Hétfői Hírek, 1961 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1961-12-11 / 50. szám
(Vándorlábudaszt&Si mjúuiábaft „Vándorszínház korában Nemzeti...” — kezdhetné Petőfi a verset, ha, ma írna. Akkoriban — mintegy százhúsz éve — a színész vándorolt. Ma a színház. Ha nem is az, amely az ő nevét viseli homlokán (mert ugye mi sem természetesebb, minthogy Petőfi Sándorról nevezzük el azt a színházat, amelynek műfaja a tősgyökeresen magyar musical comedy) — de sok más. Elsősorban például a Nemzeti. I. szín: Nemzeti—Madách— Magyar—Nemzeti Nemzeti Színház, mint épület, tulajdonképpen nincs, hanem van egy Nemzeti Színház nevű intézményünk, amely a hajdani Népszínház épületében játszik, mialatt a valódi Nemzeti Színház felépítésével foglalkozó tervek immár aktaheggyé domborodnak. Az idén volt nyolcvan-hatéves a Nemzeti Színház épülete. Az épületek elöregedése ellen pedig nincs más orvosság, mint az átépítés. A Nemzeti Színház ez év áprilisában áthurcolkodott az Izabella téri épületbe, amelyet nevezzünk a rövidség kedvéért Magyar Színháznak, mert így hívták és így is fogják hívni, mint az a későbbiek folyamán kiderül. Vagyis amikor elkészült a S Lenin körúti volt Royal Oriteum épületének évekig tartó rekonstrukciója, akkor a Madách Színház bevonult ebbe az elegáns épületbe. Nos, a M Madáchék ily módon megürült régi hajléka lett a Nemzeti társulatának új munkahelye. A Rákóczi út és Nagykörút sarkán álló nevezetes -randevú-óra mögötti épületbe pedig építők vonultak, akik nemzeti hagyományaink szerint, több terminust adtak az épület befejezésére. Ez idő szerint is két időpont van forgalomban arról, hogy a Ném.. Zetiék mikor vándorolnak . .Vissza régi átmeneti otthonukba. Derülátók szerint karácsony után, borúlátók szeat új esztendő első napjaiban. Sajnos, a színházon semmiféle szépítés, vagy egyéb ,,fényűző” munka nem volt elvégezhető a költségek és a keret miatt; a színpad technikai berendezése, a nézőtér és minden egyéb maradt a régi, a nyolchónapos munkálatok alatt csak a tetőszerkezetet építették újjá. A mostani ház azért nem kapott akkora összeget, amennyiből minden szükséges modernizálás elvégezhető lett volna, mert a hatóságok szerint, minek ebbe az épületbe nagyobb pénzt fektetni, ha egyszer úgyis megépül a Nemzeti Színház saját otthona? játsszék az Izabella téren. Ez viszont attól függ, hogy addig milyen stádiumba jut a Fővárosi Operettszínház rekonstrukciója. Az Operettszínházban ugyancsak hosszabb ideje folynak az átalakítási munkálatok, amelyek előbbutóbb a színpadra és a nézőtérre is kiterjednek, s ekkor az Operett is a Magyar Színházba költözik. III. szín: Madách-sCamara— TV—Epilógus Egyszer persze minden rendbe jön: átalakult a Magyar Színház, ha majd kivonul belőle az operett, elfoglalja benne helyét a Madách Színház társulata. Ebben az esetben viszont felszabadul a mostani Madách Kamaraszínház helyisége. Hogy ez a színház milyen korszerűtlen, azt mindenki tudja, akinek mint színésznek vagy közönségnek köze volt hozzá. Elhanyagoltsága úgyszólván mára túlzás. Tehát ezt is alaposan rendbe kell hozni. Leendő rekonstrukciójának tervdokumentációi iré ir elkészültek, de itt terrriistusra még csak tippelni se lehet. Egy bizonyos: az épület a jövőben is színházi célokat szolgál. Kormányzatunknak nem áll szándékában a fővárosi színházak kapacitását csökkenteni, sőt: a perem- és ifjúsági előadások inkább a kapacitás emelését mutatják. Addig azonban, amíg a Madách téri épület rendbe jön, nagyszabású, tudományosan megalapozott felmérő munkát kell folytatni arról, hogy mi is Budapest közönségének igénye? Hogyan befolyásolja a TV terjedése és sok egyéb külső tényező a színházak látogatottságát? Hogyan is állunk a könnyű műfajjal? Mert az utóbbi hónapok azzal a meglepő tapasztalattal járnak, hogy a könnyű fajsúlyú színházak tervteljesítése alatta marad a várakozásnak, viszont néhány komoly műfajú színház iránt emelkedett az érdeklődés. Egyelőre tehát (s ez az „egyelőre” évekre szól) a színházi „komámasszony hol az olló”-játék tovább tart. Mindig eggyel kevesebb munkahely lesz, mint volt, mert valamelyik épületet mindig tatarozni kell, ezalatt társulata albérletbe vonul egy másik épületbe. Pedig valójában örvendetes is ez a rekonstruáló kedv; illő méltó és korszerű keretet adni a felszabadulás utáni színművészetünknek, amely maga is igyekszik a kor színvonalán maradni. Szánthó Dénes II. szín: Magyar Madách— Operett Néhány rövid héten belül tehát megnyílik a Magyar Színház. Mi lesz vele? Both Béla, a Madách igazgatója komoly ígéretek birtokában várja, hogy megkaphassa az épületet, amely Magyar Színház néven nyílikmajd meg újra, hogy a Madách Színház társulatának kamaraszínházául szolgáljon. (Persze, a tájékozatlan olvasó ezen a megoldáson, is eltűnődhetik, ugyanis a két színház befogadóképessége majdnem azonos, tehát kamarajellegű produkciók számára aligha lesz alkalmas!) Addig azonban sok víz lefolyik a Dunán. Ugyanis most, a Nemzetiek kivonulása után a Magyar Színházba építőmunkások vonulnak be. A fővárosi színházak legtöbbje évtizedes. A Magyar Színház nagyon elhanyagolt állapotban várja a nagytakarítást, ami közel egymillió forintba fog kerülni. Ezt a munkát 1962. augusztus 1-én kell befejezni. A fővárosi tanács, az épület gazdája, legkésőbb júniusig dönt — a Művelődésügyi Minisztériummal együtt — arról, hogy az 1962-es őszi évadban ki in 7 \"U " „Ez is csak nálunk lehet”” Kedden este mutatja be új műsorát a Vidám Színpadi Ez is csak nálunk lehet címmel. A műsor egyúttal politikai kabarénk jubileumi összeállítása is, hiszen tíz esztendővel ezelőtt mutatkozott be először a népszerű együttes a Révay utcai színházban. Képünkön Kellér Dezső és a színház művészei a próbák szünetében a műsor egyik számával ismerkednek. Stoentti i Utzcit mutatják be ... arra, hogy Lavrovszkij professzor, a Moszkvai Akadémiai Nagy Színház balettmestere és munkatársai 1962 január második felében érkeznek Budapestre. Akkor kezdődnek meg az Operaházban Prokofjev Rómeó és Júliájának próbái. A balett bemutatóját április első napjaiban tartják. ... arra, hogy új náci-ellenes film készül Izraelben, Egyforma árnyékok címmel. A film azokról a kis-Eichmannékról szól, akik még szabadon élnek. A film forgatását Michael Laurence csak a, jeruzsálemi Eichmann-per ítélethirdetése után kezdi meg. .. arra, hogy szilveszterkor az Irodalmi Színpad is önálló év végi műsorral jelentkezik. A klasszikus és kortárs irodalom java terméséből összeállított humoros, szatirikus műsorban a színház ismert előadóművészei: Neményi Lili, Horváth Ferenc, Keres Emil, Gáti József és vendégként Kellér Dezső is fellép. ...arra, hogy december 1-én a Világ minden aranya című francia filmmel nyitották meg Moszkvában a Francia Filmhetet. A filmhét alatt még további hat új francia film kerül bemutatásra és a Szovjetunióba látogat sok kitűnő filmszínész, köztük: Brigitte Bardot, Jean Marais, Alain Delon, Marie-Jose Nat, Mylene Demongeot is. ... arra, hogy Lamberto Gardelli Csajkovszkij , TV. szimfóniáját és Sibelius 1. szimfóniáját vezényli hétfőn este a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekari hangversenyén az Állami Operaházban. A megszökött falu Csehszlovák film A falu népe valóban megszökött, pontosabban: vallásos zarándokútra indult a népnevelők elől, akik a tsz előnyeiről akarják meggyőzni. Az utóbbiak pedig, jobb megoldás híján, beállnak a Máriaszobros menetbe, hogy folytathassák felvilágosító munkájukat. M. Stehlik ötlete bizarr ugyan, de alapja lehetne egy sikerült bohózatnak, vagy szatírának. A film azonban ennek is, annak is csak elemeit tartalmazza. Nagy kár, hogy V. Josup rendező nem alakított ki határozott műfajt, egységes stílust, nem őrizte meg következetesen az alapötlet megkívánta hangot. A kacagtatóan mulatságos helyzetek és jellemrajzi telitalálatok szürke, vontatott részletekkel váltakoznak s ezek néhol látszólag a komolyabbik oldaláról közelednek a tsz-mozgalom problémáihoz. (vi) A hét könyvet Az Európa Kiadónál jelent meg Avgyejenko Szeretek című regénye és a Világirodalmi Kiskönyvtár sorozatban Brecht A vágóhidak Szent Johannája című színműve. A Szépirodalmi Kiadó közreadta Jankovich Ferenc nagyszabású regénytrilógiáját (Hulló csillagok, A tél fiai, Hídégetés), Lengyel József novelláskötetét, Igéző címmel, Földeák János legújabb verseskötetét, a Papírhullámok-at. A Jókai Mór Válogatott Művei sorozatban látott napvilágot az Enyém, tied, övé című regény. A Kiadónál jelent meg Gergely Sándor új regénye a Tiltott utak és Darvas József A törökverő című regénye. A Móra Ferenc Kiadó újdonságai: Rónaszegi Miklós új, izgalmas kalandregénye, A királynő kalóza Bravó, Rajkin töri át a kiáltás a szűnni nem akaró s egyre erősödő vastapsot a Bartók Teremben. A rivaldafényben a színész csillogó szemekkel köszöni meg a felé áramló elismerést. Mi újat hozott ez a mostani bemutatkozás, mit kaptunk mindazon felül, amit hírből már tudtunk róla? Hiszen a hírek alapján is a legmagasabb rendű igénnyel felvértezve foglaltunk helyet a nézőtéren. De amit kaptunk, minden várakozást felülmúl. Rajkin zseniális, elragadó, utolérhetetlen színész egyéniség. Amit három órán keresztül a színpadon művel — csípős, maga alkotta tréfáival, szemfényvesztően bravúros átváltozásaival —, az a tréfacsináláson messze túl az emberi jellemek mélységét kutató, a hibákra, a természetellenes társadalmi jelenségekre frappáns módon reagáló komoly és felelősségteljes emberi-művészi hitvallás. ötletei nemesek és minden alkalommal a humor, a szatíra gyógyító-nevelő-javító hármas gondolatköréből fakadnak, táplálkoznak. Joggal tekinthetjük őt a gogolok, scsedrinek méltó utódjának, követőjének. Igaz, az ő művészete — mint a színész mesterség általában —,illanó. Amíg azonban elillan, addig százezrek, milliók számára szerez örömteli s felejthetetlen perceket, órákat. Mint ezúttal nekünk is, ezen a mostani, magyarországi — feltétlenül meghosszabbításra váró! — vendégjátékán. Y19 A sekély „Mélyvíz* Jegyzet a Petőfi Színházbaj bemutatójáról előadósai Új zenes fa folynak a Petőfi Színházban. A közönség már az első percek után kissé feszengve, nem titkolt meglepetéssel követi a színpadon kibontakozó cselekményt. Hiába, furcsa — olykor úgy tűnik, megszokhatatlanul furcsa —, számára ez a műfaj, a musical. A zenekar fülsiketítően harsog, s ha egyegy dallamot sikerülne kihámoznia a zajos csörömpölésből, talán közelebb jutna a színpadi történés hangulatához is. Ez a kívánság azonban szinte másod- vagy harmadrendűvé, sőt egyszerűen feleslegessé zsugorodik, amikor rövid negyedórácskán belül már úgy érzi magát, mint az a mesebeli vándor, akire kétszer is ráesteledett már, mégsem leli meg az erdőből kivezető utat. Mi történt? Menthetetlenül eltévedt. Nincs iránytű, de még halovány utalás, jelzés sem a Színpadon pergő játékban. Látunk egy ferencvárosi tánciskolát, ahol egy idős, munkában megtört ruhatárosnőtől eloroznak egy kabátot. Aztán villámgyorsan elénk lép még öt figura: egy suhanc, egy furcsa, „puhakalanosként” jelzett, de a színpadi konfliktus befejezéséig kideríthetetlen életcéllal tevékenykedő Rossz Szellem: egy fagylaltosból — az előadás befejezéséig — nyilas pártszolgálatossá előléptetett. Pókhas; legvégül pedig két fiatal: egy katona ruhába bújtatott, de a katonai szolgálat elől menekülő, s három órán át ezt az egy vonását, a félelmet hangsúlyozó ifjú és annak zaklatott szerelmese. Ők négyen, pontosabban öten — a ruhatárosnő társaságában —, kergetik azt a bizonyos kabátot keresztül-kasul a Ferencvároson — és három felvonáson át........... Ha Mándy Iván Mélyvíz című zenés játékának csak cselekményét méltathatnánk, akkor is megállapíthatnék: ugyancsak sekély mélyvíz ez. Ezúttal azonban a sekélység a teljes koncepcionális zűrzavarral párosul és ennek eredményeképpen a Petőfi Színházban egy fordulataiban, hatásában teljesen félresikerült játékkal találkozhatunk, amely még szándéka szerint sem tekinthető elfogadhatónak. Dehát miért? Elsősorban azért, mert a Petőfi Színház előadása elszakadt a józan észtől, az értelemtől és a nézők logikájától. A színpadon homályos, ködbe burkolt megfogalmazásban nem élő emberek, hanem csupán fantomok, költött árnyak suhannak, akik sohasem éltek, következésképpen az indulatoknak, az érzéseknek — tehát a normális ember érzelmi funkcióinak — egyetlen vonása sem fedezhető fel bennük. Ezek a kitalált és az élettől sokmérföldnyi távolságban, mesterséges melegágy mélyén tenyésztett figurák — egy középiskolai önképzőköri dolgozat szintje alatt — arra lennének hivatottak, hogy a felszabadulás előtti Magyarország egy jellegzetes darabkájáról, a budapesti VIII. kerületről elmondjanak néhány fontos dolgot. Ezzel szemben mit kapunk? Cselekmény nélkül, hevenyészve felvázolt tizenkét helyszínrajzot, ahol a már jellemzett papírzizzenésű figurák több, de inkább kevesebb sikerrel helyzetgyakorlatokat végeznek. A helyzetgyakorlat — mint köztudott —, a színjátszás egyik fontos alapművelete, a színészi munka fejlődését ellenőrző mérce. Leginkább a Színművészeti Főiskola tananyagában fordul elő. Azt ellenőrzik vele, hogy egy adott szituációban hogyan találják fel helyüket a színészek, miként viselkednek... Nos, a Petőfi Színház új magyar musical ja a hibákat messzemenően elnéző legjobb indulattal sem értékelhető ennél többre. A színészek egy zsonglőr, vagy egy kardnyelő mutatványára emlékeztető hősiességgel eljátsszák nekünk, hogy a színészi mesterség hivatott mivelői. Ennél több közük a cselekményhez aligha van. De ha lenne, akkor is szerte feszíti az unalomnak, az írói ábrázolás jellegtelenségének az a már csaknem kétségbeejtő erőfeszítése, amelylyel a szerző és a színház minden áron valami érdekeset, főként korszerűt igyekszik a színműből kicsiholni. A musical — mint hírlik —, a lemeztelenített érzelmek, a korszerű „életérzés”’ jellegzetes komponenseiből épített műfaj. S ha valóban így lenne, úgy csak szívből üdvözölhetnénk. Dehát — már megbocsássanak a Petőfi Színház vezetői —, ez a percenként feje tetejére állított, az egyszerű néző számára megoldhatatlan matematikai képletként feladott, a színpadi helyzeteket és jellemeket a felismerhetetlenségig elvonatkoztató zavart még akkor sem fogadhatjuk el a korszerű „életérzés” címszava alatt, ha, ezért cserébe a konzervativizmus vádjával illetnének. Mert alapvetően rossz játék az effajta. A nézőket inkább taszítja, mint vonzza. Nélkülük pedig az elmúlt pár ezer esztendőben, de a következő évszázadban sem lehet színházat játszani. Bános Tibor --------tffw ------- TÉLI KÖNYVVÁSÁR 1961 Hans Fallada HALÁLODRA MAGAD MARADSZ Fallada nevét Mi lesz veled emberke? című regénye tette világhírűvé még a harmincas évek elején. Most a hagyatékából előkerült, 1946 után írt, még ismeretlen művének lapjai arról győznek meg, hogy Fallada írói erényei, az érdekesség, a kulturált stílus, a kitűnő figurateremtő-készség töretlenek maradtak. A nácizmusnak magányosan ellenálló kispolgárok, az idős Quangel házaspár története detektívregényszerűen izgalmas. Töretlen Fallada kisemberek felé hajló humanizmusa is. Nem lépi túl kisrealizmusából fakadó régi korlátait, bár egyegy kitűnően megragadott jelenetben írása az egész nácizmus légkörét idéző vízióvá tud emelkedni. Falladénak — aki saját bőrén is tapasztalta a fasizmus módszereit, ahogy erről két másik poszthumusz regénye is tanúskodik — volt oka, átmeneti megalkuvása miatt, az önvizsgálatra. Ebben az írásban el is jutott odáig — minden apolitikussága, a társadalmi erők nem ismerése ellenére —, hogy a fasizmussal a legszemélyesebb indokokból is szembe kell szállni, még akkor is, ha reménytelenül magányosnak tűnik ez a politikai tetté váló szembeszállás. (Magvető) Arthur Miller: GYŰJTŐPONT A Pillantás a hídról szerzőjének egyetlen regénye groteszk alapötletből bomlik ki. Egy New York-i nagyvállalat középszerű, pontos, szorgalmas személyzeti főnöke, Newman új szemüveget vásárol s kezd hordani. A szemüvegtől arca zsidós jelleget nyer. Eddig ő őrködött azon, hogy vállalata zsidómentes legyen. Most megváltozott külseje miatt ő kerül különös, megalázó, gyanúsító légkörbe. Lakóhelyén, egy tisztviselő-telepen durva inzultusok érik. Állását felmondja és miközben munkát keres, feleségül vesz egy lányt, akit nemrég mint személyzeti főnök elutasított. A Keresztény Front gyűléséről kidobják, háza előtt tüntetően szétszórják a szemetet, végül összeverik. Ekkor a tetteseket feljelenti a rendőrségen és — zsidónak vallja magát. Az a nagyon hiteles atmoszféra, ami a műből árad, maga az eszmei mondanivaló. A faji gyűlölet tobzódása — anélkül, hogy Miller megkísérelné társadalmi összetevőit elemezni — leleplezi az amerikai demokrácia illúzióját és felvillantja a fasizmus ellen küzdő Amerikában (a történet a háború végén játszódik) a fasizmus lehetőségét. A fordítás Szinnay Tivadar munkája. (Kossuth.) (Tóier.) AJÁNDÉKOZZON PARKER RENDSZERŰ ARANYHEGYŰ KÍNAI TÖLTŐTOLLAT garancia Kapható 185 és 312 Ft-os árban papír—írószer szaküzletekben, föktművesszövetkezeti boltokban és állami áruházakban Film ősbemutató Debrecenben Szombaton délután jelentős esemény színhelye volt Debrecen. A szomjúság városa című új magyar dokumentumfilm bemutatóját tartották Borsodi Ervin rendező és Szabó László operatőr jelenlétében. Az érdekes film , amely a hatszáz éves cívis város történetét s annak legfontosabb eseményeit mutatja be — bemutatóján ott ült a 95. születésnapját ünneplő Gyökeres Ferenc, az ország legöregebb nyomdásza, aki még Jókai kézirataival bíbelődött. A dokumentumfilmet hamarosan a fővárosi filmszínházak is vetíteni fogják.