Hétfői Hírek, 1967 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1967-08-14 / 33. szám

VASAS—EGER 7:1 (4:0). Fáy utca, 8000 néző. Vezette: Pusztai — jól, kilógó eső, csúszós pálya. Gólok: Korsós (15. és 86. p.), Farkas 20., 28., 60., és 65. p.), Puskás (33. p.), Kovács (57. p.). A Fáy utcai sporttelepen mintha Pusztai sípjelére várt volna az eső, s eleinte lénye­gesen nagyobb iramú volt az égi áldás, mint a játék. A piros-kékek még kényel­meskedve is egészen fölénye­sen biztosították a maguk ré­szére az első félidőt. Fejesparádét rendeztek 15 perc alatt. Először Puskás jobb oldali be­adásából Korsós küldte felhő­­fejessel a labdát a hálóba, utána Farkas, aki javuló for­mában játszott, kétszer is pó­tolta a góllövő cipőjét , fejjel (3:0). Mindkét gólja igen szép megoldás volt. Az egriek lelkesedése érthe­tően lelohadt a 3:0 után, s hát még azután, amikor Puskás is feliratkozott a góllövők közé (4:0). Szünet után végre elállt az eső, sokat javult a játék. Farkas most már a góllö­vő cipőjét is megtalálta. Bár az 57. percben ugyan a Vasas-védelem összehozott egy helyzetet az egri Kovács számára, aki ezt ki is hasz­nálta, de aztán Farkas két lö­vése jelentett gólt, már 6:1-re vezettek a piros-kékek, ami­kor Papp megsérült. Egy-két percre visszatért ugyan a pá­lyára, de aztán a 67. percben végleg lement s Rajna állt a helyére. Lecsökkent a Vasas létszáma is, Mészöly szenvedett húzó­dást és a 78. percben lesánti­­kált. Korsós nyitotta meg a gólok sorát és ő is zárta be egy jó fejessel. Még ilyen arányban is megérdemelte a Vasas a győ­zelmet, amelyben jelentős ré­sze volt az ismét formába lendülő Farkasnak. Mellette még Bakos, Mathesz és Pus­kás nyújtott elismerésre mél­tó teljesítményt. Az egriek közül csak Kisst,­s Kovácsot lehet megemlíteni. M. T. VASAS: Kenderest — Ba­kos, Mészöly, Ihász — Ma­thesz, Kékesi — Molnár, Puskás, Farkas, Korsós, Fis­­ter. EGER: Papp — Kárpáti, Kiss, Winkler — Tátrai, Be­rán — Faliszek, Sárközi, Zi­lahi, Kovács, Rajna. A TOTÓ 32. heti telitalálata 1. SALGÓTARJÁN—FTC 0:32 2. TATABÁNYA—ÚJPESTI DÓZSA 1:01 3. PÉCS—DUNAÚJVÁROS 1:01 4. DIÓSGYŐR—KOMLÓ 4:01 5. GYŐR—CSEPEL 2:2X 6. ÓZD—BVSC 2:2X 7. NYÍP­EGYHÁZA—PÉCSI BÁNYÁSZ 3:11 8. DEBRECEN—BP. ELŐRE 2:01 9. SZEGEDI VSE—KISTEXT 4:01 10. PÉNZÜGYŐR—SZOLNOKI MÁV 2:32 11. BEAC—SALG. KSE 1:1X 12. IZZÓ—NAGYBÁTONY 1:22 13. VESZPRÉM—GYŐRI DÓZSA 2:2X 14. KECSKEMÉTI TE—BUDAI SPART. 2:11 A H.H. tippjei 1. Komló—Vasas 2 2. Eger—Up. Honvéd x 2 3. Szeged—MTK x á. Dunaújváros—Diósgyőr 1 x 5. Pécsi B.—Ganz-MÁVAG 1 x 12. Ormosbánya—III. ker. 1 13. Kisterenye—Nagybátony 1 x 14. Zalaeg. TE—Táncsics SE X Pótmérkőzések: 1, 1. 6. Kecskemét—Bp. Sport. x 7. Várpalota—Egyetértés x 2 8. Budafok—Szállítók 1 2 9. Debrecen—Oroszlány x 10. Gyula—Szegedi VSE 1 x 11. Szám­. MÁV—Szám­. MTE 1 jó formában a GYŐR—CSEPEL 2:2 (0:0). Győr, 6000 néző. Vezette: Emsberger — kitűnően. Bo­rús, esőre hajló idő, jó pá­lya. Gólok: Varsány­i (50. p. és 57. p.), Rottenbiller (52. p.), Kalmár (58. p.). Eléggé csalódottan tapasz­talták a hazai szurkolók, hogy csapatuk játékából ezúttal hiányzott a tervszerűség, a lel­kes, odaadó játék. Mindezt in­kább a csepeliektől láthatták, akik nemcsak szervezetten vé­dekeztek, hanem ügyesen tá­madtak is. Az első félidőben Stolcz kétszer is a kapu­fát találta el, míg a másik oldalon Losonczi és Kalmár lövése veszélyez­tette a győri kaput. Szünet után sokat változott a helyzet A gólok sorát Varsányi nyitotta meg, de két perccel később Rotten­­biller szabadrúgásból egyenlí­tett (1:1). Az 57. percben Var­sányi ismét vezetést szerzett az ETO-nak, a lelkes Csepel Kal­már góljával az 58. percben újból behozta hátrányát. A találkozón a Csepel rá­szolgált az egy pontra. Jók: Máté és Stolcz, illetve Fatér, Vellai, Faludi. GYŐR: Tóth — Keglovich, Soproni, Izsáki — Nell, Má­té — Stolcz, Varsányi, Győr­­fi, Somogyi, Szaló. Csepel: Fatér — Vellai, Molnár, Pető — Faludi, Kandi — Kóló, Rottenbiller, Kalmár, Losonczi, Gondár. Győzelem hátvédgóllal PÉCS—DUNAÚJVÁROS 1:0 (1:0). Pécs, 6000 néző. Ve­zette: Katona — jól. Kitűnő pályán, ideális futballidőben játszottak. Gól: Hernádi (13. p.). Mindjárt az elején kitűnt, hogy a dunaújvárosiak meg­erősítették védelmüket és így a játék elég egyoldalúvá vált. A 13. percben jobb oldali ak­ció után a védőkről Hernádi elé került a labda, és a hátvéd 22 méterről A bal felső sarokba lőtt (1:0). A 21. percben majdnem egyen­lített a Dunaújváros: Végh nehéz szögből küldött lövése nyomán a labda csak centimé­terekkel kerülte el a kaput. Szünet után sem javult a já­ték színvonala. A 19. percben Rapp és Nagy összecsapásakor mindkét játékos megsérült, de azért kisebb ápolás után ját­szottak tovább (Nagy turbánt kapott a fejére). Az utolsó per­cekben erősített a vendégcsa­pat és nem sok hiányzott az egyenlítéshez. Jól játszott: Rapp, Hernádi, Győrkő dr., illetve Aczél, Lige­ti, Nagy F és Kiss. PÉCS: Rapp — Hernádi, Móricz, Kincses — Bódi, Konrád — Györkő dr., Du­nai dr., Tüske, Daka, Török. DUNAÚJVÁROS: Aczél - Formaggini, Ligeti, Ajtony — Magasházi, Nagy F. — Földi, Mártha, Végh, Kiss, Czigler. Takács: Elsőszámú MTK-csatár Gál: Diósgyőrben a mezőny leg­jobbja. Várakozáson felül jól sikerült a labdarúgó-bajnokság 18. fordulója, mindenekelőtt azért, mert a szombaton és vasár­nap lejátszott nyolc mérkőzésen 30 gólt rúgtak, fejeltek a játékosok. Ez az összteljesítmény úgy született meg, hogy tizenegy csapat érdeme, mert öt együttesnek egyetlen al­kalommal sem sikerült a hálóba találnia. A Ferencváros tovább folytatja sikeres útját a bajnoki cím eléréséért, és Salgótarjánban sem fenyegette semmiféle veszély féltve őrzött veretlenségét, örvendetes az őszi sze­zonra teljesen kicserélődött Vasas játék- és küzdőszelleme, a csapat most már a harmadik mérkőzésén is nagy gólké­pességről tett tanúságot és otthonában 7:1-es győzelemmel szétzilálta az egrieket. Ez a siker egyszersmind azt is jelen­tette, hogy az együttes a bajnoki táblázaton helyet cserélhe­tett az Újpesti Dózsával, amely Tatabányán hagyta mind a két pontot. A többi mérkőzésen jó teljesítményt nyújtott a Diós­győr, amely otthonában 4:0 arányban nyert, s a Pécs is meg­szerezte a két pontot, mégha — szokása szerint — most is minimális különbséggel. Érdekes küzdelem folyt Győrött, ahol az őszi szezonra szintén erősen feljavult Csepel kicsi­kart egy pontot a legjobb vidéki együttestől. A bajnoki táblázaton a Vasas és az V. Dózsa helycseré­jén kívül ebben a fordulóban sokat javított helyzetén a Honvéd, a Tatabánya, a Pécs és az MTK. Az „alsóházban” egyre nehezebb a sorsa a Szombathelynek és az Egernek. A gólzáporos fordulóban a tavalyi gólkirály, Farkas vitte el a pálmát, aki fejjel-lábbal négy alkalommal talált a hálóba és most Dunai (20), Albert (15), Varsányi (14) mögött holtversenyben Szurgenttal és Takáccsal a negyedik helyre zárkózott fel. mm Kocsis: Pótolja Tichy góljait Solymosi: Kétszá­­zadik bajnoki mérkőzés !­­id­asi­­ Farkas: Fejjel­lábbal Szikra Lapnyomda HÉTFŐI HÍREK Politikai hetilap Főszerkesztő: Baló László Szerkesztő Révész Gy István Szerkesztőség: Hétköznap: Vm„ Gyulai Pál utca M. Telefon­ 137—660 Vasárnap: vm„ Somogyi Béla utca 8. (volt Rökk Szilárd utca) Telefon 142—220. 343—100 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Árusítj­a a Magyar Posta Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal: Budapest VIII., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon 142—220. 343—100 Index: 25 373 a szerethűség FERENCVÁROS—SALGÓ­TARJÁN 3:0 (2:0). Salgótar­ján, 15 000 néző. Vezette: Víz­hányó — jól. Kellemes, na­pos idő, jó pálya. Gólok: Sző­ke (28. p.), Novák (35 p. 11- esből), Varga (80. p.). A tarjáni közönség már egy órával a mérkőzés előtt meg­döntötte a múlt évi nézőre­kordot: több, mint 15 ezer né­zője volt a találkozónak, a fővárosból négyezren, Cseh­szlovákiából és a környékről csaknem háromezren érkeztek. A tarjániaknál Taligát nagy öröm érte, amikor közölték vele, hogy feleségének kisfia született. A rokonszenves já­tékost úgy látszik ez is inspi­rálta a mérkőzésen, mert vé­gig roppant lelkesen játszott és hatalmas lövése nyomán már az első percben vezetést sze­rezhetett volna a hazai csa­pat. A balösszekötő 18 méte­res óriási lövését Géczi csak kiütni tudta és a berohanó Zöldi 5 méterről, senkitől sem zavartatva fölé bombá­zott. Ezután azonban 20 per­cen át egyik kapu előtt sem adódott nagy helyzet. Az iram jó volt, és a játék kiegyenlí­tett. A zöld-fehérek a 25. perc körül lendültek igazán bele, s ettől kezdve egyre inkább fölénybe kerültek. A 28. percben vezetést is szerzett a Ferencváros. Varga 18 méteres szabadrúgása a sor­falról Szőke elé perdült, s a szélső 10 méterről a bal alsó sarokba lőtt (1:0). A 30. percben ritkán látható jelenetnek voltunk tanúi. A fiatal Baranyai összecsapott Szűccsel, s miközben a játék­vezető szabadrúgást ítélt, egy néző berohant a pályára, s a felezővonalnál dulakodni kez­dett Pancsiccsal. A hevesvérű szurkolót levezették, s aztán megnyugodtak a kedélyek... A 35. percben egy előre ívelt labdát Albert igyekezett fe­jelni, közben Vertig elhúzta a csatár lábát. A vitathatatlan 1-1-est Novák laposan a jobb sarokba lőtte (2:0). A második félidő FTC-tá­­madásokkal folytatódott. A tarjáni csatársor nem tudta tartani a labdát, így az első 20 percben időnként egészen nyomasztó volt a vendégek fö­lénye. A 80. percben az állan­dóan rohamozó Ferencváros a meglepően enerváltan ját­szó SBTC-vel szemben meg­szerezte a harmadik gólt. Varga két cselt végzett és mintegy 14 méterről lőtt a hálóba (3:0). A mérkőzés nem úgy indult, hogy ilyen biztos FTC-győze­­lem születik. Az első nagy helyzetet is a tarjániak hagy­ták ki, s negyedóráig ők ját­szottak fölényben. A sikerte­lenség azonban, úgy látszik, kedvét szegte a tarjáni játé­kosoknak, mert a későbbiek folyamán már egy percig sem tudták kétségessé tenni a bu­dapesti csapat győzelmét. Egyénileg ezúttal Varga volt a mezőny­­ legjobbja. Albert fél órán át feltűnően tartóz­kodó volt, csak később lendült játékba. A többiek szinte tel­jesen egyforma, egyenletes jó teljesítményt nyújtottak. A Salgótarjánból csupán Ferencz, Bánkúti és Répási, Taliga já­téka dicsérhető. N. L. FERENCVÁROS: Géczi — Novák, Mátrai, Páncsics — Juhász, Szűcs — Szőke, Var­ga, Albert, Rákosi, Katona. SALGÓTARJÁN: Török — Kmetty, Ferencz, Vertig — Toldi, Bánkúti — Zöldi, Répás, Baranyai, Taliga, Jecki. Újabb tatabányai bravúr TATABÁNYA—a. dózsa 1:0 (0:0). Tatabánya, 10 000 néző. Vezette: Biróczky — ki­sebb hibákkal. Orkánszerű szél, eső. Gól: Szabó (60. p.). Mindkét csapat taktikája el­sősorban arra irányult, hogy az ellenfél gólveszélyes csatá­rait szigorúan őrizzék. Görö­­csöt Horváth, Benét Laczkó, Csernait Noskó követte. A ta­lálkozó első háromnegyed órá­jában az újpestiek támadtak többet, de csak ritkán jutottak lövéshez. A bányászok a tőlük megszokott rajtaütésszerű akciókkal próbálkoztak. Két említésre méltó esemény: a 10. percben Bencze közelről az üres kapu fölé fejelt, míg a másik oldalon a 41. percben Fazekas kicselezte Geleit, be­adásából Bene fejelt a kapura, és Kovács 1. a gólvonalról rúg­ta a mezőnybe a labdát. Szünet után az újpestiek nyomása még csak fokozódott, ám a tatabányai „g­ó.elpubi hő­­siesen állta a meg-megújuló rohamokat. A 60. percben el­dőlt a mérkőzés. Laczkó kitű­nően szerelt egy újpesti táma­dást, előretört s amikor meg­támadták Aradihoz játszott, akinek beadásából Szabó előrevetődve fejelte a labdát a jobb alsó sa­rokba (1:0). A gól után is az újpestiek tá­madtak, de továbbra sem bol­dogultak a bányászcsapat vé­delmével. TATABÁNYA: Gelei — Lévai, Kovács I., Juhos — Horváth, Laczkó — Szabó, Bencze, Kovács II., Aradi, Deli. II. DÓZSA: Szentmihályi — Káposzta, Solymosi, Só­vári — Pataki, Noskó — Fa­­zekas, Göröcs, Bene, Dunai, Zámbó. Egyoldalú játék DIÓSGYŐR—KOMLÓ 4:0 (2:0). Diósgyőr, 8000 néző. Ve­zette: Fáth — jól. Napos idő, jó talaj. Gólok: Szurgent (15. p.), Horváth (27. p.), Ruttkai (50. és 88. p.). Negyed órán át nem történt említésre méltó esemény, há­­borogtak is emiatt a diósgyőri szurkolók. De aztán mintha csak kedveskedni akartak vol­na a nézőknek, rákapcsolt a hazai csapat és a 15. percben Horváth beadásából Szur­gent kapásból lőtte a lab­dát a hálóba (1:0), a 27. percben Horváth elcsí­pett egy hazaadást és ezzel lett 2:0. Szünet után is folytatódott a diósgyőri gólgyártás: az 50. percben Ruttkai 25 méterről talált a komlói kapuba (3:0). Ettől kezdve szinte állandó­an komlói térfélen pattogott a labda, s a diósgyőriek kétszer is a kapufát találták el, majd végül a 88. percben Ruttkai gólja beállította a 4:0-ás vég­eredményt. Jó iramú mérkőzésén a Diós­győr imponáló csatárjátékkal győzött. A komlóiak védekező taktikája nem vált be. Jók: Tamás, Salamon, Gál (a mezőny legjobbja), Ruttkai és Szurgent, illetve Kiss, Lazari­­disz, Garai és Bodai. DIÓSGYŐR: Tamás — Kovács, Salamon, Szucsányi, Gál, Várkonyi, Ruttkai, Ha­­josi, Szurgent, Horváth, Sí­kom. KOMLÓ: Kiss — Kelemen, Vörös, Lazaridisz — Pataki, Ruppert — Bordács, Garai, Takács, Bodai, Bérczési. GALOPPVERSENY I. futam: 1. Faustina (5), 2. Gia­como (2), 3. Buga Jakab (6). Tot.: 103, 36, 19, 24. Bef.: 365. 423. II. futam: 1. Ananász fl), S. Sz­ikát (13), 3. Teriké (12). Tot.: 22, 14, 19, 72. Bef.: 64. 661. II. futam: 1. Krónika (5), 1. Kegyencnő (4), 3. Fráter (6). Tot.: 59, 19, 15, 18. Bef.: 147, 132. IV. futam: 1. Isaar (10), 2. Mire jó? (5), 3. Pádua (9). Tot.: 37, 20, 22, 58. Bef.: 166, 384. Hármas be­futó: 10. 180. V. futam: 1. Ráró V. (6), 2. Schwester (8). 3. Gyöngyszem (9). Tot.: 176. 39, 36, 43. Bef.: 403. 446. VI. futam: 1. Kabóca (4), 2. Fazon (8), 3. Csendbiztos (3). Tot.: 73,­­19,8,­6, 17. Bef.: 259, 235,, VII. futam: 1. Szabályod­ó (10), 2. Rózsabimbó (7), 3. Dogmatika (9). Tot.: 86, 26, 22, 22, Be£: 839, 483.

Next