A Hét, 1912. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1912-08-25 / 34. szám
552 quin és mások) és mikor hazamegy, Racinera gondol, a franczia dráma dekadencziájára. Mi ellenben felvidulunk ettől a műfajtól, szempontokat kapunk belőle, a technikáját nem tudjuk elfelejteni, s rágondolunk a rossz magyar darabok második felvonásának közepén. Imádjuk a pikáns francziákat, mert azok tényleg imádni valók, s amitől ott künn elszomorodnak a kollégák, az a mi egyedüli ragyogásunk és reményünk a hosszú téli hónapokban. De legyünk egyelőre komolyak és keféljük ki a jacquetünket a tükör előtt. Készen állunk a hadjáratra. A közönség, mely majd harczolni fog mögöttünk, egyelőre gyanútlanul nyüzsög a körutakon, nem sejt lázas estéket és unalmas délutánokat és fogalma sincs, hogy a katarzis hány formában készül az idén lecsapni rá. La rentrée . . . sok, sok színész és színésznő jár az utczán, most még vissza is köszönnek, a szinlapragasztó kipirult arczcal támasztja létráját az oszlophoz, s az elővételi pénztáros kinyitja üvegablakát, melyet nyáron behálózott egy tudatlan és életunt öreg pók. Sz. L. Ф A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamarától fenn-♦ * #1 ■ tartott nyilvános, három évfolyamú♦ ♦ ♦ Iftl Felső Kereskedelmi Iskola POZSONYBAN* * A 1 Érettségi vizsgálat. Állásközvetítés. Internatus.♦ ♦ 11 Щр 1 Értesítőt kívánatra küld: AZ IGAZGATÓSÁG.♦ ■aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa« I Mikaími ékszer- СГ||А|| flX7П ideiglenes helyiségében — j \ áruk kaphatók: jJVllwIl tlCJLfl Budapest,Egyetem-u.1l.sz. > ■YYYYYYYYYYTYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY I Budapest, 1912. — Nyomatott az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-társ. betűivel. . IRODALOM. Oroszok és magyarok. — Jegyzetek a regényről. — 1. A legoroszabb iró, Turgenyev, hazáján kívül talán sehol sem talált olyan szimpatikus fogadtatásra, mint nálunk. Pedig érdekesség, lelemény és könnyedség dolgában, ami a nyugati írók népszerűségét olyan érthetővé, de viszont fölszínesebb jelentőségűvé is teszi, talán még távolabb áll a francziáktól, mint Goncsarov vagy Gogoly. Terjengős, részletező kedve akárhányszor a művészet rovására egész nemzetgazdasági értekezésekbe sodorja bele és teszi könyveit fárasztókká. Tehát nem külső fogások, nem is a művészet belső eszközeinek kifogástalan használata tették nálunk kedveltté a nevét, hanem annak a hangulatnak velünk való rokonsága, amely az Apák és fiuk, az Őstalaj, vagy a Vadász irataiból árad. Ez a férfiasan bánatos hangulat, ami úgy száll föl és lebegi körül alakjait, mint az orosz puszták alkonyati köde, senkinek sem érthető annyira, mint nekünk. Senki sem érzi rajtunk kívül a földnek, a végtelen füves rónáknak azt a halálosan csendes, könyet és szorongást sajtoló, zsibbasztó hatalmát, a földhözkötöttségnek, a földéhségnek és imádatnak s általában a földnek és az embernek azt az ezernyi titkos, rejtett vonatkozását, amiről legérthetőbben Turgenyev oroszai számolnak be nekünk. Az ember és föld együvé tartozókká, egy eleven testté lesznek az orosz regényekben, úgy, ahogy a magyar paraszt hozzánőtt a földjéhez, amit ha kihúznak alóla, szomorú, torz figurává válik, aki sehol másutt nem tud elhelyezkedni az életben. A fekete föld mindenütt egyforma és a belőle sarjadt fa és ember sem mutat túlságosan nagy eltéréseket. 2. Az Oblomov olvasása közben mintha az új magyar regényről kaptunk volna kinyilatkoztatásokat. Sejtelmeket, hangulatokat, amilyenek a régi jóslatokból áradtak. Nálunk nem lehet a polgári regény megszületésére várni, nálunk nincsen igazi polgárság. Az igazi polgárság, amelynek csakúgy megvannak a tradíciói, mint az arisztokrácziának, Angliában született meg először és De Foetól kezdve Richardsonon, Fieldingen és Goldsmithen keresztül Dickensig és Thackereyig ennek a polgárságnak bűneit és erényeit látjuk megdicsérve vagy kicsúfolva. A polgári regény angol találmány, a francziák tőlük vették át és ennek a regénynek nálunk még nincs éltető talaja. Mi északról várjuk és kapjuk az impulzusokat, az új magyar regény, az eljövendő, az oroszszal tartja a rokonságot, mert egyforma föltételek determinálják kisarjadását és kifejlődését. És akkor újra meg fogják rajzolni majd a gentryt, nem a Gyurkovits fiukat, hanem azt a másikat, akivel Justh Zsigmond sikertelenül próbálkozott. A magyar urat, aki bejárta Európa képtárait és múzeumait, akinek kézikönyvtárában eredetiben van még Smollett és Sterne, Swift és Stuart Mill, Moliere és Rabelais, Balzac és Gustav Kahn, Baudelaye és Rictus, aki tud rajongani minden szépért és nagyszerűért, aki a kávéházban olyan vallomásokat tesz, mint a jövendő írói és művészei, szóval akiből minden lehetne s aki egy nap mégis hazamegy a birtokára, az ezerholdas tanyára, a tehenei és béresei közé, nézni az őszi eső sugarait, amint paskolják a fekete barázdákat. Hazamegy és nem tudja miért, így kell lenni, végzet ez vagy rontás, ki tehet róla ? Az apák és nagyapák átka jár itt kisérteni, ma, amikor a szomszéd pusztán aratógép alatt dől el a búza ? Az alkonyat párái épp oly átláthatatlanok nálunk, mint a Don menti rónán, elfullad bennük a hang és eltéved a tekintet. Egy esztendeje sincs, hogy láttam, így, szóról-szóra és olvasván az Oblomowot, hányszor jutott mindez az eszembe! Hányszor bukkant fel a kínzó »miért«, a válasznélküli, de ami mégis áldott lesz egyszer, ha megszólaltatja azt, aki nekünk és rólunk sírja el a Halott lelkek vagy az Oblomow-család történetét! Carpaccio. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : KISS JÓZSEF. Budapest elragadóan szép hegyvidékére, a történelmi emlékekben bővelkedő Visegrádra és környékére, továbbá a természeti szépségekben gazdag Aldunára, a világhírű Kazánszoros- Vaskapu (Ada Kaleh-sziget) tájékára. Európának e legnagyszerűbb, legfenségesebb víziútjára (s ezzel kapcsolatban Herkulesfürdőre) kellemes kirándulások tehetők a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság személygőzösein. A budapest—visegrád—dömösi vonalon a nyári hónapokban naponkint több gőzös közlekedik. E gőzösök a pesti oldalon az Eötvös-téri s a budai oldalon a Pálffy téri kikötőből indulnak. Menettérti jegy ára Budapestről Visegrádra, Nagymarosra vagy Dömösre és vissza az I. osztályban 2 korona. A főváros közelében nyaralók előnyére mérsékelt áru jegy füzetek adatnak ki. A zimony—orsovai vonalon (Kazánszoros—Vaskapu) a gőzösök hetenként háromszor és pedig lefelé minden vasárnap, kedd és pénteken, felfelé minden hétfő, csütörtök és szombaton közlekednek. Az utazás Zimonyig, Báziásig, vagy Orsováig vasúttal történik. Zimonyban és Orsován a hajóutazás előtti este már hajóba lehet szállani és az éjszakát ott tölteni. Ezen aldunai utazásra kombinált, a vasútra és hajóra 30 napig érvényes, mérsékelt menettérti jegyek szolgáltatnak ki Budapest keleti és nyugati pályaudvarokon. Az Aldunán modern termesgőzösök közlekednek, előzetesen is lefoglalható, külön kabinokkal, női termekkel, hálótermekkel (egyesek fürdőszobával is), villamos világítással, kitűnő hajó vendéglővel stb. Képes menetrendkönyvek, továbbá »A Duna« cz. hajózási kalauz a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatóságától díjmentesen kapható.