Hétfői Hírek, 1967 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-09 / 2. szám
Harmincezren a kapuk előtt mahwiiii.ii ■Mimii mummMimimmMMMummmm* Illegális fővándorlók a Budapest küszöbén • Fészerlakók között a zöldkerületekben • Vállalati érdekből büntetlen szabálysértés A legújabb adatok szerint naponta 50—55 fővel szaporodik Budapest lakossága. Ez a „legális” szaporulat. Ám mellette hasonló, ha nem nagyobb az illegális bevándorlók száma. A főváros zöld kerületeiben és a közigazgatási határ melletti községekben szinte már nincs olyan kertiház vagy sufni, amelynek ne lenne lakója. Pillanatnyilag 30 ezerre tehető azoknak a száma, akik az állandó budapesti bejelentkezésre várnak. Miért jönnek? Nem magyar specialitás, világjelenség a nagyvárosokba való vándorlás. Ez — az ENSZ legújabb közleménye szerint — még a fejlettebb ipari országokban is megoldhatatlan lakásgondokat okoz. Ellátogattunk néhány, a közelmúltban Budapestre jött családhoz. A XIX. kerületben levő Szabó-telepen egymás szomszédságában kilenc ilyen családot találtunk. Az egyik vidéki kisvárosból jöttek Budapestre. Hogy miért? Egybehangzó a válasz: a jobb munkalehetőségért. A beszélgetés során azonban hamar kiderült: ez a legtöbbjüknél csupán illúziónak bizonyult. Fiatalok, s szinte kivétel nélkül a házak végében fásfészernek épült deszkatákolmányokban laknak. Szüleiknek odahaza rendes családi házuk van. Ők kilencen mégis nekivágtak Budapestnek. És most azon panaszkodnak, hogy — mivel nincs állandó budapesti bejelentett lakásuk — nem tudtak még szakmájukban elhelyezkedni. Szabadság vagy szabadosság? — Lakatos vágyait — mondja egyikük —, de hónapok óta csak alkalmi rakodómunkán dolgozom a Szabadkikötőben. Számos hirdetésre jelentkezett már eddig, de mikor megtudták, hogy nincs állandó bejelentett lakása, nem alkalmazták. Elmondta: az építőiparba küldik folyton, pedig odahaza el tudott volna helyezkedni a gépjavító állomáson. Ám ott nagyon mostohák a munkakörülmények, hidegben, szabadban kell dolgozni, akárcsak Pesten az építőiparnál. Egyikük sem ilyennek képzelte el a pesti életet... Bár egy jelentős rétegnél — a magányos fiatalemberek és lányok esetében — nem is mindig a jobb munkalehetőség volt a nagyvárosba csábító erő. Az egyik tömegszálláson, ahol dunántúliakkal találkoztam, így fogalmazták meg: „Ilyen munkát odahaza, a környéken is találhattunk volna, de Pest, az más. Itt szabadabb az ember.’’ A szabadságot viszont meglehetősen furcsán értelmezik. Szabadok, mert kikerültek a falu vagy a kisváros ismeretségi köréből, és Pesten nem kérhetik számon a szülők, és az ismerős környezet, hol csavarogták át a fél éjszakát. Kiböjtölik? A tanács tehetetlen. Hiába a rendelkezés, mely gáttat próbál emelni a bevándorlási kedvnek, a vállalatok sok esetben maguk szegik meg. Nemrég a rádió Hétvége műsorában egy Bajáról jött szabó panaszkodott: állandó pesti lakás hiányaiban, csak segédmunkásnak alkalmazzák, holott ő szakmunkás. Még az adás idején jelentkezett az egyik nagy ruhagyár igazgatója, hogy azonnal felveszi, mert kevés a szabója. Megkérdeztük a tanács titkárságát: büntettek-e már meg gyárigazgatót, aki az állandó lakás „elvét” megszegte? Még nem. A pesti „kapuk előtt” várakozók úgy számítanak: majd csak „kiböjtölik” azt az öt évet. Nem gondolnak viszont arra, hogy az ötesztendős „ideiglenes” pesti tartózkodás után, ha meg kapják is az állandó bejelentőt, ez még nem egyenlő a lakással, mert lakáskérelmük csak sokezrediknek kerülhet a kerületi tanácsok asztalára. A Fővárosi Tanács a harmadik ötéves terv időszakában 10 000 lakást építtet, de nem a bevándorlóknak. Van pesti igényjogosult is éppen elég. És, az épülő lakások elsősorban nekik készülnek. Szamos Rudolf Vasárnapi jelentés a szegedi olajmedencéből Még 80 kutatófúrás lesz az idén Az első igazi téli vasárnapon, csikorgó hidegben, füjtyülő szélben is zökkenő nél- kül működtek a fúrótornyok a szegedi olajmedencében, amelynek a határai Szánkig, Algyőig és Deszkig nyúlnak. Ma már bizonyos, hogy a szegedi medence: gazdag földgáz- és kőolajlelőhely — mondotta munkatársunknak Mezősi József, az Alföldi Kőolajfúró Üzem igazgatója. — Ezt jelzi számos kút, amely máris kiváló minőségű olajat és földgázt ad. Szeged egész háztartási és ipari szükségletét két kút látja el: az üllési és az algyői. Algyőtől néhány kilométerre Bodó Győző fúrómester brigádja vasárnap már 3800 méter mélységben „járt” és az ítéletidőben is végezte a rétegvizsgálatokat. Ennek alapján döntik majd el, várhatnak-e ebből a kútból is olajat és földgázt. Tápén, a szegedi medence tankolóhelyén vasárnap is „ingáztak” a tartálykocsik: vitték a fekete aranyat a finomítókba. Értesüléseink szerint a szegedi medencében az idén még nyolcvan kutatófúrást végeznek. Í1j magyar''népszokás magas éggel Kevés és drága a könyvespolc — Házi megoldások: seprűnyél, vasalódeszka, tégla és gömbvas — Egy javaslat Büszkék vagyunk rá — és joggal: a könyvvásárlás, a könyvgyűjtés ma már „népszokás” Magyarországon. A családi könyvtárak gombamódra szaporodnak, és hónapról hónapra gyarapodnak. Mégsem olyan ütemben, ahogyan maguk a könyvbarátok szeretnék, mert a gyorsan növekvő magánkönyvtár új köteteinek elhelyezése, bizony, nem kevés gondot okoz számukra. Elhelyezés: 5,40-27 Ft Az üzletekben kevés a könyvszekrény, a könyvállvány és a könyvespolc. Ami pedig kapható, az bizony drága. Egy példa: Thomas Mann József és testvérei című — bibliapapíron 4,5 cm vastag — művének ára 80 forint. Egy kolóniás könyvállvány minden centiméternyi rakfelülete viszont 6 forintba kerül, így a könyvnek csupán az elhelyezése 27 forint beruházást igényel, vagyis a kötet beszerzésének és egy ilyen könyvespolcon való elhelyezésének mellékköltsége összesen 101 forint. Persze, a bútoripar „cikklistáján” akadnak olcsóbbfajta könyvespolcok is. Például: ugyanennek a könyvnek az elhelyezése az Aquincum könyvszekrényben 12 forintba, az A—65 típusú könyvszekrényben 14 forintba, a Szeged, a Vajna és a Szentesi könyvállványon 11 forintba, sőt a Panni-falon és a Piramis könyvespolcon mindössze 5,40 forintba kerülne — jelenleg azonban egyik sem kapható. És mi kapható? A hét végén a Kossuth Lajos utcai lakásművészeti szaküzletben csak az 1650 forintos üveg-tolóajtós könyvszekrényt kínálták, melynek három polcán körülbelül 100 könyv fér el, vagyis egy könyv elhelyezésének átlagos önköltsége: 16,50. A Petőfi Sándor utcai „Stíl” szaküzletben háromféle koloniai könyvespolcot láttunk — egyenként 80—100 könyv részére — 3200, 2990 és 2500 forintért. A Lenin körúti és a Rákóczi úti nagy lakberendezési áruházakban sem jobb a helyzet. A Lenin körútiban csak 3000 forintos Derű-fal kapható, a Rákóczi úton viszont volt még néhány darab, 1 méter hoszszú, 3 polcos, 608 forintos könyvállvány. (Ebből kellene sok!) Leleményes könyvbarátok Persze, aki szereti és gyűjti a könyveket, az helyet is „teremt” a szaporulatnak. Mikor — szekrény tetejétől vitrin aljáig — már minden vízszintes felület megtelt, nincs mit tenni: barkácsolni kell! Ma még megoldásnak is ez a legolcsóbb. Ehhez azonban szaktanács és legfőképpen anyag szükséges. Talán az Ezermester boltok tudnak segíteni? Nem! Nekünk is csupán azt tanácsolták, hogy az Ezermester füzetekben néha találhatunk útmutatást könyvespolc barkácsolásához. Ezzel bezárult a kör? Nem, mert a könyvbarátok leleményesek. A fővárosi lakásokban a legkülönbözőbb barkácsolt könyvespolcokat lehet látni. Találtunk szellemes, szeszélyes körvonalú könyvespolcot, melynek tartófalai téglából épültek, s a könyvek öreg ládából átalakított, gyalult, csónaklakkal bekent deszkán, vagy az oldalfalak közé erősített három gömbvason állnak. Láttunk három vasalódeszkából és közönséges seprőnyelekből ügyesen összeállított és házilag lakkozott polcot. Sokan kiselejtezett, öreg, rombútort vásárolnak olcsón, és ennek faanyagát használják felnyiségű ilyen bútordarabot gyártani. Csak így emelkedhet tovább a magánkönyvtárak állománya és — ez sem megvetendő szempont — a magyar könyvkiadás haszna is. E. P. Házi feladat újítóknak De nem mindenki tud, s nem is mindenki szeret barkácsolni. A könyveket viszont százezrek szeretik — és gyűjtik. íme, ebből ered javaslatunk, amely egyben a bútoripari újítómozgalom új és sürgős „házi feladata” lehet: minél gyorsabban létrehozni az olcsó könyvespolcalapanyagot, és nagy meny- Hegyeshalom új pályaudvart kap A hegyeshalmi határállomás épülete a megnövekedett forgalomhoz már kicsinek bizonyult, ezért megkezdték egy új, korszerű állomásépület építését. Az épületben a MÁV alkalmazottain kívül az osztrák vasúti kirendeltséget, a magyar és osztrák vámszolgálat alkalmazottjait, továbbá a magyar és osztrák állat- és növényegészségügyi szolgálatot is elhelyezik. Készül a turisztikai év hazai programja Kiállítások, pályázatok, utazási kedvezmény* írók és újságírók idegenforgalmi kongresszusa Telhetetlen természetimádó (Rabenau rajza a párizsi Candide-köt)ségének magyarországi kongresszusa, nemzetközi légiforgalmi bélyegkiállítás, népművészeti-gasztronómiai kiállítás. Érdekes pályázatokat is hirdetünk majd. Az eseményekre utazási kedvezményeket biztosítunk. Az ország egész területét fel akarjuk készíteni a turisták fogadására. Ennek érdekében szorgalmazzuk az átvonuló országutak menti ellátó és üzlethálózat fejlesztését, és ehhez a helyi szervek, tanácsok, termelőszövetkezetek segítségét is igénybe kívánjuk venni. Az ENSZ-közgyűlés 1867- et nemzetközi turisztikai évvé nyilvánította. Mit jelent ez a hazai idegenforgalom számára? — kérdeztük dr. Nagy Lászlótól, az Országos Idegenforgalmi Hivatal osztályvezetőjétől. — Az Idegenforgalmi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (az UIOOT) javaslatai alapján kezdtük meg az előkészületeket — mondotta. — A kormányok elfogadták az utazások megkönnyítésére, az idegenforgalom kulturális, gazdasági és politikai lehetőségeinek kiaknázására vonatkozó javaslatokat. A magyar idegenforgalmi szervek előkészítő bizottságot hoztak létre, amely kidolgozta és hamarosan nyilvánosságra hozza a turisztikai év programját. Eseményei között szerepel az Idegenforgalmi írók és Újságírók Nemzetközi Szövet Aniitta vloaatoll A „szövetségi kapitány" az olimpiai előkészületekről A válogatott tagjai kis ketreceikben szótlanul tűrik, hogy a Pataki István Művelődési Ház látogatói megcsodálják őket, a kiválasztottakat, akik februárban, a bécsi postagalamb-olimpián a magyar színeket képviselik. A tíztagú csapat — öt hím és öt tojó —, valamint a kétkét tartalék, a galambkiállítás külön, kiemelt helyén mutatkozik be a közönségnek. A válogatottal utazik Bécsbe Liszkai László, a Magyar Postagalambsport Szövetség elnöke, Schamb József elnökhelyettes és Kállai Ferenc főtitkár — mint „szövetségi kapitány”, „edző”, „orvos” stb. Képünkön: Liszkai László a csapat „Albert-klasszisa” sztárjával, Márkus József 4244—62—3 gyűrűszámú hímje eddig 3207 kilométert versenyzett végig. Szabálysértés - január 1. óta Január 1-vel életbe lépett az a törvényerejű rendelet, amely a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket módosítja. Eszerint a jövőben szabálysértésként bírálják el a hűtlen, illetve hanyag kezelést, ha az előbbiben okozott kár a 200 forintot, az utóbbiban okozott kár az 5000 forintot nem haladja meg. Szabálysértés a társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás is, amennyiben az 5000 forintnál nem „drágább”. NE JÁRJON GYALOG! A legújabb típusú személyautókat — Moszkvics 408-ast, Skoda 1000-est, — nyerheti a Szerencse-sorsjátékon HOZÁS A JÖVŐ HÓNAPBAN V'egfgen Saerem'sttsorsjjvgtjvi, sssore*inr.véjff loss!