A Hét, 1890. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1890-06-29 / 26. szám
420 Új vígjáték Jókai Mórtól Jókai Mór svábhegyi villájában új darabot olvasott fel néhány barátjának. A mulatságos és tarka cselekvényű vígjáték egy magyar fejedelmi udvar életét mutatja be érdekesen. Az új darabot alkalmasint még e téren előadják a nemzeti színházban. Új zene palotát készül, hír szerint, Csáky vallás- és közoktatásügyi minister Budapesten építtetni s e végből nemsokára enquettet hiv össze. Az «ember tragédiáját» szerb nyelvre fordította le Jovánovics János kitűnő szerb író, aki a Kisfaludy-társaságnak is tagja. A könyv kiválóan díszes kiállításban jelent meg. Az aradi vértanú-szobor leleplezése napjául a bizottság véglegesen október 6-át állapította meg. Az ez alkalomra hirdetett óda-pályázat bírálói közé a Petőfi-társaság, a lemondott Komócsy József helyére Falugyi Menyhértet választotta. Nyelvőr-emlék czímmel egy ritka nyomdai csínnal kiállított diszmó jelent meg «A Hét» tőszomszédságában, Hornyánszky Viktor nyomdájában. Szarvas Gábornak a királyi tanácsossá történt kinevezése emlékére adták ki barátai. Úgy látszik a tudósok és könyvmolyok mind szerelmesek a papír-dicsőségbe s életük minden nevezetesebb fordulata megkívánja a maga kiadványát, Pulszky-album... Hunfalvy-album ... Szilágyi-album .. . Stoczek-album . . . Budenzalbum . . . stb. Szarvas Gábort is, a ki a nyelvészet terén nagy dolgokat művelt s a Nyelvtörténeti szótárban Simonyi Zsigmonddal egyetemben el nem múló emléket állított magának, méltán megilleti hát a maga albuma, mely a tömeges pohárköszöntések reproductióján kivül az ünnepelt életrajzát, működésének méltatását és egy pár csinos humoros apróságot tartalmaz. Ezek közül való a «Szarvas Gábor megdicsőülése» czímű kedélyes tréfa is, melyet mai számunk reprodukál. A munka ára 80 kr. Festőnők tárlata volt látható e héten a várkert bazári helyiségeiben. Az öt évvel ezelőtt alapított rői festőtanfolyam 17 növendéke állított ki valami 200 festményt s rajzot, köztük néhány figyelemreméltót is. Különösen Strobl Zsófia k. a. festményei arattak nagy elismerést úgy eredeti tehetségre valló conceptiójukkal, mint biztos rajzukkal. Bruch Hermin, Török Irén, Kocsi Horváth Jolán s a kezdő Hilbert Irén művei szintén megérdemlik a fölemlítést. Általában a tárlat arról tett tanúságot, hogy a tanfolyam megfelel czéljának: ügyes műkedvelőket képez s így terjeszti a műérzéket s a művészet iránti melegebb érdeklődést, amire bizony nagy szükség van. A müncheni nemzetközi képkiállítás már kiválasztotta a beküldött művek közül azt az 1800-at, amelyet a tárlatra bocsát. A legtöbb kép természetesen német festőktől való, de képviselve van számos idegen festő is, különösen franczia és hollandi. Magyarok is vannak néhányan. A kiállítás sensatiós darabja előreláthatólag Szemiradski «Phryné»-je lesz. Blaha Lujza Nagy-Szebenben több estén át nagy sikerrel vendégszerepelt. A szebeni magyarság minden este zsúfolásig megtöltötte a színházat, a szászok azonban tüntetőleg távol maradtak, sőt a művésznő utolsó felléptekor egy kis botrányt is rögtönöztek. Míg ugyanis az előadás folyt, a szász atyafiak bedobálták a színház ablakait. Ezt is azonban olyan circumspectus módon cselekedték hogy a tapintatos rendőrség egyet sem tudott közülök nyakoncsípni. A magyar barbárságtól annyira féltett szász kultúra e zajos nyilatkozása különben nem zavarta meg az előadást s a magyar közönség csak annál nagyobb gyönyörűséggel tapsolta meg a mi csalogányunkat. Mickiewicznek, a lengyelek nagy költőjének a hamvait július 4-én szállítják Párisból Krakkóba. Ez a nap a lengyeleknek valóságos nemzeti ünnepük lesz, amelyre úgy Osztrák, mint Porosz- Lengyelországból ezeren meg ezeren készülnek Krakkóba, nemcsak az intelligens elemek, de még a parasztok is. Ezek egy óriási kalászkoszorúval akarják leróni hálájukat ama költő iránt, aki a jobbágyság felszabadításáért síkra szállott. Az ünneplésnek a legszebb momentuma mindenesetre az, hogy a községek ezrivel vásárolják a költő munkáit és szétosztják a nép közt. Az orsz. színészeti kiállításra nagyban folynak a készülődések s ma is számosan küldtek be érdekes kiállítási tárgyakat. Remélik, hogy a kiállítás augusztus 15-én megnyitható lesz, annál inkább, mert most már ennek financziális akadálya nincs, minthogy Szapáry Gyula gróf, mint belügyminister, erre a czélra, meleghangú levél kiséretében 2000 irtot utalványozott. Labas et ailleurs (Túlnan és egyebütt) — e cím alatt Jacques Saint-Cere, a párisi «Figaro» szellemes munkatársa egy testes kötetnyi úti benyomást bocsátott közre. A nevezett író tulajdonképen csak mint az előszó szerzője szerepel a könyvön, mely felett a «Vie Parisienne»-ből nagyon ismert Mitchi név olvasható. Mitchi azonban írói alteregója Saint-Cére úrnak, a ki sokoldalú tehetségét a legkülönbözőbb pseudonymek alatt érvényesíti s csakis a «Figaro»-ban megjelenő czikkei alá írja saját nevét. Legújabb kötetével — melyet Caran d’Ache, Forain, Sahib, Valiét és Bac igen csinos kis rajzokkal díszítettek — Németországon, Anglián, a Schweitzon és Francziország déli vidékein vezet bennünket keresztül. Az, aki a nyári hónapokban útra kél az említett vidékek egyikére vagy máshová, nem kívánhat magának e könyvnél szórakoztatóbb útitársat. Mert ritka ember lát oly sokat és observál oly jól, mint Saint-Cére úr. És a mi a fő, máskép lát mindent, mint mi s a legtöbbször azt látja, amit mi észre nem veszünk. Élénk és szellemes tolla alatt, mely az unalmat nem ismeri, életet élt minden. Kötetét végig olvasva, azzal az illusióval teszszük le, mintha magunk szemléltük volna mindazt, amit benne leír, mintha átéltük volna elbeszélt élményeit. E hatás annál meglepőbb, mert semmire sem terjeszkedik ki részletesen. Legtöbbször csak érinti a tárgyakat s egy-egy találós vonással vagy szellemes opereuvel végez velök s tova siet. Kevés dolgot bámul, sokat kinevet, de a legtöbbet furcsának találja, a boulevardier-nek azzal a bizonyos jóindulatú mosolyával, mely alatt megszűnik sértőnek lenni. Nevet, de egyúttal nevettet és ez kibékit még ott is, ahol, mint például a németekkel szemben, kissé szigorú. Ahol a tárgy komoly, ép oly biztosan megtalálja a komoly hangot és ép oly megkapó. Eme kiváló tulajdonságánál fogva is helyénvalónak véltük olvasóink figyelmét Magyarország egy igaz barátjának e könyvére felhívni, mely egyszersmind kiváló példája a könnyed, szellemes franczia causerie-stilnek. Meszlényi Adriennek. a , a színész-iskola végzett növendéke e héten zajos hatással vendégszerepelt a budai színkörben. «Vicomte Letoriéres» czímszerepében lépett föl. A közönség nem akart betelni a tapsolásával, s a sajtó a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg az est sikeréről. Talány. — Göbrösy Higulától. — A 24 számban megjelent rejtélyes felirat megfejtése: Viszik Ruszkó testvérek a menázsi ládát. Helyesen fejtették meg: Heller Hortense, Hirsch Vilmosné, Kolovrath, Csombó Klára, Lövy Malvin és Tercsiké, Maufmann Margit, Seefehlner Margit, Czanyuga R. Mattyasovszky Erzsiké. M Köd Köd AM Heti posta. Lapunk félévi folyamának tartalomjegyzékét a jövő számmal küldjük meg előfietőinknek. B.-Sz.Miklós, H. Vilmosné. Engedje, hogy utólagosan megköszönjük a gratulatiót. Az a rejtvény nyilván elkallódott valahol, sehol sem találjuk, de azt hiszszük, ahol az termett, terem ott még más is. Üdvözlet. — Engadin. A megszokott biablon szerint indul és áttetsző homály helyett egész dilumi ködbe burkolja a históriáját. Annyi világos, hogy hősnője körülbelül a második felvonás közepén agyongyilkolja magát és hőse a harmadik elején megbolondul. Egyéb szerencsétlenség nem történik, de ennyi épen elég. — Arad. M. F. Jó lesz kissé pihentetni a tollat. Erőszakolni az esélét nem lehet. — Budapest. Névtelen levelekre nem válaszolunk. Csodálatos, hogy többnyire azok álcráskodnak, akiket különben sem ismer senki. — Budapest. I. r. Ajánljuk figyelmébe Endrődy Heine-fordításait. Bár ezeket is eleget gáncsolták, nekünk úgy rémlik, hogy az eddigi magyar Heine-fordítók közt ő találja el legjobban az eredeti hangját. Az Azrát régebben Vadnai Károly is lefordította elég szépen. Egy újabb, kevésbé szerencsés fordításnak a közlése nincsen indokolva. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Kiss József. Főmunkatárs : Justh Zsigmond. Fekete selyemkelméket 60 krtól kezdve 11 frt 65 krg méterenként — simák avagy mintázottakat (körülbelül 180 fajta) — küld darab vagy ruhaszámra vám és bérmentesen HENNEBERG G. (cs. és k. udvari szállító) gyári raktára Zürichben. Minták kívánatra küldetnek. Levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó.