Hétfői Hírek, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-22 / 43. szám
Bemutatók hétvége Premierdömping volt a hét végén a budapesti színházakban: négy új színmű került a közönség elé, közülük három mai magyar szerző új alkotása. A Pesti Színház, Hornus István rendezésében tűzte műsorára Eörsi István „Széchenyi és az árnyak” című drámáját. A Thália Stúdióban Kővári Katalin rendezte Hubay Miklós „Isten füle mindent hall” című színművét. Szerzőavatás volt a József Attila Színházban. Benedek Katalinnak, a televízió dramaturgjának első színpadi művét, az „Alattunk a város”-t mutatták be, Berényi Gábor rendezésében. Premiert tartott a Katona József Színház is: Dürrenmatt „Play Strindberg”-je került színre, Marton Endre rendezésében. Várkonyi Zoltán csusszanós-léptű, tréfás-játékoskedvű öregura — Eörsi István „Széchenyi és az ár- nyak” című drámájának első jeleneteiben — nem éppen azt a képet idézi fel a nézőben, amely iskolai tanulmányai, olvasmányai alapján él benne Széchenyiről. Hogy mindezt Várkonyi Széchenyi Istvánja csak áltatásként teszi, kiderül később, amikor a bécsi udvar követével-besúgójával vív szikrázó elmepárbajt, majd midőn a döblingi elmegyógyintézet kezelőorvosával vitázik, életrőlhalálról, becsületről és államférfiúi küldetéséről. Megrendítő színészi alakítás: viaskodása feldúlt agyának, megtépett idegrendszerének látomásaival, Ferenc Józseffel, Kossuth Lajossal, Metternich államkancellárral. Várkonyi játékában szinte észrevétlenek ezek az átmenetek, váltások, kiválóan tolmácsolják-közvetítik, hitelesítik a szerző újszerű — s bizonyára vitákat támasztó — Széchenyi-értelmezését. Az idén végezte a főiskolát Jani Ildikó, s nyomban főszerepet kapott a Thália Stúdió újdonságában, Hubay Miklós „Isten füle mindent hall” című darabjában. Szerepe szerint: lehallgató. Egy dél-amerikai állam titkos szervezetében dolgozik, ahol magnetofon-tekercsekre veszik az állam szemponjából gyanús személyek beszélgetéseit, lakásukban elrejtett mikrofonok segítségével. A fiatal lány beleszeret az egyik lehallgatott, a gerillákkal rokonszenvező pap hangjába. Mikor megtudja, hogy a papra szörnyű kínszenvedés vár, felkeresi és lelövi, hogy megmentse a szenvedésektől. Jani Ildikónak, ennek a törékeny alkatú, ifjú színésznőnek Kazimir Károly volt az osztályfőnöke a főiskolán, most — mint mondja — ő világította meg számára e furcsa szerep lényegét. A főpróbán még remegett, a premieren már ösztönös biztonsággal alakította Hubay drámájának hősnőjét. A „Alattunk a város” házastárs-főszereplői lentről indultak, s kemény munkával, szorgalommal, tehetséggel és lemondással jutottak el a sikerig — no meg a rózsadombi villáig, az autóig, a jómódig. Minden sikerült, — csak éppen házasságuk romlott el. A „szenvedő hős” (Kállai Ilona alakítja) férjének, egy tervezőiroda vezetőjének (Szilágyi Tibor játssza) még ez sem elég. Beáll az ügyeskedők közé, s ifjúkori ideáljait, életeszményeit félredobva, még a korrupciót is vállalja, hogy kielégítse újabb szerzési vágyait. A feleség azonban ezen az úton már nem követi férjét... „Benedek Katalin első színpadi munkájában — mondja Kállai Ilona — a legidőszerűbb napi témák is helyt kaptak: az új budapesti lakónegyedek építési problémáitól a Déli-pályaudvar kétszer tervezett felépített pénztárcsarnokáig”. Básti Lajos három évvel ezelőtt, a Pesti Színházban már játszotta Strindberg „Haláltánc” című drámájának főszerepét: Edgár kapitányt. Most ugyanezt a figurát személyesíti meg — Dürrenmatt átdolgozásában. „Strindberg egy századforduló-korabeli házasság tragédiáját írta meg — mondja —, Dürrenmatt, a mai polgári házasságok csődjét. Az elmúlt évtizedekben sokszor dolgoztam már együtt Marton Endrével, az „Oedipus”tól a „Az utolsó utáni éjszaká”-ig. Ez a mostani rendező—színész találkozó ismét a közös alkotás örömét hozta számomra. A „Play Strindberg” — úgy gondolom — az újjáéledő és új reneszánszára készülő Nemzeti Színháznak figyelemre méltó lépése azon az úton, amelyen halad és haladni kíván.” (g. t.) A MINI BUQEI SZAKÜZLET AJÁNLATA: CREOLA ötrészes szekrénysor, sarokelemmel a Budapest V., Apáczai Csere János u. 5. sz. alatt, az udvarban. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Eggzetp& Egy srác fehér lovon Magyar film. Irta és rendezte: Palásthy György. A három sikeres öcsifilm rendezőjének, Palásthy Györgynek új munkája: az „Egy srác fehér lovon” közel sem gyerekhistória. Felnőttmese, sőt, egy kissé tanmese. A téma mai. A színhely: gyár és munkáskolónia. A hős fiatal villanyszerelő. A derűs, néhol drámai történet emberei kétségtelenül hitelesek. A filmregény részletei vitathatatlanul igazak Palásthy „Szabó családjának” élete hasonlatos 1973 sok ezer tisztesen törekvő Kovács, Kiss, Nagy famíliájának békés nyugalmú, csöndes izgalmú mindennapjaihoz. Mindez irodalmi riportnak talán elegendő lenne, játékfilmnek azonban kevés. Világos, helyeselhető: a rokonszenves, pozitív nyugtalanságú Szabó gyerek nem elégszik meg apja, bátyja, sógornője, vagy akár szerelmese összkomfortos, OTP- részletes, csak a több pénzre, kizárólagos anyagi jólétre áhítozó vágyaival. Többet, mást akar ... Viszont a néző előtt mindvégig titok marad: mi ez a más? Mire törekszik a nyíltszavú, munkában lelkiismeretes, tanulástól nem riadó Gyuszi? S a ki nem mondott cél, az elpalástolt új hiánya miatt a film egésze erőtlen. A fehér ló — az álmok, az ábrándok, a kitűzött célok időnként vissza-visszatérő kantározott jelképe — az ismeretlenbe vágtat. Oszter Sándor tökéletes (nemegyszer túlzottan is) modern mokány lovag. Koncz Gábor hibátlan rókalelkű, keményöklű báty. Goór Nagy Mária romantikától távoli, józan menyaszszonyjelölt. Találó portré Bodnár Erika minden fillért pontosan beosztó sógorasszonya, Harsányi Gábor KISZ-titkára, Avar István üzemi főnöke, Rajz János filmen is kedves Szabó bácsija. Lendvay Kamilló zenéje korszerű ritmusú, jó hangzású. Dicséretesek Forgács Ottó operatőr lendületes képei. László Miklós Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall Olasz film, írták: sokan... Rendezte: Mario Camerini. Nem kevesebb, mint heten írták a forgatókönyvet. Ez látszik is: az új olasz krimiparódia lazán összefűzött epizódok, ötletek, eredeti és nem éppen új villámtréfák sorozata. Három házaspár kergeti egymást az álomváros, Velence szűk utcácskáin és évszázados palotái között, őket pedig a rendőrség. Szerepel még a filmben egy bánatos képű kutya, egy koffer, feldarabolt hullával, egy titokzatos gyufásdoboz, s a velencei játékkaszinó, ahol vagyonok cserélnek gazdát a rulettasztalok mellett. A film legfőbb érdeme: a kitűnő szereposztás. Vittorio de Sica, Gastone Moschin, Enrico Montesano, Francesca Romana Coluzzi és a többiek mindent megtesznek a mulattatás érdekében. A [fCCrQ k ] UTAZÁSOK. A francia filmklubok szövetsége és a magyar—francia baráti társaság október 22—28 között magyar filmhetet rendez Lyonban, melyen Kovács András és Kardos Ferenc filmrendező is részt vesz. Az NSZK-beli Oberhausenban október 22-én nemzetközi sportfilmfesztivál nyílik, melynek magyar vendége: Csőke József sportfilmrendező. — Költő Miklós fődramaturg, Böszörményi Géza rendező és Bíró Zsuzsa dramaturg a héten Bulgáriába utazik, az október 1 5-én megnyíló várnai bolgár játékfilmfesztiválra. — A Déryné Színház együttese október végén négynapos vendégszereplésre a jugoszláviai Lendovára indul. • FEJES ENDRE „Cserepes Margit házassága” című színművét — amely a közelmúltban jelent meg nyomtatásban — a Magvető, a könyv kiadója, 12 ezer forintos nívódíjban részesítette. • A NEMZETI SZÍNHÁZBAN megkezdődtek Peter Weiss „Hölderlin” című drámája bemutatásának előkészületei. A színmű januárban kerül a közönség elé, Vas István fordításában, Marton Endre rendezésében. — Október 27-én lesz Madách Imre „Mózes” című tragédiájának 300. előadása a Nemzeti Színházban. A KOLOZSVÁRI művészeti múzeumban megnyílt Mednyánszky László, Koszta József, Egry József, Nagy István és Vaszary János képeinek kiállítása, „Öt festő, a modern magyar képzőművészet előfutárai” címmel. Atárlaton Solymár István, a budapesti Nemzeti Galéria aligazgatója mondott beszédet. • EMLÉKPLAKETTET adományozott a Fővárosi Tanács a veszprémi Petőfi Színháznak, a Budapesti Művészeti Heteken nyújtott kiemelkedő művészi produkciójáért: Gyárfás Miklós: Történetek a kastélyban című színművének rangos előadásáért. CLAUDIA CARDINALE alakítja a „Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres” című olasz film főszerepét. Partnere: Alberto Sordi. A filmet a közeljövőben mutatják be Budapesten is. • SASS SYLVIA, a múlt évi szófiai nemzetközi énekverseny nagydíjasa, október 29-én a bulgáriai Plevenben részt vesz az aranyérmesek nemzetközi találkozóján, a Katja Popova fesztiválon. Verdi „Otello” című operájának Desdemona-áriáját énekli. • NEM VÁLLALTA... A Pálvölgyi cseppkőbarlangban forgatták a hét végén a „Szép maszkok” című ötrészes tévéfilmsorozat befejező epizódját. Dégi Istvánnak és Garas Dezsőnek — szerepük szerint — térdig érő hideg vízben kellett álldogálniuk forgatás közben. Dégi István egy ideig zokszó nélkül didergett, de végül is „fellázadt”. „Eddig csak kibírtam valahogy — mondotta a rendezőnek, Rényi Tamásnak —, azt azonban már nem vállalom, hogy Garas ebben a jéghideg vízben fojtson meg. Inkább írjátok át a szerepet! Nem bánom, akár szúrjon le hátulról...” • SARKADI IMRE életművét — regényeit, drámáit, elbeszéléseit, tanulmányait és cikkeit — négy kötetben jelenteti meg a közeljövőben a Szépirodalmi Könyvkiadó. Az életműsorozatban két, eddig könyvalakban még kiadatlan regénye is szerepel: az „Elmentek , visszajöttek”, amely egy hadifogolytáborban játszódik, és az „Oszlopos Simeon” című drámának Sarkadi hagyatékából most előkerült regényváltozata. 9 UGRAY KLOTILD, a Operaház magántáncosa lett a Fővárosi Operettszínház tánckarának új balettmestere. Az Operettszínház táncosai egyébként decemberben önálló balettműsort mutatnak be, Bogár Richárd koreográfiáival. • MOLDOVÁN STEFÁNIA a héten először énekelte a „Tosca” címszerepét az Erkel Színházban. A közeljövőben Romániában vendégszerepel: Kolozsvárott, mint Erzsébet a „Don Carlos”ban, a bukaresti operaházban pedig az „Álarcosbál” és a „Trubadúr” női főszerepében. • A HARVARD-EGYETEM (USA) hallgatói Bertolucci „Az utolsó tangó Párizsban” című produkcióját nyilvánították az év legrosszabb filmjének. A szavazatok eredményeként az év legrosszabb színésznője „kitüntető” címet Ali MacGrow, a legrosszabb színészét pedig Robert Redford nyerte el. • CITTA DI CASTELLÓBAN (Olaszország) a napokban ért véget a magyar zene fesztiválja, amelyen, többek között, Szabó Csilla, Kocsis Albert, László Magda, Király Endre, a Tátrai-vonósnégyes és a Szombathelyi Népi Táncegyüttes lépett a közönség elé. A fesztivállal egyidőben nemzetközi vonósszemináriumot is rendeztek, amelyen Kocsis Albert, Carlo Zecchi és több más külföldi művész és pedagógus tanította a részvevő fiatal művészjelölteket. • JELENA DRAPERO alakítja a Borisz Vasziljev „Csendesek a hajnalok” című kisregényéből készült szovjet film női főszerepét. A filmet Sztaniszlav Rosztockij rendezte. A „Csendesek a hajnalok”, valamint a „Várunk, fiú!”, a „Te és én” és „A vörös tulipánok völgye” című filmalkotásokat a november 5-én kezdődő szovjet filmnapok alkalmából mutatják be hazánkban. A filmnapok keretében szovjet rövidfilmhetet rendeznek a budapesti Híradó moziban, a Corvin Filmszínházban pedig kiállítás nyílik a közeljövőben bemutatásra kerülő legújabb szovjet filmalkotások fotóiból • BODROGI GYULA mint vendég, Bicska Maxit alakítja a közeljövőben a Vidám Színpadon, Peter Hacks NDK-beli író „Polly Amerikában” című színművében, amely lényegében a „Koldusopera” történetének a folytatása. Mindkét darabot eredetileg John Gay XVIII. századi angol szerző írta. A „Koldusopera”-t Bertolt Brecht dolgozta át, Kurt Weil zenéjével, Hacks „Polly”-átdolgozása pedig most kerül először színre az országban. Bodrogi már játszotta Bicska Maxit, éppen 15 évvel ezelőtt; ez volt vizsgaszerepe a főiskolán. Pollyt Torday Teri alakítja, az előadást Léner Péter rendezi. • KAZIMIR KÁROLY, a Thália Színház igazgatója hétfőn Lengyelországba utazik, a varsói Magyar Intézetben előadást tart a magyar színházi életről. A lengyel televízió ez alkalommal műsorára tűzi a Körszínház elmúlt 15 évének előadásairól készült magyar tévéfilmet. • OPERA-ŐSBEMUTATÓK. A héten kerül a közönség elé — Magyarországon első ízben — a budapesti olasz kultúrintézet nagytermében, Antonio Caldara XVII. századi olasz komponista „Dafe” című operája, Csengery Adrianne, Ütő Endre és Fülöp Attila, az Operaház tagjainak előadásában. Ezt követően, még ebben az évadban, egy Cimarosa- és egy Paisiello-operát is előadnak az intézetben. Mindhármat Géczy Olga dolgozta fel, a Széchényi Könyvtár Eszterházy-hagyatékban talált eredeti művek alapján, s ő vezényli a bemutatókat is, a Bartók Béla Kamarazenekar élén. LENGYEL HETEK ÚJPESTEN október 24-től november 10-ig. A lengyel ipar termékeinek árusítással egybekötött bemutatója. Frottírtörülközőket, ágyneműanyagokat, konfekcióárukat, fehérneműket, népművészeti termékeket és még nagyon sokféle cikket vásárolhat IDENKOR IDÉN MINDENKINEK az ÚJPESTI ÁRUHÁZból NYITVA:10-1/27-IG SZOMBATON 10-00.5-IG