Hétfői Hírek, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-27 / 48. szám
iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiimiiiiiiig Héjász lett a solymász Megkezdődött és február végéig tart a solymászévad. Karjukon madarakkal felvonulnak erdőn, mezőn a solymászok, akik tulajdonképpen már nem is solymászok. Hiszen évek óta a héja tölti be a vadászatban a sólyom szerepét. A sólymok száma hazánkban folyamatosan csökken, ezért a természetvédelmi törvények tiltják befogásukat, idomításukat, vadászatra való felhasználásukat. Különleges tantárgyak A nemzetközi madárpiacon is magasra szökött értékük. Egy fiatal sólyom körülbelül 70 font, egy héja ára pedig 20 font körül mozog. Magyarországon azonban a héja sem fiatal korában, sem „bevadászottan” nem képezheti adásvétel tárgyát. Hogyan jutnak mégis hozzá, akik héjával vadásznak? Csakis a Magyar Vadászok Országos Szövetségének ragadozó-, madárvédő- és solymászszakosztályának tagjai vadászhatnak velük. Közülük is csak azok, akik a szakosztály féléves tanfolyamának anyagából — solymászattörténet, madárismeret, vadászkutya- és madáridomítás, állatorvosi ismeret s természetvédelem jogi kérdései — jó eredménnyel vizsgáznak, és megfelelő körülményeket tudnak biztosítani „vadásztársuknak”. Vagyis, akik kertes házban laknak, illetve ilyen helyen tudják tartani a héját. — A MAVOSZ-on belül 1968-ban alakult meg a solymászszakosztály — mondja titkáruk: Bogyai Frigyes. — Az országban körülbelül 70 tagunk van, nők és férfiak egyaránt, s mind fiatalok. Közülük mintegy harminc a pesti. " Legnehezebb: a kidobás A solymász — mert ez év mindenképpen megilleti őket, még akkor is, ha sólyom helyett héjával dolgoznak, hiszen összefoglaló fogalom ez a madárral való va- | dászatra — egyszerre két ál- latot idomít: kutyáját és ma- | darát, össze kell szoktatni | őket, mert erdőn, mezőn | együtt dolgoznak. A solymá- | szók vizslával vadásznak. Állataik ismerik, mi több, | tisztelik is egymást, de soha | nem barátkoznak. Közös a | szenvedélyük, össze kell dol-| gozniuk: a kutya felfedezi és | „megállja" a vadat, de nem | támad, ez a héja feladata. A | madarat először hívó hang- hoz szoktatják, amelynek rö- | vidnek és élesnek kell len- | nie, majd úgynevezett tan- § állatok — műfácán — segít-ségével a vadászathoz. A legfontosabb: a vadásznak meg kell tanulnia az állat kidobását, ugyanis a vad fel- § tűnésének pillanatában az ázsiai szokás szerint jobb öklén ülő madarat vízszintes irányban nagy erővel kidob- 5 ják, ezzel adják meg kezdő- | sebességét. Egy rossz mozdu- | lat, és megrándul a héja lá- | ba. Egy tizedmásodperc ké- esés, és a vad előnyét nem | tudja behozni. A héja egyéb | ként is sprinter típus: száz | kilométeres sebességgel csap | le a vadra, gyors, de csak rövid ideig képes üldözni a | vadat, a sólyommal szemben, amely hosszú távú üldöző-| madár. Ha a héja a lecsapás- | nál hibázik, életébe kerülhet: | szétrúgja a nyúl, de éles sár- | kantyújával a fácánkakas is. Máskülönben az egy kiló | húsz deka súlyú héja „két § vállra fekteti” a négykilós § mezei nyulat. A tapasztala-| tok szerint jobb vadász a to- jó, azaz a „héjalány”. Hisztis | ragadozó A héjákkal 20—25 éves ko- | rukig dolgozhatnak. Napi | táplálékuk 10—15 deka friss nyers hús. Simogatni csak a | mellükön szabad, a hátukon| nem, mert a kézen levő zsí-| radék ártalmas a hát tolla-zatának. Egyébként rendkí-| vül érzékenyek az időjárás változásaira, a frontátvonu- | lások idején hisztisek, nem lehet velük dolgozni. Gyako-| ri filmszereplők: legutóbb a | Magasiskola című filmben | „léptek fel”. Sebes Erzsébet | Megkezdődött az évad Egy különös vadászat kulisszatitkairól a hároméves Szófi gazdájával. Készül az új mérettáblázat Végre ruházati iparunk is figyelembe veszi, hogy a felnőttek derékbősége és a fiatalok magassága az utóbbi években szemlátomást megváltozott: a Könnyűipari Minisztérium megbízta a Divattervező Vállalatot a férfi-, a női és a gyermekruházat új mérettáblázatának elkészítésével. Ehhez a hazai méretkutatók 53 ezer különböző korú és alkatú honfitársukról 1 millió 850 ezer adatot vettek fel. A régi konfekciómérettel szemben lényeges változás lesz, hogy az új mérettáblázaton a mellbőség, a derék- és a csípőbőség vátozásait testmagasságonként három-négy variációban tüntetik fel. Az új mérettáblázat alapján készült és „próbaviselésre” kiadott ruhákat a következő félévben próbálják ki. Január 1-től lép életbe MüMr tájékoztatás a nyugdíjradosításokról Termelőszövetkezetiek, szakszövetkezetiek Korkedvezmény • Évek és részesedés terheik módosítására hozott rendelkezések kedvezően befolyásolják a nyugdíj összegét. A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem felső határa eddig 5000 forint volt, január 1-től 10 000 forint lesz. A szövetkezeti tagokat az eddigi 21 helyett a jövőben 28 nyugdíjosztályba kell sorolni, előző évi jövedelmük alapján. A termelőszövetkezeti tagok növelhetik megállapított nyugdíjukat, ha nyugállományba vonulásuk után újra munkát vállalnak. Azok, akik különféle korábbi jogszabályok alapján már nyugdíjban vannak, magasabb összegű nyugdíj megállapítását kérhetik, ha ez év végétől újra munkába állnak és 36 hónapon át dolgoznak. Az üzemi baleset és foglalkozási betegségek miatt keresőképtelen szövetkezeti tagok eddigi jövedelmük 65 százalékának megfelelő kártalanítási segélyt kaptak, ez a jövő évtől 75 százalékra emelkedik azoknál, akik legalább két év óta termelőszövetkezeti tagok. Az új nyugdíjtörvény is lehetőséget ad arra, hogy a termelőszövetkezetbe tagként belépő családtagok egy éven belül nyugdíjéveket vásároljanak. A nyugdíjjárulék utólagos megfizetése ellenében legfeljebb öt évi rendszeres munkával töltött időhöz juthatnak így, amit teljes értékű nyugdíjévékként lehet beszámítani. Az 1972 végéig belépett családtagok, akik ezzel a lehetőséggel eddig nem éltek, 1973 december 31-ig pótlólag kérhetik a szükséges évek beszámítását. Az Elnöki Tanács rendelete értelmében január 1-től az öregségi és munkaképtelenségi járadékok összegét havi 100 forinttal emelik. Az özvegyi járadékok 24, az úgynevezett házastársi pótlékok pedig 143 százalékkal elmentednek. A nyugdíjjárulék utólagos megfizetése esetén lehetőség nyílik arra is, hogy az öregségi járadékosok átcseréljék járadékukat nyugdíjra. Ez esetben öt vagy annál több olyan évnek nyugdíjévként történő beszámítását kérhetik, amelyet rendszeres munkában töltöttek. Az iparban és a népgazdaság más területén — mint az már ismeretes — két évvel hamarabb mehet nyugdíjba az a férfi, aki bizonyos nehéz munkakörökben 10 évet, s az a nő aki ugyanilyen munkakörben legalább nyolc évet eltöltött. Minden további öt, illetve négy év további egy-egy év korkedvezményre jogosít. (Aki például 16 éven át meleghengerész volt, három évvel hamarabb, tehát 57 éves korában mehet nyugdíjba, aki ugyanebben a munkakörben 30 évet töltött el az már hat évvel előbb, tehát 54 éves korában nyugdíjas lehet. Vannak olyan munkakörök is — mint például a nagyobb nyomású légtérben dolgozóké — ahol már hat év alatt lehet két év korkedvezményt nyerni.) A jogszabálymódosítás újabb munkakörökre terjeszti ki a korkedvezményre jogosultságot. Új módon kell január 1- től számítani a munkabérátlagot is. A nyugdíj összegét eddig a nyugállományba vonulást megelőző négy teljes naptári év s a nyugdíjazási töredékév átlagbére alapján álMódosítják 1973. január 1-től a mezőgazdasági termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok nyugdíjjogszabályait, két új rendelkezéssel egészítik ki az állami iparban dolgozókét. Az ezekkel kapcsolatos változásokról tájékoztattak a Munkaügyi Minisztériumban. Dr. Molnár Zoltán, a jogszabályok egyik kidolgozója elmondta: a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszerapították meg. Az új rendelkezés lehetővé teszi a népgazdaság egész területén — a termelőszövetkezeti tagoknál is — hogy az utolsó öt naptári évből a legkedvezőbb — legmagasabb fizetést és legnagyobb nyereségrészesedést is adó — három évet vegyék alapul. T. P. mimiiimiiiiMmiiiuiiHiiiiiiiiiiimiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimmiiiiiimiimiiiiitimmiiiiMiiim'- Budapest téli vízellátásáért Naponta 7—800 ezer köbméternyi fogyasztásra kell számítani A következő napokban bekapcsolják a Fővárosi Fürdőigazgatóság három kútrendszerét, amely naponta mintegy 15—20 ezer köbméter vizet ad Budapest lakosságának. Ezzel az „akcióval” kezdődik meg a Vízművek téli felkészülése. A Vízművek naponta mintegy 7—800 ezer köbméter víz fogyasztására számít a téli időszakban, s hogy ezt biztosítani tudják — még akkor is, ha alacsony lesz a Duna — a jelentős intézkedések egész sorát hozzák. A Szentendre-szigetén épült új csápos kutait máris üzembe helyezték, míg Szigetszentmiklóson, az úgynevezett kettes számú kútrendszert december közepén avatják fel. A szabadság-hegyi nyomásfokozó berendezést teljesen felújítják és üzembe helyezik az 500 köbméteres budakeszi medencét is. Mindez azt jelenti: az idei télen előreláthatóan semmiféle vízkorlátozást nem kell életbeléptetni. Csepelen kútsorok építése kezdődik és januárban építeni kezdik azt a vezetékrendszert is, amely Soroksár térségéből „indul” el, s a Duna alatt halad majd át. LEGJOBB: A KEDD, A SZERDA ÉS A PÉNTEK Fáradtságvizsgálat diákok között Érdekes fáradtságvizsgálat eredményét tette közzé az Országos Pedagógiai Intézet. A vizsgálat vezetője, dr. Szekeres Józsefné pszichológus, a budapesti Karikás Frigyes Általános Iskola második osztályosaival végezte el a felmérést. Mivel tapasztalata szerint az első félév döntően befolyásolja a későbbi tanulmányi eredményeket, a félévi értesítőosztásig terjedő időben vizsgálta rr meg a gyerekek teljesítőképességét. Vezetésével olyan felméréssorozatot végeztek, amely a tanulók felfogó- és feldolgozóképességét mérte különböző időben. (Például 180 különböző ábrájú kártyát kellett, bizonyos időre, meghatározott sorrend szerint elhelyezni, vagy öt perc alatt 75 egyszerű számtani alapműveletből minél többet megoldani, vagy megadott szövegben egy percen belül aláhúzni bizonyos betűket.) Decemberben: hullámvölgy A tapasztalatok alapján — a többi között — az alábbi következtetésre jutottak: A tanulók teljesítőképességét illetően a legkedvezőbbnek az október-november hónap bizonyult. Ennek a tapasztalatnak ellentmond az a követelmény, hogy éppen a félévi osztályozóértekezlet idején, decemberre — amikor a fáradtságcsúcs bekövetkezik —, akkor kellene a tanulók teljesítményének emelkednie. (Noha, számszerű vizsgálati adatok nem állnak rendelkezésre, de a gyakorló pedagógus szerint, a második félévben is hasonlóan jelentkezik a fáradtsághullám, amikor a csúcs március-áprilisra esik, a hullámvölgy, a tavaszi fáradtság pedig, májusban jelentkezik legerősebben a diákoknál.) Évszakra és hónapra való tekintet nélkül fokozottan csökkennek az eredmények a délutános „műszakban” tanuló gyerekeknél. Ilyenkor sok a fáradt, figyelmetlen tanuló; egyesek azt a benyomást keltik, mintha fel sem fognák a körülöttük zajló ingereket, a tanár szavait. A tanulók bizonyos dolgokat szinte már meg sem hallanak. A vizsgálatot vezető pszichológus szerint ez nem tekinthető csak a figyelem elégtelenségének, sokkal inkább a szóbeli magyarázatok túltengése következtében bekövetkező szellemi telítődésnek. Nem véletlen, hogy az ilyen fáradt gyerekek kétszeresen hátrányba kerülnek, mert már nem tudták megérteni a magyarázatot az órán sem, és így az otthoni munkában csak nagyobb erőfeszítéssel képesek megtanulni a leckét. A fáradtságvizsgálat tapasztalatai szerint a napok közül a kedd, a szerda és a péntek, ezeken belül pedig a második és harmadik tanítási óra a legjobb a teljesítmény szempontjából. Hétfőn a gyerekek egy része , különösen ahol a családban rosszul szervezik a programot (egész nap a labdát rúgják, vagy késő estig tévét néznek), az iskolában heveri ki a „pihenőnap” fáradalmait. A kedd és szerdai nekilendülés után a csütörtök ismét „fáradt” nap, de aztán pénteken ismét jobb eredményekre voltak képesek a diákok. A szünet legyen szünet A tanulmány szerzője szerint a jobb teljesítményre alkalmasnak bizonyult időpontokat nemcsak az iskolai órarend készítésénél, az új anyag tanításánál és a dolgozatírásnál célszerű figyelembe venni, hanem az otthoni munkában is. Különösen figyelemre méltó a tanulmány összefoglalójának néhány megállapítása: „Sokan félnek attól, hogy az iskolai szünetek idején a tanulók mindent elfelejtenek. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az iskolai szünet alatt a gyakorlatból, a tanulás tempójából némileg valóban kiesnek, de ezt kezdeti iskolai „bemelegítő”munkával — a régi anyag összefoglalásával, ismételésével — áthidalhatjuk. Ha pedig a tanulásuk valóban értelmi feldolgozáson, megértésen alapult, a tanultakat nem felejtik el. A pihenési idő alatt — és ez vonatkozik a napi pihenőidőre és a hosszabb szünetekre egyaránt — a tanult anyag bevésődik és kipihent idegrendszerrel, friss lendülettelmagasabb szinten folytatható a munka.” Pálos Miklós Ma még tanulja, holnap már tudja, holnapután használja, a postai IRÁNYÍTÓSZÁMOT ROMKERT I. Béla magyar király 1061-ben alapított szekszárdi bencés apátsági templomának feltárását, alapjainak konzerválását befejezték. A négy esztendeig tartó ásatás után Európában szinte példátlan keleti stílusú épület maradványai kerültek elő. A megyeháza udvarán a székesfehérvárihoz hasonló romkertet képeztek ki, ahol a látogatók megtekinthetik a hajdani háromhajós, 30 méternél hosszabb templom fal- és pillérmaradványait