Hetedhéthatár, 2008 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2008-01-01 / 1. szám
2008.január Kocsis József Leginkább talán albumnézegetésre jó ez az ősznek sem, télnek sem való ködös, nyirkos idő, magam is képeket keresgélek, hiányzó képeket egy lehetne albumba, hogy a többszörös hiány érzetét enyhítsem. Az első néhányat a nyárvégi napfény ragyogtatja elő, ezek nem albumképek, csak asszociálják a képzetüket. Faágakról függenek ezek a képek, gyümölcsfák ágairól a szemközti udvarban, különös látvány, ha úgy mesélnék, el nem hinném, de a saját szememmel látom, ott himbálóznak az udvari fák ágai közt, nehéz festmények, keretezve, némelyik üveg alatt, szobabelsőbe illő képek a szabad ég alatt. A zöld rajtuk az uralkodó szín, mintha a környező táj részletei villannának ki a kopottas arany keretek- képek ből eltervezett rendben, domborulatok, égbolt, és alatta fák és fák mindenfelé. Madár röppen, rászáll az egyik keretre, mintha nyitott ketrec szélén ücsörögne töprengve: szálljon-e, maradjon-e, hintázik a kalitka alatta, amikor elrugaszkodik a pereméről, huss, bele egyenest a szemközt ringatózó táj egébe, eltűnik, és mintha megállna, már csak kis pont, meglehet madár az, odafestve. Kövérkés fiatalasszony érkezik, megáll a kép előtt, egyenként végigtörölgeti a kereteket, gyöngéden megcsapkodja a képek színekkel teli felületét, hátralép, aztán visszahajol megint, portörlő rongya ecsetként pásztázza a festményeket, szemhunyorítva szemléli munkája eredményét. Alkotótárs, rajtuk a keze nyoma. Szebbek, mint új korukban, gondolhatja, és meglehet, így is van, az idő letörülhetetlenül rárakódik mindenre, átvonja a színeket patinával, és ettől valahogy közelebb kerülnek egymáshoz, oldódik különvalóságuk nyersesége. Olyanféleképpen, mint ahogy összeérnek az ízek az érett salátában, és az időtől nyert teltség és összhangzat mutatkozik meg bennük valami anyagtalanul hozzáadódó többletként. Az öreg albumképek ilyenek, őrzik az időt külön-külön, és együtt a korábban létezők közös emlékezetét tükrözik visszafogott, homályosodó fénnyel. Elgondolom, hogy festmények helyett családi képeket aggatnék az ágakra, keretben, üveg alatt, együtt volna ott mindenki, megelevenedett családja ágai közt, összefonódnának a tekintetek cirógatón, ahogy ott lóbálódznánk tétován. Talán valamely diófa lehetne alkalmas erre, az a növendék jásdi, öcséméknél, mintha formázná már azt a gyerekkorunkból bennünk megmaradottat, hozzánk szegődik, és nemcsak jön utánunk, hanem elénk is vághat hamarosan a gyors időben. * * * Ott is ilyen semmi idő lehet, képes rámcsörögni öcsém a Bakonyból, hogy megkérdezze: - Emlékszel az első narancsunkra a háború után? Nem emlékszem, mondom. Pedig szeretnék emlékezni, hogy együtt felidézhessük a részleteket, de kettőnk (folytatás a 4. oldalon) Főtámogató aaaaa .« •• m pvv PÉCSI VÁROSÜZEMELÉSI ÉS VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN PVV Zrt- MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG „Pécs a térképen egy város, de nekünk sokkal több annál.” Támogatók: BIOKOM Kft. Pécsi Vízmű Zrt. BÉV Zrt. Bázis-Art Generál Finish 987 Kft. Szigetvári Takarékszövetkezet Iparos Kisvendéglő Netmester Produkció www.netmester.hu hetedHÉTHAT ÁR „Amennyiben kedveli lapunkat, támogassa a Hetedhéthatárt előfizetéssel! Kérésre postai utalványt küldünk (7614 Pécs, Pf. 59.). Bankszámlaszám: 50100112-12005985 3 „ , , , ... tendő a békesség és szolidaritás jegyében teljék el! az Országgyűlés elnöke ° 1 ° J Szili Katalin, - ' 1 ', , ‡ -` ? t ' ‡~ s f ' 'VA x , , ' ' · „ ' ' , - Kí-: ^''At' 7 }! Következő számunk 2008. február 8-án jelenik meg a Hetedhéthatárt az alapítástól támogató Szántó Dezső emlékére Az Országgyűlés elnökének kívánsága 2008-ra Tisztelt Elnök Asszony! Mit kíván a parlament tagjainak és az országnak a 2008. évben? - kérdezte a Hetedhéthatár olvasói nevében Szarvas István az Országgyűlés elnökétől. Szili Katalin: Képviselőtársaimnak több együttérzést, kompromisszumkészséget és tiszteletet kívánok egymás és a társadalom tagjai iránt, kívánom, hogy a következő ősz