A Hét, 1891. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-04-26 / 17. szám
276 mint tiz perczczel a bálbamenés előtt a nagy álló tükör előtt illeged magát, szemlét tart maga fölött s nagyjában kipróbálja szépségének erejét, melylyel győzni akar. Itt egy fodrocskát igazit helyre, ott meg egy ránczocskát simít félre, ajkán egy mosoly, szemeiben egy tekintet hatását számítgatja a tükörből, aztán : all right! a diadal. Vagy a bukás felé ! Körülbelül ez a különbség egy első előadás és a főpróba közt. * A népszínház új operette-jének, ,,Miss Heliett“-nek szerdán délelőtt volt a főpróbája. Hogy megismertessem önöket egy főpróba külsőségeivel képzeljék el a premieren a színházi csillárfényében ragyogó nézőteret koromsötétségben. A „ragyogó ház“ egy koromsötét pincze. Egy írótársunk „Miss Heliett“ föbróbája alatt ezta sötétséget pompás humorral így jellemezte: — Olyan sötét van itt, hogy ha az embert pofon vernék, még azt hihetné, hogy tapsolnak..." Csak a zenekar lámpái égnek homályos pislogással a hangjegylapokon. Ez az egyetlen fény, mely ezt a főpróbai sötétséget megvilágítja s talán még egy-egy kaczér színházi hölgyecske szemeiből kiröppenő — kaczér pillantás. Ezen a sötét nézőtéren egy tarka kis társaság verődik össze minden népszínházi főpróbán. Veszedelmes nép, mely mind kritizál. Újságírók, iróemberek, színházi hölgyeskék és a kulisszavilág intimusai. Az újságírók a darabot, a színésznők a vetélytársnőiket kritizálgatják. S míg a darab a színpadon, a kritizálgatás a sötét nézőtéren folyik, addig az igazgató komolyan összevont szemöldökkel húzódik valamely parquette-ülés öblébe és az új darab pénzügyi chance-ait találgatja. Mert a színpadi művészet legfontosabb oldala szintén az ami a csillagászaté : a mathematica. * Ami „Miss Heliett“-et illeti, nagyon vegyes benyomásokkal hagytuk el a sötét nézőtért. Lehet, hogy ez a sötétség is néhány fokkal komorabban hangolja az embert, de ha a legfényesebben világított nézőtéren néztem volna is végig, nem mernék neki a népszínház deszkáin valami fényes jövőt jósolni. Az új operetté librettója azon a bizarr és tulpikáns ötleten fordul meg, hogy Miss Heliett egy sétája közben, melyet a hegyek közt tesz, lezuhan, fennakad lábánál fogva egy fán és ott lóg az Űrben, mint egy — hogy is mondjam csak ? — mint egy megfordított angyal. Landrin Pál festő, aki kimenti őt ebből a fiatal és szemérmes leányokra nézve mindenesetre nem kellemes helyzetéből, végül nőül veszi a visszafordított angyalt. Ebben a pár szóban benne van az egész operette meséje, ami még nem lenne baj. A baj, azt hiszem, abban rejlik, hogy nemcsak a szép Miss zuhan le ebben az új operetteben, hanem maga a zeneszerző Edmond Andrau is lezuhant az ,, Üdvöske“ magasából. A magyar közönség az „Üdvöske“-ben beleszeretett az Andrau zenéjébe, a „Miss Heliett“-ben, attól tartok, ki fog egy kissé ábrándulni belőle. .... A szombati premiere meghozza erre a kérdésre a feleletet. __________ Nemo. Viszontlátások voltak a héten az Operában is, a Nemzeti színházban is. Amott Komáromi Mariska k. a. adott számot róla, hogy mit tanult Párisban meg Olaszországban. Santuzzát énekelte a Paraszt becsület-ben s meggyőzte róla a közönséget, hogy hangját a Marchesi iskolája nem rontotta meg, csak egyenletessé tette. Ennek a hangnak van ereje, színe, csengése, mely bizton emelkedik a három vonásos oktáváig s csak ezen mély fekvésben bágyad el egy kissé. S e hang sikerét temperamentuma s intelligens játéka emeli, ami az Operában még a jó hangnál is nagyobb ritkaság. Szóval a három év előtti Soubrette bemutatkozás a drámai szerepben örvendetes viszontlátás volt. — A Nemzeti színház közönségének is meg volt a hasonló eseménye Palotai Piroska fölléptetésével, akit két év óta nem láttunk. A kis Piroska akkor segéd-naivka volt itt, azóta két évet vidéken töltött smost első rendű naivaságra pályázik. Hogy ebből a logikából nem hiányzik a raison suffisante, senki se vonhatja kétségbe, sőt gyakorlati biztosságát is láttuk a helyességének abban a kedves ábrázolásban, amelylyel nekünk az »Örök törvény« Szilviáját bemutatta. Reméljük, hogy ennek a naivoskodásnak nem lesz más vége, mint prózai szerződés. HETI POSTA. Ravard. F. P. Az ön dolgaiban egy kedves derült talentum jeleit látjuk. A huszáros hév által kissé merészebb excursiókra hagyja magát ragadtatni, mint kellene és ha formája ellen lehet is kifogást tenni, de a »lelke« egészen szeretetreméltó lélek. Hagyja a kámzsás barátot duruzsolni és ne törődjék vele. Szeged. Stella. Szigorú kritikát csak ott gyakorolunk, ahol ki nem térhetünk előre és csalhatatlanságot akkor sem tulajdonítunk magunknak. A bűnös lélek, melyet ön kegyeinkbe ajánl, hófehérnek találtatott, de a »Mignont« nem közölhetjük, mert mások már szebben lefordították. Többek közt Szász Károly. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : KISS JÓZSEF. Főmunkatárs : JUSTH ZSIGMOND. Színes selyemkelméket 60 krtól 7.65 krig Budapest, 1891. Nyomatott az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai r. társulat betűivel, méterenként — sima és mintázott 256o különböző fajtában és színben — darab vagy ruhaszáma bér és vámmentesen küld HENNEBERG G. cs. és k. udv. szállító gyári raktára Zürichben. Minták kívánatra küldetnek. Levelek 10 kros bélyeggel bérmentesitendők. A magyar-franczia biztosító részv.-társaság Beniczky Ferencz elnöklete alatt f. é. április hó 18-án tartotta közgyűlését. Az előterjesztett igazgatósági jelentésből a következő figyelemre méltó adatokat közöljük : A díj- és illetékbevétel a tűzbiztosítási ágazatban 4.636,72 forintra ; a jégbiztosítási ágazatban 107.080 forintra ; a baleset biztosítási ágazatban 47,211 forintra ; az életbiztosítási ágazatban 792,907 forintra ; az összes díjbevétel 5377,271 forintra rúgott. Viszontbiztosítási díjakra valamennyi ágazatban kiadatott 1.566,136 forint ; károkért kifizettetett a tűzágazatban 2.366,021 forint; a jégágazatban 482,822 forint; a baleset ágazatban 4,920 forint ; az életágazatban 186,812 forint ; összesen 2,975,655 forint. Az intézet bevételei a társasági házak jövedelméből, kamatokból, értékek utáni nyereségből és különféle bevételekből 368,852 forintra rúgtak ; az intézet tartalékai 4.923,073 forintot tesznek. A díjkötelezvény-tárca 7.784,680 forintot tartalmaz. A biztosítási tőke és járadék (életbiztosítási osztály) 19.076,764 forintot képvisel. Az intézet fennállása óta kártérítések fejében készpénzben ötven millió forintnál többet fizetett. A 35,654 forintot tevő tiszta nyereség nem osztatik el, hanem 32,246 forint kétes követelések tartalékalapja létesítésére fordíttatik és 2.814 forint új számlára átvitetik. A társaság biztosítéké tőkéi az évi díjbevétel hozzá számításával 11.752,460 forintra rúgnak. Az angol módszer szerinti 10 kros heti diju életbiztosítások meghonosítása által az intézet tényleges szükségletnek felelt meg és azzal főleg a kevésbé módos néposztálynak alkalmat nyújtott az életbiztosítás áldásaiban való részesedésre. A kőszénbánya és téglagyár-társulat vasárnap IV/19. délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését Szentgyörgyi Albert elnöklete alatt. Az igazgatóság kedvező üzletévről tesz jelentést, amennyiben az elért 207,400 főt tiszta jövedelemből, a tartalékalap és az igazgatóság alapszabályszerű dotáczióján fölül, részvényenként 20 frtot, azaz tíz százalékot adhat osztalékul s a fönmaradó 5356 frtot új számlára viszik át. A társaság téglagyára, az elmúlt évben 60 millió téglánál többet gyártott. Az igazgatóságba 5 évre megválasztották :Weislusz Alajost, Lőwy Sámuelt, Szentgyörgyi Albertet, Sielman Adolfot és Leipziger Vilmost ; a felügyelő bizottságba pedig : Brutmann Vilmost, Brüll Lipótot, Riedle Miksát és Totis Jánost.