egy kötetnyi corapilatiójával, avagy ultramon­­tán vezérczikkeivel szolgált rá a rk. professorságra ? Azt mi nem tudjuk, hát nem is szolgálhatunk vele. Kénytelenek vagyunk fönt hagyni nyilt kérdésképen tovább arra is ezt: «Mért lett tanár Pastei­­ner Gyula ?» A nyelvtörténeti szótárból, melyet az akadémia megbízá­sából tudvalevőleg Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond szerkesz­tenek, a harmadik füzet is megjelent. A nagybecsű vállalatnak ez az új füzete a «kívánkozik—külül» szavak közé eső nyelvanyagot adja ugyanazzal az alapossággal feldolgozottan, mint az eddig megjelent füzetekben. Feuillet új regénye. A «Szegény ifjú» hírneves szerzője, Jacques fia halálakor — tudvalevőleg — kijelentette, hogy nem nyúl többé tollhoz. Ez a nyilatkozat is «Serment d’artiste» volt, mint a Sardou hasonló fogadkozásai, a­minek csak örülni lehet. A «mű­vész becsület»-tel t. i. megfér, hogy az ember megváltoztassa az ilyen elhamarkodott elhatározásokat, melyek megtartása mindenkinek csak veszteség volna. Szerencsére a hetvenhét éves Feuillet-n is betelt a franczia mondás, a­mi annál örvendetesebb, mert új regénye leg­java munkáiból való. «Művész becsület» (Honneur d’artiste) a czíme, t­árgya a következő sorokban foglalható össze. Egy elszegényedett nemes kisasszony férjhez megy egy neves művészhez, hogy meg­szabaduljon gőgös pártfogónője kellemetlen környezetéből. Ez a pártfogónő kitagadással fenyegeti unokaöcscsét, ha a szegény lányt magáévá teszi. De a fiatal asszony ezután is az aristokratához vonzódik, bár igyekszik derék férjét megbecsülni. Ekkor meghal a nagynéni, a­minek következtében a lemondásra kényszerített nő erénye komoly veszedelembe jut. A két férfi sajátságos párbajban egyez meg. Hogy minden feltűnést elkerüljenek, elhatározzák, hogy az ölje meg magát közülök, a­ki a czéllövésnél veszt. A sors a mű­vészt találja, s ez meg is lövi magát. (Persze, ha nem czéllövésben, hanem rajzolásban versenyeztek volna, az eredmény egészen máskép üthet ki.) De a két szerelmesből még­sem lesz boldog pár. A férj árnyéka közéjük tolakodik. A vége az, hogy a nő kolostorba vonul, a férfi pedig Amerikába vándorol. «Általános világnézet», e meglehetős általánosságban tar­tott és mégis különös czím alatt füzetet kaptunk, melyet szerzője philosophiai tanulmánynak nevez, s melynek czímlapja szóról szóra a következőkép hangzik: «Általános világnézet, philosophiai tanul­mány, irta Spannágel Samu (Schaller Jenő), fordította Seemann Gábor. Cservenka, Spannágel Samu könyvnyomdájából, 1890.» Nem csak a János-arczu író, a fordító és a nyomdász neveiben, de a megjelenés helyeként említett «Cservánká»-ban is annyi a rejté­lyesség, hogy mistiphikácziónak tartanák az egész nyomtatványt (egy könyvnyomtató megengedhet magának efféle tréfát), ha a belső czímlappal átellenben ott nem volna látható a titokzatos Spannagel arczképe, a­mely kizár minden kételkedést. Ez a photographia na­gyon jó képű, látnivalóan derék embert ábrázol. Maga a könyv erősen vitatkozik Kanttal, Hartmannal, de különösen egy Köbner Gyula nevű úrral. Ára fűzve 1 frt 30 kr. annak, a ki bekötve óhajtja megszerezni, 30 krral többe kerül. T­alány: 3­ökrös a gyulától. Királyséta vonalakkal; fenti betűi összekötve három költő nevét adják. A 15. számban közölt talány megfejtését s a megfejtők névsorát jövő számunkban közöljük. Sakk:. II. sz. feladvány. Schuster Zsigmondiéi Budapesten. Sötét (7). Világos indul s a második lépésre matot mond. A 11. számú feladvány megfejtése : Világos 1. Hf3—d4 ésXd­1 2. HesXd1 stb. 1. . . . Ke4—dq 2. He5—c6 X stb. 1. . . . Kd4—c6 2. Vf7—f3 X stb. Világos (7). Heti posta. Sincerus. Boldog Isten, ön azt akarja, hogy az akadémiát igazság vezesse a tagajánlásokban és tagválasztásokban. Hát ön meg akarja változtatni a dolgok ős­rendjét! Megy a lomha­társzekér előre, kiczirkalmazott útján meg nem állítja az ön czikke sem, mint a­hogy nem állította meg egy egész irodalom. Hagyjuk hát el a Dunába való vízhordást és nyugodjunk bele a megváltoztathatlanba Pécs. Si-­G. Lapunk fején ott találja a figyelmeztetést, hogy kéz­iratok megőrzésére és visszaküldésére nem vállalkozhatunk. Egy sze­rencsés véletlen megóvta novelláját a pusztulástól. Visszakapja. — Nagyvárad. M. Azt írja, hogy utóbbi számainkat a könyvkereske­dés utján oly ronda, gyűrött állapotban kapta, hogy még bekötésre sem alkalmas. Sajnos, hogy nem ön az első, ki ily panaszszal for­dul hozzánk. Nyilván ingyen olvasói is vannak lapunknak, a­kik sillabizálni tanulnak belőle. Cselekedjék úgy, a­mint ajánlja. Szívesen beleegyezünk. — aphorismákat köszönettel fogadjuk. Válogatunk belőlük.­­ Budapest. K. O. A nyár folyamában aligha kerülhetjük ki, hogy hosszabb lélegzetű, folytatásos dolgokat is ne hozzunk és akkor az ön óhajtása teljesül. Budapest. W. J. Oda — oda ! He­gedős. Heine óta sokszor megénekelték a «Junge Leiden» álom­átszőtt, lázas történeteit. Az öné nem jobb, nem rosszabb a többi­nél. Azt is concedáljuk, hogy egy-egy képe sikerült, egészben véve azonban nem üti meg a mi mértékünket. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Kiss József. Főmunkatárs : Justh Zsigmond. A Szt. Lukács-fürdő, mely ma Budapesten kétségtelenül a legelőkelőbb és legkényelmesebb fürdők egyike, külön díszes és a fürdővel kapcsolatos nagyszabású hotelt építtetett. A szép szálló ünne­pélyes megnyitása május elsején lesz.

Next