A Hét, 1891. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-03 / 18. szám

-91 RODA­LOM. Justh Zsigmond, lapunk főmunkatársa, ki egészsége helyre­állítására még októberben Afrika felé vette útját, a napokban közel hét havi távollét után, családja és barátainak örömére teljesen felüdülve hazaérkezett. Bejárta Szic­iliát, Tunis, Algír és Marokkót és huzamosabban tartózkodott Biskrában és Spanyol­­országban, szorgalmasan jegyezgetve és gyűjtve az impressiókat az »Utazás filozófiája« czímű megírandó nagyobb munkájához, melyből néhány érdekes töredéket mi is közöltünk. A műpártolók köre egy művészi kiállítású évkönyv kiadását tervezi, melyet tagilletmény gyanánt újévre fog szétkü­ldeni tag­jainak. Az évkönyv szerkesztésében gróf Csáky Albinné mellett a kör négy szakosztályából részt vesznek Justh Zsigmond, Várady Antal, gróf Batthyányi Géza, Feszti Árpád és Hubay Jenő. A díszmű nyolcz ívre van tervezve és számos eredeti rézkarcz fogja diszesíteni. Jobbadán a fiatalabb írói generácziót fogják felkérni a­ közreműködésre, nevezetesen a novellisták közül: Mikszáth Kálmánt, Szaládyt, Gozsdut, Peteleit és Bródy Sándort; a poéták közül: Dóczy Lajos, Endrődi Sándor, Kiss József, Bartók, Inczédy, gróf Zichy Géza és Palágyi Lajost. Essaistáink közül egy irodalmi tanulmány megírására lapunk belmunkatársát, Ambrus Zoltánt fogják felszólítani. A díszmű kiállítási költségeire a körnek hatezer forint áll rendelkezésére. Reynolds, fiatal amerikai író és politikus, pár napot töltött Budapesten, visszatérve keleti útjából. Reynoldsot főleg kultúránk fejlődése és egyetemi viszonyaink érdekelték, így áttanulmá­nyozta a budapesti egyetemünk tanárai és az ifjúsága közötti viszonyt s összehasonlította azt az angol, német és amerikai egyetemek benső életével. Reynolds ezenkívül közéletünk kiv­álóbb alakjait és művészeinket kereste fel, ellátogatott gr. Zichy Jenő­höz, Jókai Mórhoz; Zala, Feszty és Stróbl műtermeit tekintette meg, gróf Forgáchné és Wohl Janka egy-egy estélyén vett részt, jelen volt a parlament egy gyűlésén és a kormányelnök palotá­jában tartott hangversenyen. Feltűnt néki szoczietásunk szabad­­ságos fesztelensége, a­mely őt az amerikai szocziális viszonyokra emlékeztette. Innen Debreczenbe utazott, hol a jogakadémiát tekinti meg. A Kisfaludy-társaság szerdán délután tartott felolvasó ülé­sén, az elnöki előterjesztések után, Degré Alajos olvasta föl a »Csokor a zárdából« czímű víg beszélyét. Utána Beöthy Zsolt következett, aki a legeslegifjabb Stási Károlytól mutatott be versikét. A felolvasásokat Válradi Antal zárta be, elevenséggel adva elő Tutsek Anna rajzát, a­melynek a czíme: »Egy kis csalódás«. A zárt ülésen kimondták, hogy Négyesi László jutal­mat nyert művének »A mértékes magyar verselés«-nek kiadását elősegítik. Jelentették továbbá, hogy Lé­vay József lefordította Burns költeményeit s hogy e fordítást a társulat megbírálja. Elhatározták még a zárt ülésen, hogy Kisfaludy Károly sírja épségben hagyása érdekében a fővárosnál lépéseket tesznek. Major I. Gyula fiatal tehetséges zeneszerzőtől Allegretto scherlando czimű hangversenydarab zongora kivonata jelent meg a pesti könyvnyomda részvény­társaság kiadásában. E mű a budapesti és utóbb a berlini philharmonikus egyletben került előadásra és zajos sikert aratott. A derék fiatal zeneszerző egyes művei külföldön is keresettek. Néhány művét Svédországban is kiadták. Jelen kompozícziója is igen hálás zongoradarab. Ára­i írt­­a ki. A boldogság útján czím alá foglalta össze újabb költeményeit Földváry István, a­ki elszakadt ugyan az irodalmi középponttól s a professzionátus íróságtól, de megtartotta állandó összeköttetéseit a múzsá­val. Ebből a gyöngéd viszonyból származtak költeményei, melyek szerény igényűek, nem okoznak nagyobb emócziókat, de természetesek, hangu­latosak, jól csengők, sőt helylyel-közzel bájosak is. Egy gyöngéd, szerető szív enyhe hullámzásai, melyek szelíd zsongással ringatnak el. Kár lett volna az asztalfiókban maradniok. Szépek s poétái lélekre vallók a kötet­ben itt-ott elszórt fordítások. A könyv a Révai-testvérek díszes kiadása. '---------------— SZÍNHÁZ. Az operaházban e hó folyama alatt az idén is lesznek drámai előadások. A nemzeti színház művészei, az eddig tör­tént megállapodások szerint, a következő darabokat adják elő: »Oedipus király«, »Oedipus Kolonesben« és »Antigone«. A három mind Sophokles darab. Ezeken kívül színre kerül még a »Krakói barátok« Rákosi Jenőtől és Szigligeti népszínműve a »Czigány«. Bianchi Bianka k. a., az operaház ez időszerű csillaga, szer­dán lépett föl a színidényben utoljára, »Lammermoori Lucia «­­ban ragyogtatta bájos szép hangját és játék­művészetét. A közön­ség igen melegen búcsúzott a kedvelt művésznőtől s a harmadik felvonás végével nyolczszor tapsolta a lámpák elé. Erzsébet román királyné drámája, a »Manoli mester« most kerül színre a bécsi udvari opera matineeján. A burgszínház diszn­ó mestere többször tett látogatást a román királynénál, hogy a kiállításra vonatkozó ügyeket megbeszélje. Az új darab negyedik felvonásában a díszlet természethíven mutatja be az argesi zárda környékét. Az előadásra külön vonat szállítja Buka­restből az osztrák fővárosba a román udvari notabilitásokat és az arisztokráczia tagjait. Ő­felsége és uralkodóházunknak Bécsben időző összes tagjai is jelen lesznek az érdekes premieren. A királyné nem fogja megnézni darabja első előadását. Fő­uri hangverseny ment végbe hétfőn este a kormány­­elnök budavári palotájában, a­melynek nagy, márványfalas terme ezúttal nyílt meg először ily jótékonyczélű ünnepség számára. A hang­versenyen, a­mely félnyolcz órakor kezdődött, elsőnek Stapdry Ilma grófkisasszony, a kormányelnök bájos leánya szerepelt, elő­adván Bürger Zsigmonddal és Grünfeld Vilmossal Schubert es-dúr zongora­hármasát. Utána Pallavicini Ede őrgrófné éne­kelt öt dalt, köztük gróf Zichy Géza »Isten hozzád«-ját. A követ­kező számokat Zichy Margit és Ilma grófkisasszonyok töltötték be, zongorán játszva külön és együttesen. Az utolsó pontot Takács Mihály operaénekes adta elő, énekelvén Beethoven dal­­c­iklusából néhány számot. Ő előtte Hunyady József hegedűn játszott, kísértetve Stapáry Ilma grófkisasszony által. A hang­versenyen — a­melyen igen intelligens közönség jelent meg — gróf Szapáry Pál mint czimbalomjátszó szerepelt. „A tékozló fiú“ Bécsben is oly nagy sikerrel került színre, mint Budapesten. A wiedeni színház rukkolt elő vele, a­melynek most Pállmay Ilka az egyik primadonnája. Az ifjú Pierrot sze­repét, a­melylyel itt Hegyi Aranka tett igen nagy hatást, ő ját­szotta és pedig — mint a bécsi lapok írják — igen ügyesen és bájosan, messze túlszárnyalva a többi szereplőket. MŰVÉSZET. Az Arany-szobor egyik alakja, Stróbl Alajos a napokban fejezte be gróf Széchenyi Béla leánya, A­­lice grófkisasszony mellszobrának mintázását. Ezt márványból fogja kifaragni. Az ülé­sek alatt feltűnt neki a szép arczban az igazi, hamisítatlan magyar típus minden vonása, művészi felhasználásra finomultam Felkérte tehát a grófkisasszonyt, hogy az Arany-emlék talapza­tán elhelyezendő Piroskát róla mintázhassa. A kedves grófkis­asszony és a gyöngéd apa beleegyeztek ebbe s igy a legmagya­­rabb költő emlékszobrán meg lesz örökítve a legnagyobb magyar bájos unokája. A párisi Sálon ma nyílt meg nagy érdeklődés mellett. A kiállításon a többi közt 13 osztrák festő s 3 szobrász és 16 magyar festő is részt vesz. A megnyitás után érdekes jelenetnek voltak szemtanúi a kiállításon jelenlevők. Dubois festő ugyanis azt hívén, hogy rosszul állított fel egy szobrot, a közönség szemetét fára szétrombolta.

Next