Hétfői Hírek, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-08 / 2. szám
VSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS? Enyém, tiéd, miénk Tudósok állítják, tények J bizonyítják, az ember 5001 ezer év alatt állt kétlábra. J Azután, mikor felfogta ér- J telmével, ösztönével a lé- nyeget és tisztázta kapcso- J latát a környező „ellensé- e ges” világgal, közös, „össz- J komfortos” barlangba köl J tözött. Közösen ejtette el a mammutot, rakta a tüzet, J védte a családi tűzfészket. J Sámuelnek, a vértesi elő-J embernek egy volt az éle-Je, egy a halála, közös a J harca, sorsa a többiekével.y És hány ezer évgyűrű vésődött az idő végtelen J eukaliptuszfájába, meny- ^ nyi ezer év kellett, míg azj ember kényszerítő körül-^ ményei között feladta ön-jí magát, közösségi méltósá- J gát és kitalálta, megtalálta^ a magántulajdont, a csak J „az enyém és a tiéd soha- i sem” eszméjét. És ha hek-J tóban mérnénk a vért, J amely e fogalomhoz tapadt vajon elég volna-e a száimok végtelensége? A főni-5 ciaiaknak hajójuk volt, teszük, ügyességük, drága a fűszerük, hófehér gyolcsuké és becsapták, rászedték a Földközi-tenger népeit. Az egyiptomi fáraók hatalmast piramisokat építtettek, tej lerakták kincsekkel és aj piramisok körül, az égő ho- r mokban fehérre száradtak^ a rabszolgák százezreinek ^ csontjai. Az indiai maha-i radzsák öklömnyi brilián- J sokat raktak homlokukra ^ és Bombay, Calcutta utcáin J a leprás páriák ezrei hem-J peregtek. A görög és a ró- J mai kultúra? Mennyi csil-| logás, micsoda jólét — mi-J csoda nyomor, mennyi vér! ^ Rotschild, Ford, Krupp, | a junkerek, a bojárok Két J világháborút hoztak azj emberiség nyakára. A ha- ^ lottak megszámlálhatat- J lanok, a nyomorékok, öz- J vegyek és árvák száma isj ismeretlen. És mit csinál- nak ma aZ nmOT-ikaiak amerikaiak J Vietnam egén és földjén, aj magántulajdon szent sza- J banságának címerével paj- zsukon? J Mindez éppen ma ju-J tott eszembe, egy évforduló kapcsán. Huszonöt éve, hogy a mi országunkban is meghirdettük: Tiéd az or-J szág, tehát miénk az or- J szág, magunknak épitjük. J Huszonöt éve szoktatjuk J magunkat a közösségi gon-J dolathoz, tizmillióan. Egy J kislány Pásztón, az uj ^ ABC-áruházba került dol- J gozni. Azt mondta, oly szép J ez az áruház, ezt egyene- ^ sen neki építették. És amíg ^ beszélt, szeme simogatta aj kelméket, a neoncsilláro- J kát, a fényes parkettet. Szombaton este a televízió- J ban egy idős mérnökember J azt mondta: azért találta ki J az utcai lámpák védőrá Jcsát, mert fáj neki, ha aj lámpa vaksi, az utca sö-J tét, hiszen „mi járunk” itt. Miskolcon a vasasüzem- J ben egy idős szaki nagyon J megdorgálta a tanulóját, ^ mert egy délelőtt a fiú há- J rom vídiát tört el. J — Nem a magáé, miért ^ fáj ez magának? — kér- j dezte a fiú. J — Miért fáj ? Miért fáj ? ^ . . . Huszonöt éve szoktat- | juk magunkat a közösségi J gondolathoz, ragozzuk az J igét: enyém, tiéd, miénk ../} Suha Andor ^ rssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssÁ J • Királytól levetett Mihály Zoltán autószakértőnek, a Közlekedési Tudományos Kutatóintézet munkatársának CB 44—62-es rendszámú hatalmas fekete Graham Paige gépkocsija 1929-ben készült az USÁ- ban. Hossza: 4,76, szélessége: 2 méter. A motor 3800 köb KISKÖRE: Idén megkezdik a duzzasztást Döntő szakaszához érkezik az idén a kiskörei vízlépcső és a hozzá tartozó öntözőrendszer építkezése. Az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat helyszíni kirendeltségén elmondták a HH-nak, hogy az idén nyáron megkezdhetik a duzzasztást. A vízitároló felszölítése azért vált lehetővé, mert tavaly igen jó ütemben, határidőre tudtak elkészíteni mindent, ami ehhez szükséges. Az erőműtelep, a duzzasztómű és a hajózsilip építése és szerelése lényegében befejeződött, s a turbinák szerelésén is már csak az utolsó simítások maradtak hátra. Teljes hosszában elkészült az a 4,5 méter széles híd is, amely a vízlépcső fölött vezeti majd át a közúti forgalmat. A híd jobb parti feljárata is megépült. Mint ismeretes, a Tisza, mintegy háromkilométeres szakaszon már új mederben folyik, s átmegy az építmény tartópillérei között. Az öntözőrendszerből teljesen elkészült a nagykunsági, valamint a jászsági főcsatorna 18—18 kilométeres szakasza, s a 40 méter szélességű csatornák fölött több mint tíz közúti és vasúti híd áll. A Tisza bal partján megépítették a 25 kilométeres partsávot, és hamarosan befejezik a 18 kilométeres jobb part megerősítését is. Ez év derekán megkezdik a tároló feltöltéseit, s fokozatosan mintegy 300 millió köbméter vizet fognak fel benne. Vasas szakszervezet Offenzíva a fekete túlórák ellen Mérleg 117 kohó- és gépipari vállaltról Hamarosan indul a vasasszakszervezet idei első nagyszabású akciója: offenzíva a fekete túlórák elen. A Vas-, Fém- és Vilamosenergiaipari Dolgozóik Szakszervezetéhez tartozó 117 kohó- és gépiipari vállalat mintegy 470 ezer dolgozója a múlt évben — a nyersmérleg nem végleges adatai szerint — több mint 18 millió órát túlórázott. Ez azonos az előző évi szinttel. A becslések szerint a fekete túlórák száa viszont ugrásszerűen megemelkedett az elmúlt évekhez képest. Fekete túlórának hívják az olyan kötelező, munkaidőn túl végzett munkát, amit nem túlóradíjjal, hanem célprémiummal, jutalommal vagy egyéb módon honorálnak. Az állítás alátámasztására a szakszervezetnek nincsenek közvetlen bizonyítékai, a vállalatok ugyanis nem vezetnek nyilvántartást az ilyen túlmunkákról. Közvetett bizonyítékok viszont akadnak. Így például az elmúlt években jelentősen — néhol 600 százalékkal is — megnőtt a mozgóbérek öszszege, s feltehetőleg ennek jelentős hányadát a fekete túlórák finanszírozására fordították. A Budapesti EVIG- ben például négy év alatt háromszorosára nőtt a mozgóbér, s a gyár vezetői nyilvánosan is elismerik, hogy a dolgozók, mintegy 30 százalékkal többet túlóráztak tavaly, mint ahány túlóra a kimutatásokban szerepel. A szakszervezet munkatársai kutatták a fekete túlórázás elharapózásának okait is. Megállapították: többek között az üzemen belüli szervezetlenség, a feszített kooperációs határidők, s a gépek kihasználatlansága kényszeríti erre az üzemeket. Főleg három területről kerülnek ki a feketén túlórázók: az alkatrészgyártók, a szereldést és a szállító, anyagmozgató részleg munkásai közül. Számításaik szerint a munkásoknak csak mintegy 15—20 százaléka végez rendszeresen túlmunkát, nem egy közülük egy év alatt — normális munkaidővel számolva — másfél évet is ledolgozik, s így alig marad ideje a családra, szórakozásra, pihenésre. A közösség is kárát látja ennek: a túlórázók ugyanis elviszik a mozgóbér zömét *a többiek előtt. A felmérés nyomán * vasasszakszervezetben kidolgozták a haditervet a fekete túlórák letörésére. Tervezik: 1. A túlórázások okainak megszüntetése érdekében túlóracsökkentő munka- és üzemszervezési intézkedések bevezetését szorgalmazzák. Így például a gépkiihasználást javító több műszak bevezetését egyes munkaterületeken. 2. A vállalati szakszervezeti bizottságok ezután amellett törnek lándzsát, hogy a bérfejlesztésre szánt pénzt ne mozgóbérként, hanem az alapbérek emelésére használják fel. Ezzel a pénzügyi alapot igyekeznek kihúzni a fekete túlórák alól. 3. Szakítanak az eddigi hagyományokkal: nem szorgalmazzák tovább a legális túlórák számának csökkentését ott, ahol indokolt termelési nehézségek gátolják az ütemes munkavégzést. Így az idei kollektív szerződésmódosítások során több helyütt hozzájárulnak a legális túlórakeretek emeléséhez, azért, hogy az üzem ne kényszerüljön a fekete túlóráztatásra. Czippán György Aero és a többiek Egy és más pöfögő matuzsálemekről Az új hobby: a régi autó. A tengerentúlon kezdődött, azután „átjött” Nyugat Európába — s már hozzánk is betört. Nem olcsó hobby, az „öregeknek” ára van — mégpedig nem is csekély, és többet is kell törődni velük, mint egy időszerű, új típussal. Mégis, akinek ilyen kocsija van, nem akar megválni tőle. Pedig akadna vevő. Miért ragaszkodnak hozzá? Filmsztár Dr. Jávor György orvos 1936-os típusú, 1952-ben gyártott, hathengeres Citroenjével naponta végighajt a városon. Már 14 éve azzal jár munkahelyére. Ajándékba kapta Párizsból. Ezt a típust egyébként 1953-ig gyártották. — Az első kocsim — mondja. — Megszerettem, 400 ezer kilométert futott már, de komolyabb bajom nem volt vele. Garázst még soha nem látott. Most is megfelel a mai követelményeknek. Ha akarom, a 120—130 kilométeres sebességet is tartani tudom vele, hosszabb távon is. Ez a mintájú Citroen a háború utáni évek egyik legdivatosabb európai kocsija volt. Gyorsasága miatt ezt használta a francia rendőrség, de a francia bankrablók is. És ilyen kocsival jár nyomozni a tévésorozatban Maigret felügyelő is. Dr. Jávor kocsija is gyakori filmszereplő, láthattuk a Bors és a Sellő a pecsétgyűrűn című tv-filmekben. Sokan megvásárolták volna már. Egyébként a kocsi karosszériája acélból készült, súlya másfél tonna. A motor 2900 köbcentis. Fogyasztása: 15 liter normál benzin 100 kilométerre, centis, hathengeres, önsúlya, két tonna. Az autó valamikor Faruk királyé volt, s 1945- ben került Egyiptomból Magyarországra, még az eredeti királyi címeres szőnyegekkel „bélelve”. Mihály Zoltán 10 éve vásárolta, ő a kocsi második magyar tulajdonosa. Tavaly Csongrád megyében a veterán autók versenyén elnyerte az év legszebb kocsijának járó díjat. Azt mondja: — Évente 15—20 ezer kilométert teszek meg vele. Tavaly például körbeautóztam Romániát. Az egyetlen ilyen gyártmányú kocsi Magyarországon. Becslések szerint eddig 8—900 ezer kilométert futhatott. Ennek a típusú Graham Paige-nek ára a nemzetközi piacon 1965—66-ban 10 ezer dollár volt. Ma bizonyosan még több. • Marciért sem? Az 1972. évi Csongrád megyei veterán autók versenyén nagy sikert aratott a pöfögve, durrogva „megjelenő" 1923-as típusú csehszlovák Aero. Elnyerte az év legöregebb kocsijának járó díjat. Quintus Konrád, a Pozsonyi úti Shell-szerviz vezetője 1966-ban vásárolta Komáromban, ő aztán igazán hobbyból tartja, mert rendszámot nem kapott, mivel a műszaki követelményeknek a gépkocsi már nem felelt meg. Például csak nagy ívben lehet vele fordulni, mert differenciálműve nincs, és fékezni is csak a két hátsó kereket lehet. Csupán útvonalengedéllyel közlekedhet, megszabott útvonalon, például versenyre. Ahhoz, hogy megfeleljen a jelenlegi követelményeknek, át kellene alakítani, de akkor elveszítené eredetiségét. — Alakulóban van a Veterán Autók Klubja, s ez a kocsi a legöregebb „klubtag” lehet, ha közben fel nem tűnik valamilyen régebbi gyártmányú gépkocsi — mondja a tulajdonos. — Az egyedüli Aero az országban. Az idén ott leszek vele Csehszlovákiában, a régi autók seregszemléjén. Bizonyára helyezett lesz. Az Aero háromszemélyes sportkocsi. De... ha esik az eső, a hátsó ülés védtelen, mert a vászontető csak a vezetőülést takarja. Adatai: egyhengeres, kétütemű, 500 köbcentis. Maximális sebessége 50 kilométer. Motorkerékpár-gumikon fut. Ablaktörlője nincs, kormánya fából készült, önindítója olyan, mint a csónakmotoré: be kel rántani. Karos indexét, amely ma már ritkaságszámba megy, nemegyszer „begyűjtötték” ... a régiségek kedvelői. Nemrégiben — mint Quintus Konrád elmondotta —, egy NSZK-állampolgár egy legújabb típusú Mercedest ajánlott az Aeróért cserébe. — Hiába. Sebes Erzsébet Született ötven éve, Csehszlovákiában. Neve: Aero. Mézgáék tizenháromszor Aladár öregedett A következő: „Kérem a következőt" Szóval Hufnagel Pisti emlegetése hiányozni fog, de Lüke Aladár lesz a főszereplő... A vasárnap kezdődő új Mézga-filmek kulisszatitkairól faggatom az egyik „szülőatyát”, Nepp Józsefet. (A film másik alkotója Romhányi József.) Kiderül: a tizenhárom részes sorozathoz tizennégy rész készült. — Tudni kell, hogy ezúttal a Mézga-gyerek olyan éjszakai barangolásainak lehetünk majd tanúi — mondja Nepp József —, amelyekre mindig igazi „aladáros” okok késztetik az ifjú hőst. Az ágya alatt talált gumiűrhajó ad lehetőséget arra, hogy minden alkalommal másmás bolygóra jusson el. Persze, a távoli bolygókon is nagyon földi problémákkal találja magát szemben. Van, ahol például a felfokozottdivathóbort teszi tönkre az égitest lakóinak életét, egy másik bolygón a zenedömping nemcsak az űrbélieket viszi őrületbe, hanem a zene halálát is okozza. Az eredeti, a tizenharmadik, befejező részben Aladár — szíve választottjával, Kukac Melániával — egy kihalt bolygóra került volna, ahol a rágcsálók már mindent elpusztítottak. A filmsorozatot bemutató tv derűsebb befejezést kért tőlünk és ezért készült el a tizennegyedik, illetve a nézők elé kerülő új, tizenharmadik rész-Ez a Mézga-sorozat lesz Nepp József eddigi legtöbb szereplős filmje. Már azért is sok különös, új figurára volt szükség, mert minden bolygón más-más lényekkel találkozik az éjszakai űrutazó. Jellemző — a rajzfilmekben ritka — tömegjelenetekre, hogy előfordult: egyszerre 15 —20 szinkronszínésszel kellett dolgozni a hangkeverőben. Az alkotók azért, figyelembe véve a képernyő nagyságát, vigyáztak arra, nehogy zsúfolt legyen egy-egy jelenet. (Itt jegyezzük meg, hogy ezt a Mézgát már színesben is sugározzák.) A régi „mézgások" közül Öcsi (az öreg űr-Mézga) és Kleopátra, a macska került „fiókba”, ugyanakkor Blöki, mint az űrutazások állandó résztvevője, megtanult beszélni. (Igaz, hogy csak Aladár jelenlétében nyitja száját értelmes, emberi szóra.) Váratlan bonyodalmakat okozott, hogy Némethy Attila — Aladár hangi megszemélyesítője — éppen a második Mézga-sorozat felvételének idején „változott”: mutálni kezdett a hangja. Ezért aztán Nepp József kénytelen volt némileg hozzá„öregíteni” Aladár figuráját. (A többiek, elsősorban a nők felett, nyomtalanul múlt el az idő ...) Az új sorozatnak is Deák Tamás a zeneszerzője, aki ezúttal a főcím népszerűvé vált zenéjét a köntösbe öltöztette , és megrövidítette. Egyébként Nepp József ezen a héten adta át a filmgyárnak Rozmhányi Józseffel közösen tervezett új tv-filmsorozatuk tizenhárom ötletleírását. A sorozat címe: „Kérem a következőt!” Főszereplői: Dr. Bubó, a bagolydoktor és Ursula, az asszisztensnője, „aki” mellesleg egy medvekisasszony. (p. m.) . 4 adásnap a 91-esen A Televízióban még az idén bevezetik a második csatornán a negyedik adásnapot. Ezzel egyidőben fokozatosan növelik a színesebben sugárzott műsorok idejét is: a tavalyi heti 7—10 óra helyett idén már átlagosan heti 16 órányi színes műsort sugároznak.