Hétfői Hírek, 1958 (2. évfolyam, 2-52. szám)
1958-07-07 / 27. szám
teev A „ humlizók” és a kultúra Néhány pályaudvar — néhány tanulság Nézzünk be a budapesti Nyugati pályaudvar egyik tágas várótermébe. A kép meglehetősen elüt a szokottól. A sarokban könyvekkel teli szekrény, rádió, televíziós készülék, egy asztalon újságok, képeslapok. Az utasok kis asztalok körül ülnek, legtöbbjük olvasgat, néhányan sakkoznak, mások a rádió muzsikáját hallgatják. A könyvet, újságot, sakkfelszerelést menetjegyük és igazolványukleadása fejében, díjtalanul kapják kölcsön a sarokasztalnál ülő várótermi felügyelőtől. A nyilvántartókönyv tanúsága szerint egy-egy map átlag 300—100 utas áll meg az asztal előtt „valami unaloműzőért". Esténként népes közönség gyűlik a televíziós készülék köré. A Fővárosi Villamosvasút kultúrcsoportjainak műsorait és a rendőrség felvilágosító filmjeit is sokan nézik ... Érdekes váróterem. S ilyen ma már van a Keleti és a Déli pályaudvaron, Székesfehérvár, Vác, Cegléd, Dabas, Hatvan, Nyíregyháza, Kisújszállás, Szeged, Pécs, Kaposvár és Nagykanizsa állomásain, s hamarosan megnyílik Győrött is. Fiatal intézmény ez, az elmúlt évtized kulturális forradalmának vívmánya. Vívmánya és egyben eszköze is, amely szolgálhatja jobban , kevésbé jól a kitűzött célt. Nem mindegy, miképp élünk vele ? A főváros három nagy pályaudvarának kulturális várótermében kissé alaposabban körülnéztünk. Bepillantottunk például a Keleti terem felügyelőijének naplójába: kiderül ebből, hogy a terem napi többszáz „ügyfeléből” könyvet átlag nyolc-tíz, gyakran még ennyi sem kér; továbbá hogy a csaknem ezer könyv közül a legtöbben ugyanazt a néhány művet választják. Mi lehet ennek az oka? Az ember természetszerűen annak elolvasásához kap legkönnyebben kedvet, amit maga előtt lát. Márpedig a kölcsönzőasztalon csak képeslapok és folyóiratok kínálják magukat, a könyveknek még a katalógusa is a fiókban rejtőzik. Ha csak néhány , de minden nap másmás művet raknának is ki az utasok szeme elé, a katalógust pedig kifüggesztenék szabad böngészésre", az utasok nyilván jóval több könyvet kérnének ki s nem is nagyobbrészt azt amit a szomszéd kezében láttak... A könyvszekrényben (mindhárom pesti pályaudvaron) sok a terjedelmes regény. Pedig aránylag ritka az olyan utas — mint a Marton vásárról bejáró Szmilkó Éva vagy a baracskai Erőss András a Déliben — aki ilyen helyen hosszabb mű olvasásába kezd, s azt másnap-harmadnap ugyanitt folytatja. Rövidebb írásokra, elsősorban az Olcsó Könyvtár és más hasonló sorozatok köteteire lenni itt nagy számban szükség Ilyenből azonban, például Nyugatiban egyetlen darab sincs (nem volt a legutóbbi több ezer forint értékű könyv szállítmányban sem). Amennyire örvendetes, hogy a kulturális várótermekben — bár mostanában elég ritkán — műsoros előadásokat és filmvetítéseket is rendeznek salyára indokolatlan, hogy s ezek kizárólag a közlekedési balesetelhárítás témakörévé foglalkozzanak. El-eljöhetnének a vasutas szakszerveze művészegyüttesei is — ám régebben volt is példa — egy két színvonalasabb műsorszámukkal. A vetítéseket illetően pedig érdemes lenne időnként lepergetni egyet-egyet a népszerű tudományos, ismeretterjesztő kisfilmek közül amelyek amúgy is közismerten túl sokat hevernek kihasználatlanul a MOKÉP raktáraiban. A közönség magatartásán még gyakori a panasz: esznek dohányoznak, ami itt tilos. Is úgy hisszük: a kulturáltabb Otthonosabb környezet egyben kulturáltabb viselkedésre nevet A Keleti kulturális várótérmének ma még lehangolóan csupasz falait a közeljövőbe: szines festményekkel, tájképekkel díszítik. Elkelne ez bizony (akár olcsó reprodukció sorozat is megtenné) a Nyugatiban és a Déliben is. A várótermekben hangszóró figyelmeztet a vonatok indulására. Az utas beszáll, elhelyezkedik a vonatban, aztán ... Aztán: terefere, evés, ivás, bóbiskolás .. . Elveszett órák. Önként adódik a kérdés: ha a váróteremben kölcsönözhetnek könyvet, nem tehetnék meg ezt, azonos feltételekkel — legalább a forgalmas vonalakon — a vonaton is? Valószínű, hogy azok a munkások és tisztviselők, akik munkaidő után egyenest az állomásra rohannak (így az üzemi könyvtárat, ha akarnák, sincs idejük felkeresni) nem kisebb számban látogatnák a könyvtáros fülkéjét, mint ma — az italosét... Erről beszélgettünk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vezetőjével, aki az ötletet jónak, életrevalónak véli, csupán attól tart, hogy az — a létszámkeretből adódó nehézségek miatt — aligha lenne megvalósítható. Egyetért velünk abban, hogy érdemes lenne a MÁV valamelyik vonalán — a Szabó Ervin Könyvtár és a vasút együttműködésével — kísérletet tenni. Mi pedig arra kérjük az illetékes felsőbb szerveket, vegyék fontolóra ezt a javaslatot is. Mert itt voltaképpen egy, a művelődésben nagyrészt hibáján kívül elmaradt réteg — több százezer ember — ellátásáról van szó, arról, hogy a magyar kultúra térképének egy „fehér foltját" számoljuk fel Berényi György Ötmillió forintos fogalom a Könyvhét öt napján A vasárnap befejeződött Ünnepi Könyvhét eredményeiről eddig érkezett hírek igen biztatóak. Már most megállapítható, hogy a megnövekedett érdeklődés következtében, az idei könyvhét forgalma jóval nagyobb volt az 1956. évi nyári könyvhétnél. Már az első huszonnégy órában elkapkodták Szerb Antal: Magyar Irodalomtörténetét, Anna Frank naplóját, Hemingway, Kodalányi és Steinbeck könyvét, Stendhal: Pármai kolostorát, Szakoly Endre: Hét év Bolíviában című útikönyvét. A későbbi napok verőfényében megnövekedett a könyvessátrak forgalma s néhány nap alatt jóformán teljesen elkelt Simon István: Pacsirtaszó című verseskötete, Szabó Lőrinc hatalmas műfordítás gyűjteménye, az Örök barátaink. Balázs Béla: Mesék a szerelemről című, felnőtteknek írt mesekönyve, Karinthy Frigyes Mennyei riportja, Németh László társadalmi drámái, Krúdy: Asszonyságok díja című írása, és Benamy Sándor: A gomböntő halála című megrendítő kis könyve. Igen nagy az érdeklődés mai íróink több műve, így Illés Béla, Mesterházi Lajos, Nádass József, Erdős László, Szendrei József könyvheti könyvei iránti. Thomas Mann: A törvény című írása már csak bőrkötésű kiadásban kapható. A politikai művek között igen keresett Marx Engels műveinek új kiadású első kötete, Lenin hadtudományi könyve és a disszidensek leveleiből összeállított ..Kommentár nélkül“ című gyűjtemény. Napok alatt elfogyott . Kraus—Kulka: Halálgyár című megrázó dokumentumkönyve. Hozzávetőleges adatok szerint Budapesten a könyvhét első öt napján 50 százalékkal volt magasabb a forgalom, mint az 1956-os könyvhét első öt napján, nem is számítva az üzemi bizományosok könyvforgalmát. Országosan, az első öt napon, mintegy ötmillió forintos forgalmat értek el a könyvsátrak és könyvesboltok. l érdemes idelg isdni „arra, hogy tizenegy Korvin kódexről készült mikrofilm érkezett a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába. A wolfentütteli és római küldemény előzménye, hogy a Tudományos Akadémia elhatározta, ha eredetiben nem is, de legalább mikrofilmen megszerzi az évszázadok folyamán külföldre került nagy értékű kulturális emlékeket. * ...azt, hogy eddig több mint ötven dunántúli művész, több mint kétszáz alkotással jelentette be részvételét arra a kiállításra, amelyet a Hazafias Népfront, a Műcsarnok és az István király múzeum rendez szeptemberben Székesfehérvárott.m ...arra, hogy a július végén kezdődő hagyományos Salzburgi Ünnepi Játékok előkészítése már nagy iramban folyik. A műsor egyik érdekessége Samuel Barber Venessa című műve, amelyet először mutatnak be Európában. Ezenkívül az operaműsorban Beethoven Fidéliója, Mozart Cosci fan tutte és Figaró házassága, Richard Strauss: Arabella és Verdi Don Carlos című operái szerepelnek. * ... arra, hogy négy tagú szovjet akrobata csoport érkezett a hét végén Budapestre. A Fővárosi Nagycirkuszban mutatják majd be különleges „gumiasztal” produkciójukat. . . arra, hogy India és Egyiptom koprodukciós filmet akar forgatni a szuezi csatorna körüli harcokról egyiptomi színésznőkkel és indiai színészekkel Szuez címen. A filmet hindu, angol, arab, orosz és kínai nyelvenkészítették el Augusztus 20-án nyitják meg a Viharsarki Hónapokat Első alkalommal rendezik meg Békés megyében a Viharsarki Hónapokat. Az ünnepségsorozatot augusztus 20-án nagygyűlésen nyitják meg. Ezen a napon nyílik meg Békéscsabán a Munkácsy Mihály-kiállítás s ekkor leplezik le a nagy művész szobrát. Az ünnepségek keretében Gyulán, Erkel Ferenc szülővárosában Erkel-ünnepséget tartanak. Szarvason Vajda Péter és Tessedik Sámuel munkásságára emlékeznek. Ebeken a nemzetiségi lakosság kulturális fejlődését bemutató kiállítás nyílik meg. Gyermekkori szerelem (Svéd film) Érettségiző fiatalok: Ingrid és Torben szerelmének viszontagságos története. Van benne zsarnok anya, törvénytelen gyerek, titkos házasságkötés, Dickens regényalakjaira emlékeztető gyámapa — éppen csak a társadalmi mondanivaló hiányzik. Pedig az ifjúság erkölcsi életének problémájáról — bármily sokszor vitték is már filmre — lehetne még újat mondani. Ennek a filmnek alkotói azonban mintha csak szántszándékkal kerültek volna minden alkalmat az élet valódi konfliktusainak ábrázolására. A cselekmény sokhelyütt vontatottan, néha unalmasan pereg. A legtöbb jót még a fényképezésről és a két főszereplő alakításáról lehet mondani. A film — egészében — nyomába sem jöhet a svédek pár év előtti, „Egy nyáron át táncolt“ című, felejthetetlenül szép alkotásának. Megalakult Európa legnépesebb pantomim együttese Néhány héttel ezelőtt szűkszavú felhívás adta hírül: megalakul a KISZ magyar pantomim stúdiója, aki kedvet és tehetséget érez magában, jelentkezzék. Két hét alatt több mint kétszáz leány és fiú kereste fel személyesen és levélben az együttes szervezőit és ezzel magalakult Európa legnépesebb pantomim együttese. Az elmúlt héten pedig megkezdődtek a próbák. A stúdió vezetője, Barlanghy István, az Állami Bábszínház tagja, terveikről a következőket mondta:— Bemutatkozásunkat őszre tervezzük. Műsorunkban szerepel egy háborúellenes téma feldolgozása, amiből rövidesen kisfilm is készül, egy klasszikus olasz novella és így ősi, kínai eredetű pantomim jelenet. Ezenkívül sok humoros számmal és két meglepetéssel készülünk. — Mondanivalónkat mindenki számára érthetően, felesleges és öncélú, formalista elemek nélkül akarjuk kifejezni és a magyar népi hagyományok és játékok közül néhányat fel szeretnénk fedezni a pantomim számára. A világhírű Palucca-táncintézet meghívására Barlanghy István most Drezdába utazik. Németországiban személyes kapcsolatot teremt Jean Soubeyrant-nal, a drezdai iskola professzorával, aki maga is kiváló pantomimus. A stúdió művészeti vezetője reméli, hogy tanulmányútja hasznára válik a szép sikerrel biztató KISZ-együttesnek. „Soha nem beszélt, mégis sokat mondott” — ez áll egy ismert francia pantomimus sírján. Egyelőre mi se szóljunk a magyar pantomim stúdióról — mondjanak róluk majd a produkcióik. Gyapay Dénes KARINTHY FRIGYES HUMORA a címe Hegedűs Géza író előadásának, amelyet a „Bűvös szék“ című film bemutatása követ. Az előadásra július 9-én este 8 órakor kerül sor a TTIT budapesti székházának előadótermében (Bp. Vil., Múzeum u. 7.). EG ÉS FÖLD KÖZÖTT Szovjet film a lövető főseinek életéről BEMUTATÓ :PÍIUS 19 Százak látogatják naponta a szovjet képzőművészetnek a Műcsarnokban megrendezett kiállítását. Nem csoportos látogatás ez, hanem a szépet szerető ember egyéni érdeklődése, aki többek között K. G. szignóval azt írja a vendégkönyvbe: „örülök a kiállításnak, szépnek tartom, de sajnálom, hogy a fiatalabb nemzedéktől nem láthatok alkotásokat." Varga József, a hódmezővásárhelyi könyvtár vezetője azt nehezményezi, hogy „a kiállításhoz, nem adnak utazási kedvezményt, pedig van olyan jelentőségű, mint az ipari vásár”. Balassa Tibornénak „nagy élményt szereztek a szovjet képzőművészek". vyiyyuti » y ■» sp yf w w ^ V. A. Favorszkij: Tevevásár " Nagy eredmények — kis széfistyvák az ország színházi előadásainak megoszlásánál Amikor nyolc évvel ezelőtt az Állami Faluszínház tíz társulatával megkezdte működését és egyetlen év alatt behatolt az országnak több mint háromezer községébe, a falvak téli, koraesti sivár csendjét, a girbe-gurba utcák havat ropogtató elevensége, élbenyúló zaklatott beszélgetések ezre váltotta fel. Így lett Dejteren, Pusztaföldváron, Csincsetanyán és Lentiben szinte szemmel látható, kézzel tapintható a kultúrforradalom. Mintha az emberi tudat poros, nyakig sáros útját kövezték volna ki Moliere, Móricz Zsigmond s a mai magyar írók gondolataival. Sohosem felejtem el aztaz 1952-es Karancskeszi-d „Tarta íre“ előadást, — a község lakosainak első színházi élményét, — amelynek során egy napaszalta arcú fejkendős néni hangos szóval adott tanácsot az Orgone-t alakító színésznek: „rúgja ....be azt a képmutatót, abtól majd észhez tér “ A Faluszínház mindjárt működése kezdetén feltérképezte az ország valamennyi községét, színpadi lehetőségek, technikai feltételek szempontjából. Ennek eredményeképpen kiderült, hogy van néhány száz olyan helység, ahol színpad, öltöző vagy egyebek hiányában, színházi előadást tartani nem lehet. Ugyanakkor több mint kétezer azoknak az előadásra alkalmas színpadoknak a száma, amelyek vagy a megyei hatókörű vidéki színház tájkörzetébe, vagy más megyék eseteiben a Faluszínház előadásainak ellátási hatásköreibe tartoznak. Magáttól értetődő volna, hogy a Faluszínház a maga kilenc megyéjében, a vidéki színházak a maguk területén, egyeztetve az esetleges varieté, kultúrcsoport, irodalmi előadásokkal, hangversenyműsorokkal minden kultúrára, színpadi produkcióra éhes vidéket bejárjanak. Ám a Faluszínház szervezéséhez érkező levelek tanúsága szerint a győri színház tájkörzetébe eső Mosonmagyaróvár hónapok óta nem kapott színházi előadást, míg a Faluszínház „megyéjében" levő Zalaegerszegre az onnan nagyon távoleső győri színház ment játszani. Ok? Zalaegerszegen nagyobb a bevételi lehetőség, mint Mosonmagyaróváron. Orvoslás módja? A megyei tanács népművelési osztálya ellenőrizze, vajon a tájkörzetbe eső falvakba az utazási és színpadtechnikai lehet’tőségeken belül eljár-e a megyei színház, s addig ne engedje máshová, más megyébe utazni a társulatot, amíg saját erkölcsi kötelezettségének nem tett eleget. Az egyiknek embere, a másiknak semmi... Melyik színházé Zalaegerszeg ? Adatok tömege bizonyítja, hogy azokban a községekben, kisvárosokban, ahol a Faluszínház a „mélyszántást" elvégezte és érdeklődés, közönségnevelés, vagyis bevétel szempontjából a vetés megfogant, minden rendezőszerv előadást akar tartani, míg számtalanba fél évig sem teszi be művész a lábát. Profi alapon működő községi kultúrcsoportok lépnek fel az állami színházakkal azonos műsorokkal, s mert bevételükből nagyobb százalékot tudnak biztosítani a kultúrháznak, mint az állami társulat, nívótlanabb előadásaikat nem egy helyen szívesebben fogadják, mint a kevesebb hasznot hozó jó előadást. Rendet kell teremteni! Ebben az országban olyan kultúréhség van, hogy minden társulat, művészi produkció megélhet, ha becsülettel működik a maga területén. A színházak „tanácsosítása” módot és lehetőséget ad a megyei tanácsszerveknek ahhoz, hogyha kell, aprólékos precizitással gondoskodjanak a falvak, városok színházi ellátottságáról. Az ő feladatuk az is, hogy a kultúrcsoportok működésére vonatkozó rendeleteknek érvényt szerezzenek. Mert jó, hasznos és végrehajtható rendeletekben nincs hiány, de szónak és tettnek teljesen eggyé kell válnia, a színházat áhító, felemelkedésre kész falusi ember érdekében. Nyerges Ágnes optikai fehérítő Kimosott fehér ruhaneműjét hófehérre varázsolja a klórmentes Gytttoot Kapható a szaküzletekben Kifakult, színes ruhákat élénkít az